Frey Sándor a Nemzetközi Űrállomás jövőjéről és a Nap bombáiról beszélt

– A múlt héten jelentették be, hogy Oroszország 2024 után kivonul a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működtetéséből, a jövőben Moszkva saját állomás építésére koncentrál. Évek óta megy a huzavona, hogy meddig üzemeljen a 16 ország által fenntartott űrbázis. Ezzel a bejelentéssel valóban véget ér az 1998 óta íródó egyedülálló történet?
– Valamikor véget ér, de nem ez az első ilyen tematikájú moszkvai bejelentés. Tavaly májusban is elhangzott, hogy Oroszország befejezi az ISS-sel kapcsolatos együttműködést. Az oroszokat és minden más érintettet szerződés kötelezi arra, hogy a kilépésük előtt egy évvel írásban jelezzék szándékukat. Ha komolyan gondolják a 2024-es dátumot, azt elég jövőre deklarálniuk. Egyébként nem hiszem, hogy valóban hirtelen kilépnek – egy orosz kutatómodult tavaly csatlakoztattak az űrállomáshoz, igaz, húsz éven át készült. Furán hangzik, hogy ezután azt mondják, hogy kiszállnak. Persze elvben az is elképzelhető, hogy ezt a kutatómodult leválasztják, és a majdani orosz űrállomás része lesz. A tervek folyamatosan változnak, nehéz biztosat mondani.
– Az orosz–ukrán háború következménye a moszkvai döntés, vagy ennél komplexebb a helyzet?
– Évek óta erre készül az orosz fél, a háború megerősítette ezt a gondolatot.
– Valóban olyan elaggott szerkezetről van szó, hogy eljött az a pont, amikor olcsóbb elpusztítani, mint javítgatni a 2000 óta folyamatosan lakott űrállomást?
– Olyan műszaki eszközről van szó, amelynek a legrégebbi eleme 24 éve kering a világűrben. Gondoljon bele, hogy a Földön egy autó meddig működik! Nagyon kevés húzza ki 24 évig. Ráadásul a Föld körül keringő űrállomás légüres térben mozog, elképesztő hőingadozást visel el, hiszen miközben másfél óra alatt kerüli meg a Földet, a fele időt árnyékban, a másik felét napsütésben teszi meg. Emellett ki van téve a Napból származó részecskék bombázásának. Rideggé válik az anyag, megjelennek a repedések, ahol elszökik a levegő. A központi elemeket nem lehet kicserélni, a többi azonban (havária esetén) zsilipekkel lezárható. Az építésekor műszaki becslés készült arról, hogy az egyes elemek meddig tartanak ki – eddig mindegyik túlszárnyalta az előzetes várakozásokat. Az alulbecslés miatt senki sem marasztalható el, hiszen addig senki sem készített űrhajózási célra évtizedekig használt eszközöket.

– Az amerikaiak azt közölték, hogy ők 2030-ig tartanák életben az ISS-t. Ugyanakkor azt olvasni, hogy a pályájából naponta száz métert vesztő eszközt csak az orosz Progressz teherűrhajókkal lehet időről időre magasabb pályára emelni. Azaz Oroszország nélkül nem működtethető az űrállomás?
– A Progresszekkel a legkényelmesebb a pályakorrigálás, de magának az űrállomásnak is vannak hajtóművei, azaz képes a keringési magasság emelésére. Pár hete amerikai teherűrhajóval sikeresen megemelték az ISS-t, ami azt bizonyítja, hogy a Progresszek nem pótolhatatlanok. Sokkal nagyobb gondnak látom, hogy az orosz és amerikai modulokat úgy fejlesztették, hogy azok kiegészítsék egymás funkcióit. Az orosz egységek döntően az amerikai napelemekből kapják például az áramot. Kérdés, hogy ha kiszállnak, vajon átadják-e a dokumentációt is.
– Az amerikai SpaceX és más cégek teherűrhajói, űrhajói átvehetik az oroszok szerepét?
– Elvileg igen, de azt mindenki tudja, hogy az űriparban elvétve készülnek el az előre eltervezett időpontra a berendezések. A technikai problémák mellett a folyamatosan változó költségvetési támogatás is befolyásolja a munkát.
– Kína és Oroszország is bejelentette saját űrállomás építését. Ebből az következik, hogy az összefogás megbukott, visszatérünk az űrvetélkedéshez?
– Mindenképpen új korszak kezdődik. A kínaiak második modulját két héttel ezelőtt indították útnak. Nekik ez hatalmas siker, hiszen annak ellenére űrhatalommá válhatnak, hogy nem voltak részesei – amerikai ellenkezés miatt – az ISS-nek. Az amerikaiak privatizálják az alacsony Föld körüli pályán végzett kutatásokat – a magánűrállomások építésében hisznek –, a NASA a Hold körül építene űrbázist. Előfordulhat, hogy pár év múlva lesz olyan időszak, amikor Föld körüli pályán csak a kínai űrállomás üzemel, mert az ISS már nem működik, az orosz pedig még nem készült el – kétlem az ígért 2026-os átadást, mint ahogy az amerikai kereskedelmi bázisok kiépítése is csúszik. Az orosz űriparra veszélyesnek tartok olyan helyzetet, hogy kiszállnak az ISS-ből, de még nem lesz kész az új. Kieshet pár év, amikor kihasználatlan lesz ez a speciális tudás.
– Az orosz bejelentés befolyásolja a most futó magyar űrhajósprogramot?
– Nem, mert a magyar kormány jó érzékkel amerikai magáncéggel kötött szerződést a kiképzésre és a magyar űrhajósnak az ISS-re juttatására.
– A NASA február elején arról beszélt, hogy az űrállomás 2031 januárjában lassú süllyedésbe kezd, majd a légkörbe lépve elég. Darabjai feltehetően a Csendes-óceán déli részén hullanak le. A szovjet-orosz űrállomásnál ez így történt, de most egy 420 tonnás eszközt kellene irányítottan visszavezetni. Csak én látom rizikósnak ezt a műveletet?
– Megoldható. Akár egyben, akár részenként. Egyébként létezik világűrszerződés, amely előírja, hogy az állam, amely valamit felküldött az űrbe, az felel az eszköz biztonságos megsemmisítéséért. Azaz az oroszoknak részt kell vállalniuk az ISS utolsó útjában.

Borítókép: Frey Sándor (Fotó: Teknős Miklós)