időjárás 13°C Malvin 2022. október 1.
logo

Évtizedek óta nem látott szintre esett vissza a tengeri incidensek száma

Scheffer Joakim
2022.08.08. 19:31 2022.08.08. 19:34
Évtizedek óta nem látott szintre esett vissza a tengeri incidensek száma

A kalózkodás és tengeri rablás volumene az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjére süllyedt 2021-ben – derül ki a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által idén év elején közzétett jelentésből. Tavaly mindössze 132 incidens történt, amivel 1994 óta nem látott szintre csökkent a néhány éve még virágkorát élő tevékenység.

Amikor kalózkodásról, kalózokról beszélünk, legtöbbünknek kampókezű, egyik szemén kötést viselő alak jut az eszébe, vállán beszélő papagájjal. Ezt a klasszikus kalózfigurát legjobban talán a Johnny Depp által életre keltett Jack Sparrow kapitány adja át. Azonban napjaink kalózai már máshogyan néznek ki, más érdekek és célok mentén végzik tevékenységüket.

A gyakran grandiózus, fekete alapon fehér halálfejet ábrázoló lobogóval – amely egyébként csak egy volt a kalózok által használt különböző zászlók közül – ellátott hajókat felváltották a kisebb, de gyorsan mobilizálható, modern technológiákkal felszerelt motorcsónakok. Ágyúk helyett ma már gépfegyverekkel támadnak áldozataikra, motivációjuk azonban – habár a modern kori kalózok sokszor szeretik Robin Hood szerepében feltüntetni magukat – elsősorban még mindig a pénzszerzés.

A kalózkodás a tengeri kereskedelem megjelenésével egyidős, már az ókori görögök hajóit is fenyegették haramiák. Az északi vikingek is a kalózokhoz hasonlóan támadták meg a kereskedőket, és forgatták fel a part menti településeket, valamint a Római Birodalom gályáinak rakománya is gyakran a martalócok kezében kötött ki. A kalózok aranykora azonban jóval ezután, a XV–XVI. században jött el, ekkor éltek az olyan legendás történelmi alakok, mint például a brit Francis Drake, Sir Henry Morgan admirális vagy éppen Edward Teach, ismertebb nevén Feketeszakáll. Tündöklésük végét a különböző tengerjogi, valamint nemzetközi jogi egyezmények – köztük az 1856-os párizsi tengerjogi deklaráció – megjelenése hozta el.

Ezt követően a kalózkodás szinte teljesen megszűnt, egészen az 1980-as évekig, amikor a mai értelemben vett modern kalózkodás felütötte fejét. Ettől fogva évről évre lassan növekedett az incidensek száma, 1993 és 2003 között már megtriplázódott, mígnem 2004-ben már több mint kétszáz esetet jelentettek világszerte. A támadások szinte mindig valamely kiemelt jelentőségű világkereskedelmi csomópont környékén történtek, ilyen például a Szomália partjai mentén elterülő Ádeni-öböl vagy az Indonézia és Malajzia között húzódó Malaka-szoros. Ezek mellett még Latin-Amerika partvidékein, a Karib-tengeren, valamint a nyugat-afrikai Guineai-öbölben is aktívan tevékenykedtek és a mai napig tevékenykednek a kalózok – habár jóval kisebb intenzitással, mint az elmúlt évtizedekben.

– Szomália volt a tengeri kalózkodás központja 2008 és 2011 között. 2010-ben például világszerte összesen nagyjából négyszáznegyven kalóztámadást jelentettek, ennek fele a szomáliaiakhoz volt köthető – magyarázza Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, hozzátéve, az utóbbi években ezt a számot sikerült jelentősen visszaszorítani.

– Általában véve visszaesett az incidensek száma, az akciók most már főleg a Malaka-szorosban, Afrika nyugati partjainál, a Guineai-öbölben, valamint a Karib-tenger térségében összpontosulnak. Összehasonlítva a 2010-es évek ­szomáliai támadásaival, ezek jóval kisebb volumenűek. Késes, kézifegyveres atrocitásokról van szó, zömében nem is a hajók elfoglalása vagy a túszejtés a cél, hanem inkább a horgonyzó hajók ­elkötése, illetve kifosztása – mutat rá a szakértő.

