A kassai dóm félreeső sírboltjában rendszeresen felhangzott a magyar himnusz, mígnem az illetékesek megelégelték, és kitették a táblát:
II. Rákóczi Ferenc kriptáján belül az éneklés akármilyen formája tilos.
Kilépek a székesegyház kapuján, ahol ilyen jól „eligazítottak”, a sétálóutcán idegen nyelv zsongása kísér, de aztán ismerős beszéd válik ki a háttérből, jön egyre közelebb, már hallom, hogy a tanévkezdésről, egy magyarországi egyetem tárgyfelvételéről folyik a szó. Sietős léptekkel halad el mellettem apa és fia.
A magyarországi továbbtanulás még a jobbik forgatókönyv Kassán, ha az identitás megőrzéséről van szó. A demográfiai adatok szerint Szlovákiában a magyar középiskolás korosztály mintegy hatvan százaléka járt magyar tannyelvű középiskolába a 2010-es évek elején. Becslések szerint ugyanekkor a magyar nemzetiségű gyerekek több mint nyolcvan százaléka tanult magyar általános iskolában. Sokan lemorzsolódnak, mire elérik a középiskolás kort. A kisebbekről is van adat: 2010 és 2019 között tízszázalékos létszámnövekedést mértek a magyar óvodákban, illetve a közös igazgatású intézmények magyar csoportjaiban.
A legutóbbi mérések mintegy 9400 magyar óvodást regisztráltak, a csoportok gyarapodása különösen látványos a nagyvárosokban, Kassán és Pozsonyban. A népszerűség azonban együtt jár a falusi óvodák kiürülésével a Kassa környéki járásban. Ez is életszerű: az ingázó szülő reggelenként magával viszi óvodás és általános iskolás gyerekét a városba.
A magasabb végzettségű szülőkre különösen jellemző, hogy megnézik, melyik iskolának magasabb a presztízse, és az oktatás minősége a döntő érv, amiért végül nem a helyi, falusi, hanem a városi intézményt választják. Gömörben például a romák arányának növekedése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a helyiek más településre vagy szlovák óvodába járatják a gyereküket.
Miért érdemes figyelmet fordítani a fiatalokra, és megbecsülni a rendszert működtető óvodapedagógusokat és tanárokat? Az otthoni nyelvhasználaton túl a magyar óvodák és iskolák a szocializáció első színterei, így különösen fontos szerepet töltenek be az anyanyelv ápolásában, a nemzeti identitás megerősítésében. A magyar óvodások és iskolások számának alakulása hűen tükrözi a határon túli magyar közösségek aktuális társadalmi folyamatait. Az adatok ismeretében betekintést nyerhetünk a demográfiai változásokba, a migrációs és asszimilációs helyzetbe – a jövőbe.
A Közoktatási kör(tér)kép – A tanulói létszámok változása a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeiben a 2010-es években című kiadvány Szlovákia, Kárpátalja, Erdély és Vajdaság anyanyelvi oktatásának helyzetét mutatja be az oda járó gyerekek létszámadatain keresztül.
A szerzőgárda célkitűzése a közoktatás minden szintjére kiterjedő, összehasonlítható adatbázis létrehozása volt. A kiadvány hangsúlyos része az a kilencven térkép, amely a magyar óvodákra és iskolákra vonatkozó adatokat települési és regionális szinten is ábrázolja.
A kisebbségi magyar nyelvű oktatás a megfelelő intézményi hálózat és jogi környezet ellenére sem önműködő. A siker törékeny, amint azt a kárpátaljai helyzet is mutatja: a 2011 óta elérhető egyszerű honosítással járó előnyök miatt – magyar útlevéllel megnyílik a lehetőség a munkavállalásra az Európai Unió területén – a szülők nagy része kitörési stratégiát lát a magyar nyelv tanulásában. Fontos vonzerő, hogy a magyar állami finanszírozású Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében újonnan épített vagy megújult intézmények modernebbek és jobban felszereltek az ukrán átlagnál. Ezek a tényezők a 2010-es évek végéig ellensúlyozni tudták a magyar népesség jelentős mértékű elvándorlását. Majd jött a Covid – a pandémia hatására sokan otthon tartották gyermeküket – és a háborús helyzet, amelynek következményéről, az elvándorlás mértékéről vagy a jövőbeni hazatérés esélyeiről csak sejtéseink lehetnek.
(Ferenc Viktória–Márton János–Rákóczi Krisztián–Tátrai Patrik: Közoktatási kör(tér)kép – A tanulói létszámok változása a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeiben a 2010-es években. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont – Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 232 oldal. Ára: 8500 forint)
Borítókép: Szent Erzsébet-főszékesegyház – ismertebb nevén a kassai dóm (Fotó: Wikipédia)
