Orosz tankok kiállítása miatt csaptak össze a németek?

Miközben Németország annak lehetőségét mérlegeli, küldjön-e harckocsikat Ukrajnába, Berlinben vita alakult ki arról, mi legyen a náci birodalom leverésére emlékeztető második világháborús T–34-es szovjet tankokkal. Míg egyesek szerint nemcsak hogy meg kell ezeket őrizni, hanem újabb roncsokat is közszemlére kell tenni, mások úgy vélik, semmilyen fegyver nem lehet jelképe a békés Európa eszméjének.

Tanks at the Soviet Memorial Fotó: CARSTEN KOALL

A szovjet tankok jelenléte nem kis fejtörést okoz a német fővárosban. A harci járműveket a második világháború végén, az 1945-ös berlini csatában használták utoljára, azóta a Szovjet­uniónak a náci Németország felett aratott győzelmét hirdetik egy nagyobb emlékmű részeként, alig ötszáz méterre a Brandenburgi kaputól.

Van-e helyük a tankoknak Berlinben?

Az orosz-ukrán háború miatt többekben felmerült: helyük van-e a német fővárosban? Stefanie Bung, az ellenzéki kereszténydemokrata párt berlini tartományi parlamentjének képviselője számára egyértelmű a válasz. A konzervatív politikus a DW hírportálnak arról beszélt, hogy a katonai emlékhelyeket meg kell őrizni, de a Németországban kiállított szovjet-orosz harckocsikat el kell tüntetni a közterületekről. 

Korábban még teljesen másként gondolkodtak erről a németek, ugyanis a Németországra vonatkozó végleges szabályozásról szóló szerződésben, amely Kettő plusz négy (Two plus four) néven is ismert, a német állam kötelezettséget vállalt a szovjet műemlékek karbantartására és gondozására. 

A megállapodást 1990. szeptember 12-én, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és a nyugati Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) – újraegyesítése részeként kötötték meg az NSZK, az NDK, a Francia Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterei.

Mivel a politikai környezet megváltozott, Bung úgy véli, az orosz harckocsikat nem szabad a béke szimbólumának tekinteni Németországban, hiszen mint állítja: Oroszország évek óta küzd Európa és az európai értékek ellen, újabban Ukrajnában is háborúzik. 

A T-34-es tankokat a második világháború végén, az 1945-ös berlini csatában használták utoljára (Fotó: Flickr)

Példának a független Lettországot, Észtországot és Litvániát hozta fel, amelyek területéről a szovjet időkből megmaradt emlékművek közül már többet eltávolítottak az orosz-ukrán háború február végi kitörése óta. 

Szerinte ez azt mutatja, hogy az orosz győzelmi emlékművek ideje lejárt, a tankok az erőszak tárgyiasult jelképei lettek, fenntartva és táplálva az emberekben a félelemérzetet.

Maradjanak a tankok!

Wieland Giebel újságíró – aki számos történelmi könyv szerzője és kiadója, valamint a náci korszakot bemutató berlini szabadtéri kiállítás kezdeményezője – határozottan ellenzi a T–34-es tankok eltávolítását a szovjet emlékhelyről. 

Úgy véli, ott kell maradniuk, mivel Németország indította el a második világháborút, amely 27 millió személy, köztük nyolcmillió ukrán halálát okozta a Szovjetunióban, lévén akkoriban Ukrajna a Szovjetunió része. A szovjet katonák tehát súlyos árat fizettek azért, hogy legyőzzék a náci Németországot, az emlékművet ezért nem szabad megcsonkítani.

A publicista újabb orosz tankot is kiállítana Berlin közepén, hogy ezzel is megbélyegezze ­Putyin fellépését. 

Az ötlet megszületéséhez hozzájárult, hogy a nyár folyamán Varsóban és Prágában is kiállították az orosz-ukrán háborúban súlyosan megrongálódott orosz tankok maradványait. Ezek erős érzelmeket váltottak ki a csehekből, hiszen arra emlékeztetik őket, hogy 1968-ban a Szovjetunió megszállta országukat, és leverte a prágai tavasz elnevezésű reformmozgalmat, írja a Sky News. A prágai Totalitárius Rendszereket Tanulmányozó Intézet szerint az invázió során több mint száz személy életét oltották ki a szovjetek.

Az újabb megsemmisített orosz harci eszközt Giebel a berlini orosz nagykövetséggel szemben állítaná ki, annak bizonyítékául, hogy Németország is ellenzi az orosz-ukrán háborút. Erre vonatkozó kérelmét azonban Mitte kerület helyhatósága elutasította, arra hivatkozva, hogy a megsemmisült katonai harci járműben minden bizonnyal emberek haltak meg, ezért nem helyénvaló a tankok közszemlére tétele. 

Giebel azonban nem igazán érti a kifogást, hiszen másik két berlini kerületnek nem okozott gondot, amikor néhány hete a központi Kurfürstendamm sugárúton megnyílt a Bucsa testamentuma című kiállítás. 

Ezen egy kiégett mikrobuszt mutattak be, amelyben három nő és egy 14 éves lány vesztette életét egy orosz támadásban. 

Tankok, mint a békés Európa eszméjének jelképei?

Bucsában bizonyos források szerint tömegmészárlást követtek el az oroszok. Giebel nem hagyta ennyiben, tervét Kijevben, több minisztériumban is bemutatta. Segítségként azt a tanácsot kapta, hogy a megsemmisült tankot minősíttesse át múzeumi tárggyá, így szállítsa el a német fővárosba. Ehhez megkapja majd azt az okmányt, amelyből kiderül, hogy a nála lévő „ócskavas” többé nem állítható háborús célok szolgálatába.

A kereszténydemokrata Stefanie Bung erre a kezdeményezésre is reagált, hiszen etikai szempontból is kifogásolhatónak tartja, hogy az összetört tankot az orosz nagykövetség előtt állítsák ki. Úgy véli, a fegyverek állapotuktól függetlenül alkalmatlanok arra, hogy a békés Európa eszméjének jelképei legyenek. 

Ehelyett a háború áldozatairól készült képeket, a háborús bűnöket nyilvántartó dokumentumokat és a már megsemmisített kulturális kincsek töredékeit kellene kiállítani az orosz külpolitika elleni fellépésként.

A berlini szovjet tankok elleni „támadás” márciusban indult: a lánctalpasokat ekkor ukrán nemzeti zászlóval takarták le. Bár a lobogókat néhány óra múlva eltávolították, az Oroszországi Föderáció németországi nagykövetsége tiltakozó levelet juttatott el a német külügyminisztériumba, amelyben az orosz diplomaták arra kérték a német hatóságokat, azonosítsák és vonják felelősségre az elkövetőket, amiért meggyalázták az emlékművet. 

A tank helyett az orosz-ukrán háború áldozatairól készült képeket állítanának ki az orosz külpolitika elleni fellépésként (Fotó: Flickr)

Az orosz média más berlini incidensekről is beszámolt. A berlini Tiergarten parkban található szovjet emlékművön ugyanebben az időszakban két ötágú csillagot festettek le ukrán színekkel, a berlini orosz kulturális központra pedig németül mázolták fel a gyilkosok kifejezést. 

A megváltozott helyzethez a Német–Orosz Múzeum is alkalmazkodott, hiszen Berlin–Karlshorst Múzeumra változtatta a nevét. Németország fővárosában egyébként több tucat szovjet emlékmű áll.

Borítókép: Második világháborús T–34-es harckocsi a tiergarteni szovjet emlékműnél Berlinben 2022 áprilisában (Fotó: Europress/AFP/DPA)