időjárás 6°C Elza 2022. december 1.
logo

Középkori kéziratokat találtak

GURZÓ K. ENIKŐ
2022.10.04. 17:47 2022.10.04. 18:49
Középkori kéziratokat találtak

Több mint ezeréves könyvekre, kéziratokra talált rá az erdélyi Medgyes Szent Margit evangélikus templomának tornyában egy kolozsvári egyetemi professzor, olvashattuk az elmúlt napokban a hírekben. Ezzel szemben kiderült: a köteteket az erődtemplomhoz tartozó parókia szekrényében tárolták, most a feldolgozásuk kezdődött meg.

A kutatás így is jelentős eredményeket hozhat.

A százötven kötet feldolgozása júniusban kezdődött meg Adinel C. Dinca, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történészprofesszorának vezetésével. A hírt, miszerint ezeréves köteteket találtak Medgyesen, a gyulafehérvári Batthy­áneum tette közzé a napokban Facebook-oldalán, majd miután a sajtó szenzációként tálalta és kiszínezte valótlan részletekkel, Adinel C. Dinca a Szent Margit-templom közösségi oldalán jelentette meg helyesbítését. Megkerestük a projektben részt vevőket, hogy segítségükkel tisztázzuk a helyzetet.

Adinel C. Dinca a szülőföldjükről kitelepített és elüldözött németeket összefogó szervezettel, a nagydisznódi Heimatorts­gemeinschafttal együttműködve már levezényelt néhány hasonló kutatást. ­Korábban a nagyszebeni születésű, Németországba emigrált Konrad Gündisch történésszel közösen dolgozta fel a nagydisznódi egyházi könyvtárat. Itt 14 középkori kézirat is megőrződött. Míg a medgyesi parókia archívumában olyan reformáció előtti pergameneket találtak, amelyeket a későbbiekben újrahasznosítottak, például könyvborítóként, de liturgikus énekeskönyvek, kották is fennmaradtak ebben a környezetben.

Hansotto Drotloff helytörténész szerint a gyűjteményben talált nagyszámú biblia arra utal, hogy Medgyesen már a XIV–XV. században létezett iskola, amelyet a katolikus egyház tartott fenn, a parókián talált könyvek többsége is ebből az időből származik. Nem helyi kiadásúak, hanem Nyugat-Európa különböző országaiból kerültek Medgyesre, főként Bécsből.

Konrad Gündisch úgy véli, a mostani kutatás azért fontos, mivel Erdély egyháztörténetével eddig nem igazán foglalkoztak, a reformáció előtti szászföldi egyháztörténettel egyáltalán nem, így három évszázad eseményei teljesen feltáratlanok. A szászokat az ezerkétszázas években, II. Géza magyar király idejében a Német-római Birodalom nyugati területéről kezdték betelepíteni Erdélybe. Ekkor még katolikus vallásúak voltak, ám ezekből az évekből alig tudni róluk valamit.

– Ami a rendelkezésünkre áll, az valódi tudományos kincsesbánya, hiszen amikor a kutató 1519-es Szentírást tart a kezében, amelyben a korabeli parókus lelkészek bejegyzéseit olvashatja, az különleges érzéssel tölti el – fogalmaz a kutató.

Első lépésben az 1600 előtti nyomtatványokat azonosították, megállapítva, hogy a legrégebbi XIV. századi, majd az egykori parókiáról, amely középiskolai könyvtár is volt egyben, átvitték ezeket egy alkalmasabb, gyülekezeti terembe, ahol 135 kötetet részben megtisztítottak. A plébánia munkatársának kezdeményezésére a 2,5 kilósnál nehezebb kiadványok mozgatására az építkezéseknél használt csigát szereltek fel. A 139 könyv mellett kétkötetnyi kéziratot is átnéztek a XVI. század első évtizedeiből, és több kötetből IX–XV. századi középkori kézirattöredékek is előkerültek. A dokumentumegyüttesről nagy felbontású digitális másolat készült.

Összegzésükben a kutatók megállapították, hogy a könyvek 95 százalékának még eredeti a kötése, ismert a keltezése, a kiadója és a hajdani tulajdonosa, használója, ami nemzetközi mércével mérve is kivételes, komoly tudományos alapot biztosítva a projekthez. Az egykori iskolai könyvtár kötetei latin nyelvűek, de megtalálhatók köztük a nagy reformátorok, Luther, Melanch­thon és Kálvin munkái is, valamint héber szövegek. A legrégebbiek erősen sérültek.

A medgyesi középkori anyag példányaiból valószínűleg a helyi közgyűjteménybe is került néhány. A nagyszebeni állami levéltárba szintén vittek könyveket Medgyesről a kommunizmus éveiben, de a helyi gimnáziumban is lehetnek még középkori könyvritkaságok. Hansotto Drotloff úgy tudja, a régi medgyesi városháza iratait, köteteit a magyar időkben Gyulafehérvárra szállították, de mivel máig nem lettek katalogizálva, nem kutathatók.

Borítókép: A Szent Margit evangélikus templom tornya. Kincsesbánya a paplakban (Fotó: Europress/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.