A legjobb módszereket és taktikai elemeket oktatják a leendő határvadászoknak + képgaléria

Hogy kit mi motivál, amikor határvadásznak jelentkezik? Van közöttük, akit a fegyveres szolgálat, a bajtársi légkör vonz, másokat a kiszámítható­ egzisztencia. Ám minden megkérdezett jelöltnél ott szerepelt a felsorolásban a hazaszeretet, az ország védelmének büszkeségre jogosító érzése. Tegnap avatták ünnepélyesen a határvadászezredet. Nyírbátorban jártunk, a kiképzésükön.

2022. 09. 10. 12:00
2022.09.02 Nyírbátor Határvadászok kiképzése, Nyírbátor Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tucatnyi határvadászjelölt gyűrű­jében éppen azt magyarázza a kiképző tiszt – akin meglátszik, hogy a konditermeket belülről is jól ismeri –, miként kell a pisztolyt előretartva behatolni egy helyiségbe, ahol nem tudni, kik, hányan és milyen szándékkal tartózkodnak. Mindez a taktikai képzés fontos része. Aki látott már akciófilmet, pontosan tudja, mennyire számít az, hogy melyik rendőr hol helyezkedik el, hogy a nyíló ajtó mögötti szobára ki milyen szögben lát rá. Mindez hasonlít az izgalmas filmekhez, amelyek szakmai hibáit az olyan profi, mint Usztics Attila rendőr alezredes, akarva-akaratlanul megmosolyogja. Mert akármilyen jól fest is a vásznon, sosem tartjuk ferdén a fegyvert, mint Bruce Willis!

– Én ezeket csak Hollywood-effektusnak nevezem, felejtsétek el! Mindennek megvan a legjobb módszere, a protokollja, ezeket az alapokat kell itt és most elsajátítanotok

– foglalja össze a kiképzési osztályvezető.

Nyírbátorban járunk, az egykori határőrlaktanyában, ahol ma a megyei határvadász-kiképző központ is működik. A növendékek sötétkék rendőr-gyakorlóruhát viselnek, a hátukon nagy betűkkel Határvadász, alatta Border patrol elnevezések szerepelnek, rangjelzésük és sapkájuk fenyőzöld, oldalukon gyakorlópisztoly. Kisebb csoportokban járják végig a képzés moduljait.

Jelenleg a százhatvan órás alapkiképzés harmadik hetében járnak. A felkészítés során a határvadászok rendészeti, jogi, lövészeti és intézkedéstaktikai, valamint határőrizeti és határforgalom-ellenőrzési ismereteket sajátítanak el. Zömük férfi, de számos hölgyet is találunk köztük. Húsz és ötven év között valamennyi korcsoport és testalkat képviselteti magát. Kiképzőtisztjük szerint ez a sokféleség egyáltalán nem hátrány, hiszen élesben majd mindenki a saját adottságának megfelelő feladatot kap. Mint mondja, a nők kifejezetten hasznos tagjai a csapatoknak. Ők egyetlen pillantással hatszor annyi részletet képesek megfigyelni, mint a legtöbb férfi, miközben pisztolylövészeten ugyanolyan jól szerepelnek.

Találomra meg is szólítjuk egyiküket. A huszonéves Nagy Klaudia szabolcsi falucskából érkezett. Rendészeti szakközépiskolában érettségizett, és bár mindig is szeretett volna rendőr lenni, ez eddig nem sikerült. A gyes után kényszerből közmunkásnak állt, de most a megbízható és tisztes jövedelmet ígérő határvadászpálya komoly esélyt kínál.

– Két gyermekemet édesanyámmal nevelem, ő vigyáz majd a kicsikre, mialatt én szolgálatban leszek. Az a tervem, hogy néhány év határvadász-szolgálat után hivatásos rendőri állományban folytatom, ahogy annak idején elképzeltem. Akár hiszi, akár nem, a lőkiképzés és az intézkedéstaktikai képzés újra megerősített abban, hogy ez az én világom…

Röpködnek a szakkifejezések: lézerszabály (sose tartsd társad felé a fegyvert), szeletelés (a szoba felderítése előretartott pisztollyal), elvezető fogás és távolságtartó technika (az őrizetbevétel módszerei). A tanulók kettesével gyakorolják a mozdulatokat, az instruktor javítja a hibákat. Van berendezett szoba is, amelyet két hallgatónak kell szakszerűen átkutatnia. Videóra veszik, majd közösen kielemzik. Kiderül, mennyi buktatót rejthet a legegyszerűbb szituáció is, amelyekre nehéz felkészülni.
Usztics Attila alezredes németországi és FBI-tapasztalatok birtokában elmondja, hogy azok a taktikai elemek, amelyekre a határvadászokat is képzik, megegyeznek a legkorszerűbb amerikai módszerekkel.

– A túlélésed múlik azon, mi jár a fejedben, hogyan reagálsz például arra, ha megsérültél! Ha meglőnek, szerintetek melyik jelenti a nagyobb veszélyt? A sérülésed vagy az, aki meglőtt? – teszi fel a kérdést a kiképző, majd látva a bizonytalankodást meg is válaszolja: – Aki meglőtt! Neked addig kell harcolnod, amíg a fő veszélyforrást el nem hárítod – magyarázza az életben maradás módszertanát –, ugyanis sokkal esélyesebb a túlélésed, ha nem a fájdalmaddal foglalkozol, hanem harcolsz, ameddig kell.

