– Hova kerülnek az adataink, és mikorra várhatók a népszámlálás eredményei?
– Az idei az első teljesen elektronikusan zajló népszámlálás. Akinek nincs lehetősége az internetes kitöltésre október 16-ig, azt október 17. és november 20. között számlálóbiztos fogja felkeresni az otthonában. A számlálóbiztosok még a legutóbbi, 2011-es népszámlálás során papír kérdőíven rögzítették a válaszokat – idén már tableten. Ez gyorsítja a feldolgozást, így várhatóan 2023 tavaszán érkezünk az első eredményekkel, ősztől pedig megkezdjük a részletes adatok közzétételét. Az elektronikus népszámlálás adatvédelmi szempontból is jelentős előrelépés, hiszen akár online, akár számlálóbiztos segítségével töltjük ki a kérdőívet, az rögtön a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerül, ahol fokozottan védett környezetben tároljuk a véglegesített adatsort.
– Lesz elég számlálóbiztos?
– Ahhoz, hogy a népszámlálás sikeres legyen, mindenki részvételére szükség van. A számlálóbiztosok nagyon fontos feladatot látnak el, országosan csaknem 28 ezren vesznek részt a népszámlálás lebonyolításában. A legtöbb településen már megvan a szükséges létszám, de például Sopronban, Szegeden, Debrecenben, Érden és Kecskeméten, valamint a fővárosban még várják a jegyzők a számlálóbiztosok jelentkezését.
A fedél nélkül élő hajléktalanokat az utcán fogják összeírni a szociális munkások. A munkásszállón, a szociális és más bentlakásos intézményben, felsőoktatási kollégiumban élők közül is felkeresik a számlálóbiztosok azokat, akiknek nincs lehetőségük az online adatszolgáltatásra.
– Milyen eredmények várhatók?
– A népszámlálási adatokból megtudhatjuk, hányan élünk ma Magyarországon, és pontos képet alkothatunk hazánk népességének összetételéről. A nemzetiségre, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben használt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó kérdések megválaszolása önkéntes, mégis szeretnénk megkérni mindenkit arra, hogy a fenti témákban is nyilatkozzon. A népszámlálás ugyanis az egyetlen olyan adatforrás, amelyből lehetőség nyílik megismerni a hazai nemzetiségi és vallási viszonyokat, az egyes nemzetiségekhez, illetve felekezetekhez kötődők számának változásait. A cenzus alatt gyűjtött adatok támpontot adnak az országos és helyi fejlesztési programokhoz, illetve kulcsfontosságú információkat nyújthatnak vállalkozások elindításához, fejlesztéséhez. Az egészségproblémával, fogyatékossággal élők helyzetének javítását, esélyegyenlőségének biztosítását célzó programok szempontjából az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó adatok a többihez hasonlóan szintén különleges értéket képviselnek.
Borítókép: Rövid Irén (Fotó: Boros Bence)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!