időjárás 5°C Vilma 2022. december 5.
logo
HADSEREG – Nem műfaj, hanem beosztás

A mesterlövészek a legmagányosabb harcosok

Bertók T. László
2022.11.12. 10:00
A mesterlövészek a legmagányosabb harcosok

Mesterlövészekre mondják, hogy a legmagányosabb harcosok. Kilétüket titok fedi, rejtőzködőképességük életben maradásuk egyik legfőbb záloga. Ezért volt furcsa nemrégiben a veterán kanadai mesterlövész, Wali ismételt felbukkanása a hírekben, valóságos reflektorfényben tudatta, hogy ismét készen áll Ukrajna megsegítésére. A celeblétbe hajló nyilvánosság, a mítosz és a valóság azonban nem egyezik. Ezt világítja meg Zentai Károly alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa is.

Háborúban a legeredményesebb mesterlövészek a hadseregek valóságos sztárjai. Egész pontosan a lövész fegyvernemé, tekintve, hogy az összes többinek is megvannak a maguk élharcosai, kezdve a legtöbb légi győzelmet elérő vadászpilótáktól a harckocsizó „ászokig”, nem beszélve azokról a tüzérekről, akiknek lövegcsövein felfestett csíkok jelzik a kilőtt ellenséges célok számát. 

Acéllövedék (1987), Lopakodók (1993), A Sólyom végveszélyben (2001), Ellenség a kapuknál (2001), A bombák földjén (2008), Amerikai mesterlövész (2014) és így tovább… Felsorolni sem érdemes, hány mesterlövész-témájú akciófilm fut e pillanatban is a forgalmazóknál. Persze egy dolog a mítoszgyártás, és más a nyers valóság.

Az igazi mesterlövész, ha büszke is rá, nem kérkedik a lőeredményével, és különösen nem kürtöli tele a világot azzal, hogy hová megy harcolni. 

Tisztában van azzal, hogy a mesterlövész kiiktatása az ellenség számára kapitális trófea. Életben maradásának legbiztosabb módja, ha kiléte és holléte rejtve marad. Ezért is furcsa a veterán kanadai mesterlövész, Wali felbukkanása. 

Az orosz–ukrán háború kitörése után sokáig szolgáltatott muníciót a sajtónak azzal, hogy valóságos reflektorfényben indult Ukrajna megsegítésére, majd miután úgymond csalódott, duzzogva hazatért. Zentai Károly alezredes szerint a Wali típusú „mesterlövészek” katona mivolta a celeblét felé hajlik el: elsősorban propagandacélokat szolgálnak.

A mesterlövészeket egyetlen hadsereg, így a Magyar Honvédség sem nélkülözheti, de kilétük érthető okból nem publikus. Csak annyi tudható, hogy a debreceni 5. Bocskai István és a tatai 25. Klapka György lövészdandároknál, a hódmezővásárhelyi 62. Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárnál, illetve a szolnoki 2. