Túlélik-e a mozik a válságot?

Az emelkedő rezsiárak súlyos terheket rónak a járvány után épphogy felálló mozikra. Több kisebb vidéki mozi bezárt, az ország legnagyobb multiplexlánca, a Cinema City pedig kénytelen volt árat emelni: Budapesten teljes áron moziba menni ma már többe kerül, mint egy hónapra előfizetni egy streamingcsatornára. A két dolog persze nem összehasonlítható, de vajon túlélik-e a mozik a válságot? Buda Andrea, a cég PR- és marketingigazgatója bízik a kínálatban és az újdonság erejében.

Fotó: Schumy Csaba

– Melyik korosztály jár a legtöbbet manapság moziba, illetve melyek a fő időszakok, amikor a legmagasabb a nézőszám?

– A közönség filmenként változik, ám a fiatalabb korosztály nálunk mindig is túlerőben volt a kínálat miatt. A Moziszövetség elnökségével észrevettük a negyven év feletti nézők hiányát, de ezt inkább a művészmozik érzik meg. A fő idősáv este hat óra utánra tehető vidéken, Budapesten inkább hét-nyolctól járnak moziba az emberek. A legerősebb hónap egyértelműen a december, a két ünnep közötti időszak a csúcs, a nyár pedig azért erősebb, mert a nagy költségvetésű kasszasikereket ekkorra időzítik. Jövőre például kéthetente jönnek majd ki olyan filmek, mint az új Halálos iramban, a Mission: Impossible, az Indiana Jones vagy az Oppenheimer. 2023 filmkínálat szempontjából talán meg tudja majd közelíteni a járvány előtti, 2019-es szintet.

– Az online sajtó mérföldkőnek nevezte a mostani áremelést, egy lélektani határ átlépésének.

– Az áremelkedés tizenhét százalék, azaz háromszáz forint. A jelenlegi viszonyok mellett nem az volt a kérdés, hogy emelünk-e, hanem, hogy mennyit: a lehető legkisebb változásra törekedtünk, ami a filmszínházak rezsijének emelkedését be tudja hozni. Továbbra is szeretnénk, hogy a mozi a szórakozási lehetőségek közül az egyik legolcsóbb opció maradhasson, ezért a kedvezményes szerdánkat kiterjesztettük az egész ország területére. Az árérzékeny néző is tud választani magának olyan napot, amikor jelentősen olcsóbban tud mozizni.

– Hallani hét-nyolcszoros rezsiköltségekről, miközben a Cinema City anyavállalata, a Cine­World is nehéz helyzetbe került idén szeptemberre. Az amerikai piac általában előre jelzi a filmes trendeket: mire lehet számítani?

– Az anyavállalat megérezte az augusztus-szeptemberi filmkínálati hiányt, ezért nem tudott jó bevételeket generálni. Az európai piac abban különbözik az amerikaitól, hogy nálunk van a helyi gyártás: jelenleg két magyar premierünk is van, a Toldi és a Blokád, Romániában pedig a Teambuilding című hazai alkotás az összes hollywoodi sikerfilmet lenyomta a pénztáraknál. Amerikában nem nagyon játszanak még francia filmet sem, ami nálunk például nagyon népszerű, Európában viszont minden egyes országban kiegészíti az alapkínálatot a saját termés. Nyilván nem lesz egyszerű a magas rezsiköltségeket kitermelni, de mi nem szeretnénk bezárni. Nagyon bízunk a kínálatban: idén jön a DC Black Adam című szuperhősfilmje és a Marvel új Fekete Párduca, majd az Avatar folytatása. Ezek húzócímek, a nézők kíváncsiak lesznek rájuk. A magyar moziba járási kedv mindig magasabb volt a régió többi országához viszonyítva, mi pedig abban bízunk, hogy ez továbbra is fennáll – annak ellenére, hogy mostanában mindenki temeti a mozit. Szerencsére azonban minden második évtizedben eltemették már, mégis él és virul.

– Akárcsak a nyomtatott sajtó.

– Igen. Az online cikkek szenzációhajhász címei a Disney+ havidíját a mozijegy árához hasonlítják: akkor viszont vessük össze azt is, hogy otthon vajon mennyi pénzből főzzük meg a vacsorát, és mennyibe kerül, amikor elmegyünk egy étterembe! Két teljesen különböző dologról van szó: a mozi egy esemény, közösségi élmény.

Borítókép: Buda Andrea (Fotó: Schumy Csaba)