Európai biztonság nem lehetséges Oroszországgal, de nem lehetséges Oroszország nélkül sem

Az őszt meghatározza az orosz–ukrán háború. Az USA eközben készül a félidős választásokra. A tét óriási.

New York, 2022. szeptember 21. Joe Biden amerikai elnök (b) és António Guterres ENSZ-fõtitkár kétoldalú megbeszélést folytat az ENSZ Közgyûlésének 77. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 21-én. MTI/AP/Evan Vucci Fotó: Evan Vucci

Bulgáriában másfél év alatt a negyedik választást tartották meg, Bosznia-Hercegovinában új szereplők jelentek meg a színpadon, és egyértelművé vált, hogy a lakosságnak elege van a több évtizedes káoszból.

Svédországban győzött a jobboldal. Ott a fő kérdés a bevándorláspolitika volt: a bűnesetek számának megnövekedése, a no go zónák tömeges létrejötte, a szexuális bűnesetek térhódítása megfordította az emberek hozzáállását a politikai pártokhoz.

Olaszországban a jobboldal óriási győzelmet aratott. A helyzet más szinten hasonló volt a svédországihoz. Most lesz először női miniszterelnöke az országnak. Tény azonban az is, hogy a két kis jobboldali párt elveszítette szavazóinak durván a felét. Az új kormány legfontosabb feladatai többek között a migránsáradat feltar­tóztatása, a biztonság garantálása és a fellépés azzal a brüsszeli politikával szemben, amely nyíltan zsarolta az országot, ezzel akarván befolyásolni a választások végeredményét.

A négy, eddig Ukrajnához tartozó területen kiírt népszavazás eredményeit, magyarul, hogy a térséget Oroszországhoz csatolják, még a Moszkvával baráti kapcsolatot ápoló országok sem ismerték el. A választás kapcsán Ukrajna bejelentette, hogy négyezer embert nyilvántartásba vettek, akik ezeken a területeken aktívan részt vettek a választások előkészítésében. Egyben az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását kezdeményezte.

Németország közölte, hogy május óta megoszt hírszerzési információkat Kijevvel. A berlini egészségügyi miniszter honlapján közzétette, hogy „háborúban állunk Putyinnal”. A kormány, élén a védelmi miniszterrel, elhatárolódott tőle. Ezzel egyidejűleg Németország korszerű föld-levegő rakétarendszert adott át Ukrajnának.

E fegyverek negyven kilométerig nagy pontossággal képesek az ellenséges célok megsemmisítésére. A védelmi miniszter, Lambrecht, aki a szociáldemokrata párt tagja, titokban Ukrajnába látogatott, és felkereste a harcoló alakulatokat is.

Azt az ukrán igényt, hogy kapják meg a legmodernebb, Leopard 2-es harckocsikat, mint eddig, most is elutasították. Az elv az, hogy amíg az USA és Franciaország sem adják át a legmodernebb fegyvereket, addig Németország is így tesz.

Az UNESCO mexikói ülésén, amikor az orosz küldött emelkedett szólásra, 120 ország képviselői közül több mint negyven hagyta el a termet. Zelenszkij ukrán államfő nyomatékosította, hogy mostantól csak a Putyin utáni vezetővel hajlandó tárgyalni. Az ukrajnai főrabbi előtt kijelentette, hogy jelenleg a Földön két katonaállam van, Izrael és Ukrajna. Ami barokkos túlzás. Ukrajna kiutasította az iráni nagykövetet, mivel Teherán katonai drónokat szállít Moszkvának. Az ukrán államfő azt is közölte, hogy Oroszország megsemmisíti az ENSZ-t, az utolsó még működő nemzetközi szervezetet.

Csak azt nem értem, hogy ha az ENSZ az utolsó még működő nemzetközi szervezet, akkor minek akar gőzerővel belépni két másik szervezetbe, az Európai Unióba és a NATO-ba. Az EU-s belépést rövid távon kizártnak tartom, a NATO-belépést a tagok egyharmada támogatta. A katonai szervezet nem vesz föl olyan tagot, amely háborúban áll, és amelynek területi vitája van a szomszédjával.

Európában ma is igaz az a közmondás, hogy európai biztonság nem lehetséges Oroszországgal, de nem lehetséges Oroszország nélkül sem.

Borítókép: Joe Biden az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 21-én (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)