Zalán Tibor a kötet hátoldalán feleleveníti, amint egy madárzajongástól áttekinthetetlen városligeti délelőttön barátja elkiáltotta magát: na végre, csetteg a házi rozsdafarkú! Temesi Ferenc az Elment az utolsó hegedős című írásában említi, hogy Szepesi vizsgázott gombaszakértő volt, „ha vele jártad az erdőt, minden fűszál nevét tudta, minden madarat ismert a hangjáról, minden követ hallgatásáról.” Szepesi ugyanígy otthon volt a nyelvben, ha tréfás kedve úgy tartotta, folyamatosan tudott hexameterben beszélni akár a leghétköznapibb témában is. A természet és a forma mély ismerete találkozik barbárul burjánzó, mégis zárt szonettjeiben. Pécsi Györgyi szavaival: ezek szívszorító történetmorzsák és tündéries furcsaságok, „ám ebben a történelem okozta sebekkel, csodabogarakkal, limlom kacatokkal, sejtelmességgel, vajákossággal, titkokkal, álmokkal teljes, a reális és nem-reális határán billegő, költőileg teremtett valóságban mindig ott érezzük a szépség, a csoda finom transzcendenciáját, az élet és a lét szentségét. Szepesi Attila játszik a világgal, játszik a formával.”
(Szepesi Attila: Barbár szonettek – Életrajz versben elbeszélve. Nap Kiadó, Budapest, 2022, 340 oldal. Ára: 3675 forint)