A férfiak szeme észrevehetően csillog. Fegyver, egyenruha, bajtársiasság és hazaszeretet. E szavaknak itt és most szemlátomást nagy respektjük van.

– De ne felejtsétek, a rendőrnek, a határvadásznak a kényszerítő eszközök hierarchiája szerint minél kisebb sérülés okozására kell törekednie az intézkedés során. Az esetek többségében elég a határozott és szakszerű fellépés. A legrosszabbra is számítani kell, de a végsőkig meg kell őrizni a hidegvérünket, helyesen kell döntenünk, mert utóbb minden cselekedetünkkel el kell tudni számolni.

Antal Miklós határvadász őrvezetőnek már volt határőri tapasztalata:

– Ez úgy adatott meg, hogy a honvédség kötelékében szolgáltam a déli határon a legrázósabb helyeken, a legdurvább időkben. Tetszett. Jól éreztem magam abban a bajtársias légkörben, amely ott a rendőrök és a honvédek körében volt. Később Miskolcon önkormányzati rendész voltam pár évig, de annál nemesebb és hazafiasabb feladatnak érzem az államhatár védelmét. Mezőkövesdiként Záhonyt választottam szolgálati helyemnek, amely nincs közel, de négy nap tömbösített szolgálattal, majd öt nap pihenővel nekem egyedülállóként megfelel.

A baljós nemzetközi folyamatokat látva egyre nyilvánvalóbb, hogy a határvédelem ma már nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés. Amikor a déli határon 2015-ben ostromállapot alakult ki, a kormány a helyi határrendészeti kirendeltségek megerősítésére a Készenléti Rendőrség, illetve a Honvédség erőit rendelte oda. A migrációs nyomás állandósult, miközben a határon szolgálatot teljesítő katonákra, illetve a speciális képességű rendőrállományra az eredeti szolgálati helyükön is szükség volna. Ezért döntöttek úgy, hogy a Készenléti Rendőrség szervezetén belül megalapítják a Határvadász Ezredet, amelynek ezredparancsnokát, Nagy István rendőr ezredest pályázat útján választották ki.

Számára a nyírbátori kiképzőközpont nem ismeretlen hely – tudjuk meg –, hiszen három évtizedet szolgált itt. Az ezredparancsnokkal budapesti irodájában találkozunk. Az ő feladata lesz a Határvadász Ezred struktúrájának kialakítása, és ő a felelős az ezred működéséért, valamint a határrendészeti feladatok végrehajtásáért.
A létszám teljes feltöltöttségnél 2208 fő lesz, amely 14 Bács-Kiskun, hat Csongrád-Csanád és egy-egy Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei századra oszlik. A toborzás kezdete óta már több mint 1500 érvényes pályázat érkezett. A minimális követelmény a legalább alapfokú iskolai végzettség, de a túlnyomó többség érettségizett, sőt akadnak diplomások is. Nézik a jelentkezők állóképességét, egészségi és pszichológiai alkalmasságát, valamint alapfeltétel a kifogástalan életvitel, amelynek vizsgálatát az erre hivatott rendőri szervek végzik el.

A leendő határvadászok kiválaszthatják szolgálati helyüket, majd a szerződéskötés pillanatától jár nekik a bértábla szerinti illetmény. Vállalják a négyhetes alapkiképzést a vizsgával, valamint azt, hogy határvadászként szükség esetén átrendelhetik őket másik határszakaszra is. Biztosítják számukra a fejlődés és előmenetel lehetőségét.
A határvadászjelöltek a tornateremben lévő hatalmas tatamin szakedző instruk­ciói mellett egymáson gyakorolják a fizikai kényszerítő módszereket. Innen az éppen üres lőtér érintésével hangárba jutunk, ahol különféle autók sorakoznak. Itt azt tanulják meg, hogy miként kell megállítani, ellenőrzés alá vonni egy potenciálisan migránscsempész járművet, őrizetbe venni a benne lévőket.

Érettebb korú férfit szólítunk meg, aki élő bizonyítéka annak, hogy sosem késő váltani.

A negyvennyolc éves Sefcsik Károly évtizedekig hivatásos hajóvezető volt Budapesten, majd miután családi okból Mátészalkára költözött, a Katasztrófavédelemnél helyezkedett el.

– Láttam a hírekben, mi történik a határon, és úgy éreztem, ott nekem is van feladatom. Családos emberként a felkínált 12–24, 12–48-as szolgálati beosztás éppen ideális, tudok segíteni a gyerekvigyázásban. Amúgy a víznek javíthatatlan szerelmese vagyok, úgyhogy alig várom, hogy tiszavidéki vízitúrákra vigyem a családomat. De hangsúlyozom, a munkakörülmények meg a minden hónap harmadikán megbízhatóan „pittyenő” fizetés mellett számomra a legerősebb motiváció tényleg a haza szolgálata, amit nem azért mondok, mert itt bárki elvárná tőlem.

 

Borítókép: Nyírbátorban zajlik a határvadászok kiképzése (Fotó: Kurucz Árpád)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.