Túlélik-e a mozik a válságot?

Az emelkedő rezsiárak súlyos terheket rónak a járvány után épphogy felálló mozikra. Több kisebb vidéki mozi bezárt, az ország legnagyobb multiplexlánca, a Cinema City pedig kénytelen volt árat emelni: Budapesten teljes áron moziba menni ma már többe kerül, mint egy hónapra előfizetni egy streamingcsatornára. A két dolog persze nem összehasonlítható, de vajon túlélik-e a mozik a válságot? Buda Andrea, a cég PR- és marketingigazgatója bízik a kínálatban és az újdonság erejében.

Fotó: Schumy Csaba

– Két és fél éve, 2020 tavaszán hónapokra bezártak a filmszínházak, premierek tolódtak el évekre, leállt a gyártás. Sokáig bizonytalan volt a jövő, most pedig a megdrágult üzemeltetési költségek jelentenek újabb kihívást. A világjárvány után visszaszoktak a nézők a moziba?

– Kellett némi idő, és ha a mozizási kedv nem is nőtt robbanásszerűen, tavaly decemberben a Pókember mérföldkőnek számított, hiszen olyan nézőszámokat tudott hozni, mintha a Covid előtt jártunk volna. Idén a Top Gun okozott meglepetést, de a Minyonok családi film is félmillió néző felett jár. A középkategóriás filmek eltűntek: például vígjátékok és különféle zsánerek, amelyeket a stúdiók inkább streamingoldalakon mutattak be. Míg tehát 2019-ben átlagosan öt-hét filmpremier jutott egy hétre, mára ez a szám három-négyre csökkent. A bemutatók most megint sűrűsödnek, ám megéreztük azt a tartalmi kiesést, amikor leálltak a gyártások a Covid miatt. Egy-egy film ezáltal viszont hosszabb ideig tudott műsoron maradni, a stúdiók pedig időközben rájöttek, hogy egy nagy érdeklődést generáló film akkor hoz a legtöbbet a konyhára, ha először moziban mutatják be, csak utána teszik ki a saját streamingcsatornájukra.

– Ma már mindössze negyvenöt nap az átfutási idő, amelynek leteltével akár a legnagyobb sikerfilm is elérhetővé válik a kis képernyőn. Van még ereje az újdonságnak?

– Az ember általában, ha akar valamit, az rögtön kell neki. Az első két hét viszi el a bevételek nagy részét, utána pedig a film vagy képes fenntartani hosszan az érdeklődést, vagy hirtelen csökken a nézettsége. A nagy franchise-ok új részeit a rajongók minél hamarabb meg akarják nézni, hogy tudjanak róla beszélni, és persze, nehogy valaki elkottyantsa nekik a cselekményt. Nem akarnak lemaradni! A Top Gun és az Elvis olyan jól futottak a mozikban, hogy tovább hagyták őket műsoron, és eltolták a streamingmegjelenésüket. Vannak olyan alkotók, akik szentül hisznek még a nagy vászon erejében: Tom Cruise,­ James Cameron vagy Steven Spielberg például kizárólag mozivetítésre csinálják a filmjeiket, ­Christopher Nolan pedig azért váltott nemrég stúdiót, mert egyeztetés nélkül, túl hamar felpakolták a filmjét egy streamingoldalra.

– Melyik korosztály jár a legtöbbet manapság moziba, illetve melyek a fő időszakok, amikor a legmagasabb a nézőszám?

– A közönség filmenként változik, ám a fiatalabb korosztály nálunk mindig is túlerőben volt a kínálat miatt. A Moziszövetség elnökségével észrevettük a negyven év feletti nézők hiányát, de ezt inkább a művészmozik érzik meg. A fő idősáv este hat óra utánra tehető vidéken, Budapesten inkább hét-nyolctól járnak moziba az emberek. A legerősebb hónap egyértelműen a december, a két ünnep közötti időszak a csúcs, a nyár pedig azért erősebb, mert a nagy költségvetésű kasszasikereket ekkorra időzítik. Jövőre például kéthetente jönnek majd ki olyan filmek, mint az új Halálos iramban, a Mission: Impossible, az Indiana Jones vagy az Oppenheimer. 2023 filmkínálat szempontjából talán meg tudja majd közelíteni a járvány előtti, 2019-es szintet.

– Az online sajtó mérföldkőnek nevezte a mostani áremelést, egy lélektani határ átlépésének.

– Az áremelkedés tizenhét százalék, azaz háromszáz forint. A jelenlegi viszonyok mellett nem az volt a kérdés, hogy emelünk-e, hanem, hogy mennyit: a lehető legkisebb változásra törekedtünk, ami a filmszínházak rezsijének emelkedését be tudja hozni. Továbbra is szeretnénk, hogy a mozi a szórakozási lehetőségek közül az egyik legolcsóbb opció maradhasson, ezért a kedvezményes szerdánkat kiterjesztettük az egész ország területére. Az árérzékeny néző is tud választani magának olyan napot, amikor jelentősen olcsóbban tud mozizni.

– Hallani hét-nyolcszoros rezsiköltségekről, miközben a Cinema City anyavállalata, a Cine­World is nehéz helyzetbe került idén szeptemberre. Az amerikai piac általában előre jelzi a filmes trendeket: mire lehet számítani?

– Az anyavállalat megérezte az augusztus-szeptemberi filmkínálati hiányt, ezért nem tudott jó bevételeket generálni. Az európai piac abban különbözik az amerikaitól, hogy nálunk van a helyi gyártás: jelenleg két magyar premierünk is van, a Toldi és a Blokád, Romániában pedig a Teambuilding című hazai alkotás az összes hollywoodi sikerfilmet lenyomta a pénztáraknál. Amerikában nem nagyon játszanak még francia filmet sem, ami nálunk például nagyon népszerű, Európában viszont minden egyes országban kiegészíti az alapkínálatot a saját termés. Nyilván nem lesz egyszerű a magas rezsiköltségeket kitermelni, de mi nem szeretnénk bezárni. Nagyon bízunk a kínálatban: idén jön a DC Black Adam című szuperhősfilmje és a Marvel új Fekete Párduca, majd az Avatar folytatása. Ezek húzócímek, a nézők kíváncsiak lesznek rájuk. A magyar moziba járási kedv mindig magasabb volt a régió többi országához viszonyítva, mi pedig abban bízunk, hogy ez továbbra is fennáll – annak ellenére, hogy mostanában mindenki temeti a mozit. Szerencsére azonban minden második évtizedben eltemették már, mégis él és virul.

– Akárcsak a nyomtatott sajtó.

– Igen. Az online cikkek szenzációhajhász címei a Disney+ havidíját a mozijegy árához hasonlítják: akkor viszont vessük össze azt is, hogy otthon vajon mennyi pénzből főzzük meg a vacsorát, és mennyibe kerül, amikor elmegyünk egy étterembe! Két teljesen különböző dologról van szó: a mozi egy esemény, közösségi élmény.

Borítókép: Buda Andrea (Fotó: Schumy Csaba)