– Az idei népszámlálás eszmei időpontja 2022. október 1. nulla óra nulla perc. Mi következik ebből például a mai napra nézve?
– A népszámlálás során pillanatképet készítünk, hogy összehasonlítható adatokat kapjunk a társadalmunkról. Ezért van szükség arra, hogy mindenki egyetlen időpillanatnak megfelelően adja meg az adatait. Aki mondjuk október 8-án tölti ki a kérdőívet online vagy november 18-án számlálóbiztos segítségével, annak is az eszmei időpontnak megfelelően kell nyilatkoznia. Ha október 2-án gyermeket szült, akkor az újszülöttről nem kell személyi kérdőívet kitöltenie. Akiknek október 1-jén délután volt az esküvőjük, azok az örömteli esemény ellenére is nőtlenként-hajadonként fognak megjelenni a népszámlálási adatokban. Az átmenetileg külföldön tartózkodók is kitöltik a kérdőívet – ők azok, akik kevesebb mint 12 hónapja élnek másik országban –, ahogy a legalább három hónapja Magyarországon élő külföldi állampolgároknak is részt kell venniük a népszámlálásban.
– A törvény értelmében a részvétel kötelező. Hol találják a kérdőívet azok, akik az internetes adatszolgáltatás mellett döntenek?
– A Központi Statisztikai Hivatal felkérő levelet küldött minden háztartásba múlt héten. Ez a hivatalos értesítés nem névre szóló, hanem a lakcímünk található rajta, és minden fontos részletet tartalmaz: az online kérdőív közvetlen elérhetőségét a bejelentkezőfelületen – belepes.nepszamlalas2022.hu – és a tizenkét jegyből álló egyedi belépési kódot. A népszámlálással kapcsolatos információk megtalálhatók a www.nepszamlalas2022.hu honlapon is.
– Ha mégsem érkezett volna hivatalos értesítés, vagy megjött a levél, de valaki olyan jól eltette, hogy azóta sem találja, akkor mi a teendő?
– Van arra mód, hogy új kódot igényeljen. A bejelentkezőfelületen a „Hol találom a belépési kódot?” kérdésre kattintva átkerülünk az Ügyfélkapura, amelyen keresztül pillanatok alatt újat lehet igényelni. A kérdőív kitöltése körülbelül harminc percet vesz igénybe. Háztartásonként egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet kell kitölteni, ahányan az adott ingatlanban életvitelszerűen tartózkodnak. Nem az számít tehát, hogy hányan vannak bejelentve, hanem az, hogy ténylegesen hányan élnek egy háztartásban. Fontos, hogy az üresen álló lakásokról is nyilatkozni kell. A személyi kérdőívben többek közt a családi állapot, az iskolai végzettség vagy a nyelvtudás iránt érdeklődünk; 18 év alatti gyermekéről a szülő, gondviselő nyilatkozik.
– Hova kerülnek az adataink, és mikorra várhatók a népszámlálás eredményei?
– Az idei az első teljesen elektronikusan zajló népszámlálás. Akinek nincs lehetősége az internetes kitöltésre október 16-ig, azt október 17. és november 20. között számlálóbiztos fogja felkeresni az otthonában. A számlálóbiztosok még a legutóbbi, 2011-es népszámlálás során papír kérdőíven rögzítették a válaszokat – idén már tableten. Ez gyorsítja a feldolgozást, így várhatóan 2023 tavaszán érkezünk az első eredményekkel, ősztől pedig megkezdjük a részletes adatok közzétételét. Az elektronikus népszámlálás adatvédelmi szempontból is jelentős előrelépés, hiszen akár online, akár számlálóbiztos segítségével töltjük ki a kérdőívet, az rögtön a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerül, ahol fokozottan védett környezetben tároljuk a véglegesített adatsort.
– Lesz elég számlálóbiztos?
– Ahhoz, hogy a népszámlálás sikeres legyen, mindenki részvételére szükség van. A számlálóbiztosok nagyon fontos feladatot látnak el, országosan csaknem 28 ezren vesznek részt a népszámlálás lebonyolításában. A legtöbb településen már megvan a szükséges létszám, de például Sopronban, Szegeden, Debrecenben, Érden és Kecskeméten, valamint a fővárosban még várják a jegyzők a számlálóbiztosok jelentkezését.
A fedél nélkül élő hajléktalanokat az utcán fogják összeírni a szociális munkások. A munkásszállón, a szociális és más bentlakásos intézményben, felsőoktatási kollégiumban élők közül is felkeresik a számlálóbiztosok azokat, akiknek nincs lehetőségük az online adatszolgáltatásra.
– Milyen eredmények várhatók?
– A népszámlálási adatokból megtudhatjuk, hányan élünk ma Magyarországon, és pontos képet alkothatunk hazánk népességének összetételéről. A nemzetiségre, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben használt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések megválaszolása önkéntes, mégis szeretnénk megkérni mindenkit arra, hogy a fenti témákban is nyilatkozzon. A népszámlálás ugyanis az egyetlen olyan adatforrás, amelyből lehetőség nyílik megismerni a hazai nemzetiségi és vallási viszonyokat, az egyes nemzetiségekhez, illetve felekezetekhez kötődők számának változásait. A cenzus alatt gyűjtött adatok támpontot adnak az országos és helyi fejlesztési programokhoz, illetve kulcsfontosságú információkat nyújthatnak vállalkozások elindításához, fejlesztéséhez. Az egészségproblémával, fogyatékossággal élők helyzetének javítását, esélyegyenlőségének biztosítását célzó programok szempontjából az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó adatok a többihez hasonlóan szintén különleges értéket képviselnek.
Borítókép: Rövid Irén (Fotó: Boros Bence)
