Palotát érdemelnek a magyar matematikusok

Tudományok Palotája névvel hozná létre Budapesten a magyar matematika és matematikusok látogatóközpontját Holló-Szabó Ferenc, a huszonöt éve működő Magyar Matematikai Múzeum alapítója. Bolyai János és Eötvös Loránd munkásságának is méltó emléket állítana az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, régi hiányt pótolva ezzel. Az a tapasztalata, hogy a diákok, ha valamit nem értenek, rögtön rávágják, nem tudom.

Budapest Holló-Szabó Ferenc matematikus Fotó: Teknős Miklós

– Maroknyian működtetik a múzeumot. Vannak külső segítőik?

– Sok jó barátunk van, köztük Bozóki Sándor, a Corvinus Egyetem professzora, aki pihenésképp játékos elfoglaltságokat talál ki, és ezeket időnként nálunk is bemutatja. A gyufa például magyar szabadalom. Mit kezdjek a matematikai múzeumban ezzel a témával, hiszen mégiscsak meg szeretném említeni, hogy a magyarok kreatívabbak, mint bárki más, és meg szeretnék győzni mindenkit arról, hogy úgy is lehet ­„rosszalkodni”, hogy létrehozok valamit. Lehet például kockát készíteni gyufaszálakból, ragasztás nélkül. Bozóki barátunk például üvegekbe építi bele a kompozícióit.

– Gyakori meghívottjaik humán területről érkeznek: művészek, írók, költők. Ennyire összefonódik a bölcsészet a tudománnyal?

– A matematikai múzeumban is lehet kulturális estet tartani, főként, ha vannak kapcsolódási pontok, mert a matek alapvetően művészeti ág, hiszen mintázatokkal foglalkozik. Kányádi Sándor Bolyai János kapcsán tartott nálunk író-olvasó találkozót, az 1978-ban elhunyt Szász Pali bácsi pedig Pí-verset írt nekünk, megkönnyítve a számsorozatok megjegyzését. Olyan tekintetben, hogy ki jöhet be hozzánk, vagy kinek érdemes bejönnie, nincsenek korlátok. Elvégre úgy hívjuk a Magyar Matematikai Múzeumot, hogy MaMa, mottónk pedig az, hogy Téged is vár a MaMa! És bár MaMa még csak egy van, a jövőben remélhetően számos „pótmamát” helyezünk ki az ország különböző iskoláiba.

– Nagy tervei vannak. Szeretné megnyitni a Tudományok Palotáját is.

– Ha átnézek a Dunán, látom a Müpát, és adja magát az ötlet, hogy a Duna innenső oldalán mennyire jól mutatna a Tupa. A Bolyai-féle geometria hozta szóba az állandó görbületű felületet, a pszeudoszférát. Ez egy rendkívül szép forma, egy nagyon kecses torony. Ilyen lenne a Tupa. Most, hogy létrejött a Múzeumi Negyed Budapesten, lobbiznom kellene a múzeumi harmadért, amelybe a magyar matematika, az innováció panteonja is beleférne. Lenne kit bemutatnunk. Az első, aki megkapta a mindenkori amerikai elnök legmagasabb tudományos elismerését, Kármán Tódor volt. Róla nevezték el a Kármán-örvényeket a repüléstanban. Beszélnünk kellene Neumann Jánosról is, a számítógép atyjáról, aki a játékelmélettel lemodellezte az atomháborút, és meggyőzte az akkori amerikai vezetőket arról, hogy az ilyen összecsapásnak csakis vesztesei lehetnek. Tájékoztatni kellene mindenkit arról, hogy Zeppelin gróf léghajóját Schwartz Dávid gépész tervezte, a Ford T­ modellt és a cég logóját a makói Galamb József, a „bogárhátút” pedig Barényi Béla konstruktőr szabadalmaztatta, aki 16 évig pereskedett miatta a Porsche céggel. És szólni kellene arról is a Tupában, hogy az első elektromos autót Jedlik Ákos szerzetestanár, a dinamó feltalálója szerelte össze. A flopilemezt Jánosi Marcell találta ki, mégis ő lett az, aki nem sok centet keresett rajta. De vannak egészen friss magyar innovációk is, mint az átlátszó beton, a fémhab. Be kellene mutatni Eötvös Loránd munkásságát is az egyetemen, amely a nevét viseli, és ahonnan nagyon hiányzik egy torziós inga, pedig az én szemszögemből vizuálisan hozzátartozik a képhez.

– Kit tart a legnagyobb magyar matematikusnak?

– Nem könnyű megjelölni, de ha szükséges, nevezzük ki Bolyai Jánost. Ő írta le, hogy az anyag meghatározza önnön geometriáját. Einstein előtt megfogalmazni, hogy ahol nagy tömeg jelenik meg, ott görbül a tér, hatalmas eredmény. Géniuszát ma sem tudjuk értékelni, az átlagdiák és az átlagmagyar nem is ismeri a tevékenységét. Én azt a feladatot vállaltam, hogy a nagy matematikus elődök munkásságából azokat a szemeket szedegetem ki, amelyekre a kisgyerek is azt mondja: hű, de érdekes!

Hunveyor űrszondával mérnek az iskolások

Holló-Szabó Ferencet elkísérte Bérczi Szaniszló, az ELTE Természettudományi Kara Anyagfizika Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense, önkéntes tanára is, aki amellett, hogy a szimmetriatanba is beavatja az érdeklődő fiatalokat, távolabbi világokba is elvezeti őket. A meteorológiai mérőműszernek is beillő Hunveyor­ űrszonda modelljét kutatócsoportja a NASA 1960-as robotmérőeszköze, a Surveyor alapján építette, főként háztartási boltokban kapható használati tárgyakból. Míg az amerikaiak a Holdra küldték a szondájukat, a magyarok a laborban kísérleteztek vele, ma pedig az oktatásban használják. Rászerelnek a diákokkal egy-két kamerát, kaparókart, amely kinyújtható, visszahúzható, motorokkal vezényelhető, és amely a port be tudja gyűjteni. Miközben végigvezetik őket a műveletsoron, mindent megtanulnak az űrszondákról.

– Az életet kell belevinni a matekba. A modellünkkel mi itt is meg tudjuk nézni a felszíni alakzatokat, mindenfélét meg tudunk mérni, nem kell felmennünk a Marsra. A gyerek azonnal rávágja, hogy ez egy jó játék, de közben megtanulja a környezet geológiáját, belekóstol az elektronikába, és rácsodálkozik, mennyi mérőeszköz van az emberi testben, a segítségünkkel ezeket le is modellezi – fogalmaz a professzor.

Az egyik legtanulságosabb történetük a vörösiszap-tragédiához kötődik, amikor a soproni Hunveyor Huszár 5-ös csapata talajmintát vett űrszondamodelljével a helyszínen, és megmérte, mennyire lúgos az iszapáramlás. A múzeumi foglalkozásokon szobrokat is alkotnak 3D-nyomtatóval, amelynek a struktúráját, technikáját szintén megtanulják.

Névjegy

Holló-Szabó Ferenc Kiskunfélegyházán született kilencgyermekes családban, középiskolába Szegeden járt, ahol gépésztechnikusnak tanult. Tanári diplomája megszerzése után több magyarországi középiskolában tanított matematikát, jelenleg az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium pedagógusa. Emellett adjunktusa, munkatársa az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Matematikai Intézetének, alapítója és huszonöt éve vezetője a Magyar Matematikai Múzeumnak. A matematika és a fizika népszerűsítéséért kifejtett munkásságát számos díjjal jutalmazták.

(Borítókép forrása: Teknős Miklós)