Nigéria partjainál négy éve nem történt olyan kevés kalóztámadás, mint az idei év első negyedévében. Emellett a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara jelentése szerint 2021-ben 1994 óta nem látott szintre esett vissza az incidensek száma világszerte.

A csökkenő tendencia több okkal is magyarázható. Egyrészt a kezdeti nehézségek után a nemzetközi közösség is erőfeszítéseket tesz a kalózok visszaszorítására. Az Európai Unió még év elején jelentette be, hogy öt tagállam részvételével járőrcsapatokat küld a Guineai-öbölbe. Ez a kezdeményezés hasonló ahhoz, amelyet még 2009-ben a NATO indított Szomália partjainál, és amelynek nagy szerepe volt abban, hogy egy évtizeddel később szinte teljesen eltűntek a kalózok a térségből.

Mint Marsai Viktor hangsúlyozza, a jogi keretek is módosultak. A kalózok addig tudtak hatékonyan fellépni, amíg a kereskedelmi hajók fedélzetén nem lehettek fegyveres őrök. Ezt azonban az elmúlt évtized elején a legtöbb hajós nemzet megváltoztatta. Fontos szempont az is, hogy a kalózok szárazföldi háttérbázisát is felszámolták, amiben lényeges szerepe volt a politikai ellenőrzés megerősödésének, valamint annak, hogy különböző, nagy volumenű infrastrukturális projektek érkeztek a térségbe. Szomáliá­ba például a Dubai Port World vállalat kezdeményezett 442 millió dolláros befektetést, Nigériában kínai közreműködéssel húzzák fel az ország első mélytengeri kikötőjét. Amint a fejlődő világ országai elérik azt a szintet, hogy komoly befektetések érkezzenek területükre, már nem tudnak annyit fizetni az elitnek és az üzletembereknek, hogy támogassák vagy szemet hunyjanak a kalózkodás felett.

– Ha távolról közelítjük meg a kérdést, akkor a szállítási útvonalak biztonsága, illetve az egyes globális terekhez való hozzáférés is kapcsolódik a kalózkodás témaköréhez. Mint látjuk, az ukrán gabonaválság esetében nem az a fő probléma, hogy nincs mit exportálni, hanem az, hogy a gabona nem tudja elhagyni a kikötőket. Ebből a szempontból a fekete-tengeri orosz flotta hasonló tevékenységet folytat, mint a kalózok, azzal a különbséggel, hogy sokkal hatékonyabban teszi ezt – mutat rá Marsai Viktor.

Ebben ugyanakkor – úgy tűnik – változás állt be, ugyanis éppen a múlt héten hagyta el az első gabonaszállító hajó Odessza kikötőjét, miután az élelmezési válságot elkerülendő Moszkva és Kijev sikeresen megállapodott az export újraindításában.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a kalózok csillaga leáldozóban van, ugyanakkor az átrendeződő nemzetközi biztonsági helyzetben bármikor megvan a lehetősége annak, hogy a világ valamely pontján újra felfelé íveljen.

– A kalózkodásnak egyedül akkor van esélye, ha újra kialakul egy bukott állam, amely nagy tengerparttal rendelkezik – fogalmaz a szakértő –; de a globalizáció gyors tempója miatt, valamint a már említett befektetések következtében ez nem lesz egyszerű. Ezek a támadások nemcsak az adott államok, de az egész nemzetközi közösség érdekeit sértik. Éppen ezért nem várok nagy felfutást az elkövetkezendő években a kalózkodás szempontjából.

Borítókép: Az iráni, az orosz és a kínai haditengerészet közös hadgyakorlata a kalózok ellen az Indiai-óceánon, 2022 (Fotó: Europress/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.