időjárás 16°C Mihály 2022. szeptember 29.
logo
GASZTRONÓMIA – Grosz Tamás gyógy- és fűszernövénykertje idegenforgalmi attrakció

A gasztroturizmus Nagykörű vonzereje

Gurzó K. Enikő
2022.08.18. 13:00
A gasztroturizmus Nagykörű vonzereje

Nagykörű szabadstrandja felől érdeklődik egy fiatal pár a kompkikötő felé vezető úton. Az ország cseresznyéskertjének is nevezett, Szolnok melletti községbe sokan járnak napozni, hiszen a Tisza kevésbé zsúfolt, homokos partja kellemes kikapcsolódást biztosít. Az idelátogató a település információs tábláit követve tájékozódhat, elindulva a katolikus templomtól, amelynek magaslatán a gyümölcsfák övezte kálváriát és a több száz éves sírkereszteket is megtekintheti.

A település a Tisza jobb parti árterületén alakult ki, a kanyargó folyó és a medréből kifújt homok formálta a térszínt. 

A török időkben a falu legmagasabb pontjain szerteágazó alagútrendszert alakítottak ki. Az üregek raktárként szolgáltak, de a menekülés lehetőségét is biztosították. Ezek nyomait az 1990-es évek elején találták meg a szennyvízcsatornázási munkák során, de a Petrovay-kúria pincéjéből is előkerült a létesítmény egyik részlete.
Petrovay György a XIX. század közepén költözött a községbe, ahol az ártéri gazdálkodás alapjain 25 holdas faiskolát és gyümölcsöst létesített. Kertészete országos ismertségre tett szert. Bár halála után alapítása tönkrement, egykori főkertésze, Német Frigyes a germersdorfi óriás cseresznyét sajmeggybe oltva tovább szaporította, és uralkodó fajtává tette. Magyarország legnagyobb cseresznyése ma is itt található.

Grosz Tamás is a rengeteg fa, a tiszta levegő és a kertészeti hagyományok miatt választotta Nagykörűt új otthonának. Feleségével Szolnokról költöztek a Tisza partjára, ahol előbb gyógynövényeket, majd fűszernövényeket is ültettek, leginkább azokat, amelyeket külföldi útjaik során ismertek meg. Volt idő, amikor hatszáznál is több növény termett 680 négyszögöles kertjükben. Ma már ennél kevesebb, ám sajnos ezek nagy részét is megviselte az idei aszály.
– Akik eljönnek ide a budapesti Nagykörútról, szerelmesek lesznek a településbe. Eladják a fővárosi lakásukat, megvesznek itt olcsón egy házat, a megmaradó összegből pedig vígan elvannak nyugdíjas éveikben – mondja Grosz Tamás, miután hellyel kínál a nappaliban. Mint mondja, imádja a textíliákat. Egyszer fogadásból kihímezte Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című festményét lenvászonra. A háromrészes ­faliszőnyegen tizennégy évig dolgozott napi nyolc órában. – A kengyeli főorvos kételkedett abban, hogy le tudom másolni a képet, így hát készítettem egy eredeti alkotást – idézi fel a történetet.
A Grosz házaspár sokfelé járt a világban. 

Nem a nagyvárosok nyüzsgését keresték, hanem a különleges helyszíneket.

 Mindenünnen tudást hoztak haza. Mivel Grosz Tamás az arab és a vietnami ételek rajongója, bekérezkedett a kifőzdék konyhájába is, elleste a mesterfogásokat. Hazatérve megpróbálták elkészíteni az útjaik során megismert ételeket. Azoktól a barátaiktól is kaptak recepteket, akik látták egyre gyarapodó kertjüket. A későbbiekben mesterszakácsoktól is kértek, kaptak segítséget.
Miközben kisétálunk az egzotikumokkal teli kertbe, Grosz kifejti, hogy már nemcsak tíz-húsz fős csoportok látogatnak el ide, hanem szakemberek is, például a Gyógynövénykutató Intézetből. Szecsuáni borsot a fáról csípek le, majd elszopogatok egy kínai datolyát, és meghallgatom riportalanyomat, aki kifejti, hogy a bogyós növényeket általában lefagyasztják, használat előtt lassan átpréselik, vagy belekavarják egy pohár joghurtba, kis mézzel leöntik, így fogyasztják. Boltban kapható tartósítószereket nem használnak, helyette vasfüvet adagolnak a készítményeikhez, mint a „régiek”.
Fellelhető Grosz Tamás kertjében mediterrán sarok is, hazai galagonya, csokoládészőlő, okra és chayote, dél-amerikai csillaghagyma, bogáncs kinézetű kárdi, korilla, komatsuma vagy mustárzöld, kínai metélőhagyma, brazil zöldségfa, bazella vagy luffatök, fura kinézetű kanadai zergeszarv, amelynek gyümölcsét savanyúságnak teszik el, matáta és számos kísérleti jelleggel nevelt növény.

Még elrágcsálunk egy-egy bogyót, a nyelvünkre helyezzük az új-zélandi spenót szív alakú, roppanós levelét, és közösen megállapítjuk, hogy bár az összhang tökéletes, a gyógynövények önmagukban nem túl látványosak.

 A vasfű is csak vékony kóró a szárán fehér virágokkal.
A kertben korábban keleti zöldségféléket, többféle káposztát is termesztettek, mára felhagytak ezek zömével, de még így is hajnali négykor kell kelniük, hogy még a reggeli órákban végezzenek a kapálással, locsolással, amihez mindig adódik újabb feladat: ágnyesés, fűnyírás, permetezés. Mindemellett Grosz Tamás cikkeket is ír, kiadványokat szerkeszt.
Útravalóul azt a jó tanácsot kapom, hogy a turistának sosem a csillogó éttermekbe kell beülnie, hanem ott kell étkeznie, ahol a helyieknek főznek. Ha van kikötő, akkor mindenképp ott.

Borítókép: Grosz Tamás a Bosch-festmény alapján hímzett faliképével (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.