Mikor kaphat Nobel-díjat Karikó Katalin?

A Nobel-díjasok kiválasztásával megbízott testületek éveket, de akár évtizedeket tűnődnek, hogy a felfedezés valódi hatását értékelve kellő bizalommal odaítélhessenek egy elismerést. Ugyanakkor a díjat alapító Alfred Nobel­ végrendeletében kikötötte, hogy a díjat az előző évben végzett munkáért kell adni, de ezt ritkán vették figyelembe. Sokan úgy vélik, hogy Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak várnia kell.

SWEDEN-NOBEL-MEDAL Fotó: JONATHAN NACKSTRAND Forrás: Europress/AFP

Tavaly azzal magyarázták az elismerés elmaradását, hogy nagyon rövid idő telt el az első vakcinák beadása óta – erre 2020 decemberében került sor –, nem árt az óvatosság. Egyébként is, a jelöléseket minden év január 31-ig kell benyújtani. Tavaly év elejéig valóban nem lehettek valós tapasztalatok a vakcina (s ezzel a módszer) hatásosságával kapcsolatban. Ám azóta több milliárd adagot fecskendeztek a felkarokba, s mentették meg több millió ember életét.

A nők alulreprezentáltak a tudományos Nobel-díjak között, és miután tavaly egyetlen kutatónőt sem koronáztak meg a tudományos kategóriákban, az AFP által megkérdezett szakértők idén több kutatónőt is említettek potenciális Nobel-jelöltként, köztük Karikó Katalint.

A chemistryviews.org szakportál olvasói úgy saccoltak szeptember közepén, hogy amerikai biokémikus nyeri a 2022-es kémiai Nobel-díjat.

A résztvevők körülbelül 22 százaléka gondolta úgy, hogy nő lesz a győztes. A favoritok között volt Carolyn R. Bertozzi, a Stanford Egyetem kutatója – aki egyetlen nőként valóban nyert idén.

Karikó Katalin arcképe egy budai ház tűzfalán. Fotó: MTI/MTVA/Jászai Csaba

A Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézet honlapja tavaly a díjak kapcsán arról írt, hogy Karikó Katalin egyik elismerése, a Louisa Gross Horwitz-díj a Nobel-díj „ajánlólevelének” is felfogható. A Columbia Egyetem rangos kitüntetésének jelentőségét mutatja, hogy az alapítása óta eltelt 54 évben a 106 Horwitz-díjas közül 51-en kaptak Nobel-díjat. Hasonlóképpen jellemezhető a Brandeis Egyetem elismerése, a Rosenstiel-­díj, amelyet tavaly február elején vett át Karikó Katalin. Az eddigi 93 Rosenstiel-díjas közül 36 orvostudományi vagy kémiai Nobel-díjat kapott. E két amerikai díj közös jellemzője, hogy Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman együttesen kapta a kitüntetést.

A Svéd Akadémia főtitkára, Göran Hansson tavaly azt mondta, „az mRNS-vakcinák fejlesztése csodálatos sikertörténet, amely hatalmas előnyére vált az egész emberiségnek. Ez az a fajta felfedezés, amelyet jelölni fognak. De időre van még szükségünk.” A főtitkár akkor arról beszélt – ezt a gondolatot a szeretlekmagyarorszag.hu idézte –, nem az a kérdés, hogy megérdemli-e a Nobel-díjat az mRNS-technológia, hanem az, hogy mikor és pontosan kinek, illetve milyen felfedezésért ítélik oda. Abban is egyetértés mutatkozik, hogy a koronavírus elleni oltások mögött álló technológiák közül az mRNS jelent Nobel-díjat érdemlő áttörést, ám a bizottságnak nem lesz könnyű eldöntenie, hogy személy szerint kik érdemlik a díjat.

Egyébként tűnjék egetverően abszurdnak, az sem zárható ki, hogy Karikó Katalin nem volt a jelöltek között. Mint ahogy a jelöltsége bizonyítható. Hargittai István akadémikus, tudománytörténész egy korábbi cikkében arról írt, hogy a Nobel-díjjal kapcsolatos stockholmi levéltári anyagok nagyon szegényesek, és ami van, az is csak ötven év elmúltával válik kutathatóvá.

A szegényes anyag nagy részét a jelölések teszik ki. A bizottsági és az akadémiai közgyűlési vitákról nem készítenek jegyzőkönyvet, vagy legalábbis ilyen anyagok nincsenek a levéltárban. Azaz ötven év múlva derül ki, hogy kik közül választották ki az idei nyerteseket.

Karikó Katalin szeptember végétől lemondott a BioNTech alelnöki posztjáról, hogy újra a tudományos munka felé fordulhasson. Amit azzal magyarázott – illetve akkor még csak előrevetítette ezt a lépést – idén júliusban az ELTE-n, ahol díszdoktorrá avatták, hogy ha az ember profitorientált kutatóintézetbe megy, akkor nem azzal foglalkozik, amivel akar, hanem ami bevételt hoz a cég számára. Benne meglehetősen erős a kutatói szabadság vágya, ezért dönthetett úgy, hogy távozik a koronavírus elleni vakcinát gyártó BioNtechtől, és visszatér az amerikai egyetemre. A szabadság mellett azért is volt okos ez a döntés, mert a svédek az alapkutatási eredményeket szeretik támogatni, azt kevéssé díjazzák, ha a tudós kutatási eredményének a hasznából is részesedik. Pedig éppen az az értelme az új tudományos eredménynek, hogy mielőbb szolgálja az emberiséget.

Vannak esetek, amikor szinte azonnal díjaznak egy-egy tudományos felfedezést, de nem példa nélküli az sem, hogy egy-egy úttörő munka elismerésére akár negyven évvel később kerül sor. Olykor egy évszázadot kell várni. A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein 1915-ben jósolta meg, de egy évszázadba telt, mire kifejlesztették az észlelésükre alkalmas eszközöket. A kutatók 2016 februárjában jelentették be felfedezésüket, 2017-ben elnyerték a fizikai Nobel-díjat.

A tavalyi kémiai Nobel-díj – erről a Lugasban írtunk – húsz évvel korábbi felfedezésért járt, a fizikai Nobel-díjas Syukuro Manabe az 1960-as években alapozta meg a földi éghajlat modellezésére kidolgozott eljárást, a német Klaus Hasselmann az 1970-es években megalkotott modellje kapcsolja össze az időjárást és az éghajlatot. Az orvosi Nobel-díjat a hőérzékelés és a tapintás magyarázatáért adták – ezen a téren az első meghatározó eredmény 1997-ben született. Ez a késleltetés lehet a magyarázat? Santo Fortunato fizikus, az Indiana Egyetem igazgatója korábban arról szólt, hogy a díj alapítása óta egyre több idő telt el a felfedezés és annak elismerése között, ez most átlagosan több mint harminc év.

Az első kísérleti mRNS-vakcinákat a kilencvenes évek közepén tesztelték, de a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákat megalapozó felismerések a 2000-es évekre estek. Karikó Katalin és Drew Weissman 2006-ban nyújtotta be az mRNS-terápiára vonatkozó két szabadalmát, azokat 2014-ben, illetve 2015-ben kapták meg. Ha ez a szempont a döntő, akkor éveket várhat a két kutató.

A Nobel-bizottságok ritkán tévednek, de azért erre is volt példa. Az 1926-os orvosi Nobel-díjat Johannes Fibiger dán patológus kapta a rákot előidéző paraziták felfedezéséért, az eredményről később kiderült, hogy tévedés. Az 1949-es orvosi Nobel-díjat a portugál António Egas Moniz kapta az egyes elmezavarok gyógyítására 1935-ben kifejlesztett halántéklebeny-metszésért. Ez a módszer páciensek ezreinek okozott maradandó károsodást, ezért az ötvenes évektől nem alkalmazták. Olykor felettébb kínos dolgok derülnek ki a díjazottakról – és most nem arra gondolok, hogy az 1976-os év orvosi Nobel-díjasa, az amerikai Daniel Gajdusek 1997-ben egy évre börtönbe került gyerekmolesztálásért. (Gajdusek anyja Debrecenben született, apja szlovák volt.)

A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatója, Gregg Semenza 2019-ben kapott megosztott orvosi Nobel-díjat az oxigénszabályozás molekuláris mechanizmusainak kutatásában végzett munkájáért. Néhány hete négy korábbi publikációját vonta vissza, mivel az azokban található képeket manipulálhatták. (Gregg Semenzának ez már a második ilyen esete – 2011-ben egy másik cikkét vonta vissza.) Semenza nincs egyedül, több Nobel-díjas is hasonló lépésre kényszerült az utóbbi két évtizedben. A 2011-es élettani és orvostudományi Nobel-díjas Bruce Beutler – erről a telex.hu írt – 2017-ben vonta vissza egyik tanulmányát, miután nem tudta megismételni az eredményeket. Hasonlóképpen járt Frances Arnold is, aki a 2018-as kémiai Nobel-díjat megosztva kapta meg, de nem tudta megismételni egy 2019-es tanulmánya eredményeit.

A nemzetközi tudományos életben általános a vélemény, hogy Karikó Katalin és Drew Weiss­man Nobel-díjat érdemel. Kérdés, hogy mikor jön el ennek az ideje. Erre talán még Stockholmban sem tudják a választ.

Borítókép: A Nobel-medál gyártása a svédországi Eskilstunában. A nők alulreprezentáltak a teljesítmények elismerésekor (Fotó: Europress/AFP)