A sarok statikájától a humorfricskákig – reflektorfényben a finn iskola az idei Határtalan design tárlaton

A kiállítás megtekinthető november 6-ig a Kiscelli Múzeumban.

2022. 10. 28. 12:00
Fotó: Katona Vanda
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A napokban megnyílt Határtalan design 2022 kiállításról azok után, hogy az idei tárlat immár a 18. epizód a sorozatban, nem túlzás kijelenteni, hogy meghatározó információforrás a formatervezés iránt érdeklődő közönség számára. Különösen, ami a nemzetközi trendeket, törekvéseket, illetve az egyetemi szintű képzőhelyek szellemi pezsgését illeti.
A Radnóti Tamás belsőépítész és Szigeti Szilvia Ferenczy-díjas textiltervező kurátorok által megálmodott és azóta évről évre összeállított tárlatnak idén harmadszor ad otthont a Kiscelli Múzeum egykori katedrálisának lecsupaszítva is monumentális főhajója. 

A különleges helyszínről mindenképpen érdemes tudni, hogy a ma múzeumnak helyet adó kolostort templomával a XVII–XVIII. század fordulóján a trinitáriusok építtették, majd miután II. József 1782-ben feloszlatta a szerzetesrendeket, és mielőtt a kolostort a hadsereg rendelkezésére bocsájtották volna, a templomot deszakralizálták, berendezéseit pedig elárverezték.

Talán nem erőltetett a párhuzam, hogy a helyszín maga is a dizájn jelentőségét húzza alá azzal, hogy noha közel két és fél évszázada megfosztották templomi mivoltától, mégsem lehet rá holmi közönséges csarnokként tekinteni. Mindez tervezője, Johann Entzenhoffer bécsi építész formaérzékét dicséri, amely így kapcsolódik a tárgy­formák mai alkotóihoz. A kortárs dizájnerek sokszor éppoly maradandót alkotnak és éppúgy saját koruk gondolkodását tükrözik, mint a néhai barokk építész.
A Határtalan design kiállítás kurátorainak nincs könnyű dolguk, mert lehetetlen univerzális képet összeállítani egy olyan művészeti ágról, amely áthatja egész világunkat. Nem is törekszenek teljességre, a fókuszt minden alkalommal más-más alkotói körre szűkítik.

Idén a finn dizájniskolára irányul a reflektorfény, de felférnek a színpadra az ukrán és orosz alkotók éppúgy, mint térségünk formatervezésben érintett egyetemeinek szárnypróbálgató üdvöskéi.

Valamikor valakik úgy döntöttek, hogy 2022 az üveg éve. Ha már így van, mindjárt a főhajó előterében ízelítőt kaphatunk néhány közép- és dél-európai üvegtervező kiválóság munkáiból. Itt olyan, zömmel kézműves technikákkal készült üvegtárgyakat – vázákat, tányérokat és kisplasztikákat – láthatunk, amelyektől szinte lehetetlen elszakadnia annak, akit megbabonáz a fény. A színekkel és textúrákkal való játék is érdekes, mégis a legizgalmasabbak azok a remekművek, amelyek a fénytörésekkel, vetített színekkel és optikai csalódásokkal operálnak. Ilyen például Botos Péter szabályos üveghasábokból összeállított kisplasztikája, amelynek tanulmányozásába relaxáló elfoglaltság volna belefeledkezni.
De nem lehet, mert a főhajóból puritánságuk dacára is szinte kiabálnak felénk a finn dizájniskola atyja, Alvar Aalto 1930-as években tervezett, de máig gyártásban lévő munkái. Az IKEA kiejthetetlen nevű hajlított bútorai láttán ugyan ki gondolná, hogy az egészen elképesztő görbékre és térformákra alakítható nyírfa rétegelt lemez feltalálója Alvar Aalto volt, aki ezzel megoldotta az asztalosipar örök konstrukciós problémáját, a sarok statikájának és terhelhetőségének kérdését.

Üzleti sikere mellett a finn dizájn filozófiai magját Aalto hintette el. A finn iskola főbb alapvetései: a végletekig fokozott egyszerűségre, a könnyedségre és természetességre törekvés, illetve az ökológiai gondolkodás együttes hatása a kiállításon is számos finn – és nem finn – dizájner munkáin köszönnek vissza. I

lyenek például a MOME hallgatójának, Szilágyi Nórának, az olasz Shin Azuminak és az észt Katariina Kivinek a hajlított-rétegeltlemez foteljei. Nem beszélve a belsőépítészek körében fogalomszámba menő finn Secto dizájn lámpabúrákról, amelyek hajlított, natúr nyírfa rétegeltlemez-csíkokból készülnek, és egyszerűségükben is rendkívüli mértékben öltöztetik a belső tereket. A finn dizájniskola másik kulcseleme az ökologikus gondolkodásmód. Az, hogy az alapanyag minden esetben legyen helyi és megújuló forrásból eredő, ami finn gyakorlatban értelemszerűen főleg a fát jelenti. Az Aalto Egyetem hallgatóinak törekvéseit tükröző munkák sem elsősorban a formai kísérletezésről szólnak, sokkal inkább arról, hogy mivel lehetne kiváltani a bolygónk ökoszisztémáját veszélyeztető műanyagokat. Érdekes ötletük a Balti-tengerben élő algából készült szatyor és kalap, a nyírfataplóból készült sebtapasz, a vágott virág hulladékából készült anyag, amely a marhabőrt helyettesítheti a divatiparban, illetve a növényi eredetű textilszínezék, amely – magunk közt szólva – a „meleg víz felfedezése”, hiszen a XX. század előtt ezek használata volt az általános.

A dizájn lételeme a könnyed humor, amely jó esetben formai szellemességben ölt testet – lépten-nyomon ilyesmibe botlunk a kiállításon –, máskor Chaplin humorát idézi. 

Ilyen burleszkbe hajló geg az a tangóharmonikát és ülőalkalmatosságot ötvöző két zenélő szék, amely Hemmo Honkonen alkotása, és amelyen az ügyes hátsóval megáldott közönség rövid kortárs zenei improvizációt is rögtönözhet. A humor nem áll távol a portugál Alves Ludovicótól sem, aki egy kis porszívó köré hajlított lemezből alkotott lábbal hajtós gyerekjárgányt.

Ha figyelmesek vagyunk, ilyen gegekre a kortárs ékszereket bemutató tárlókban is bukkanhatunk, de talán nem lenne ildomos, ha nevükön neveznénk azokat a testrészeket, amelyek ránk mosolyognak bizonyos nyakravalókról. Persze az alkotók többsége nem akar polgárt pukkasztani, legtöbbjük célja a gyönyörködtetés, az ízlésesség, a míves kidolgozás mellett az intellektuális üzenet megfogalmazása – hogy aztán az ipari tömeggyártás rögvalóságában mindez zárójelbe kerüljön, és merőben más szempontok érvényesüljenek a formatervezésben.
(A kiállítás megtekinthető november 6-ig a Kiscelli Múzeumban – Budapest, Kiscelli utca 108.)

Borítókép: A legizgalmasabbak azok az alkotások, amelyek a fénytörésekkel, vetített színekkel és optikai csalódásokkal operálnak (Fotó: Katona Vanda)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.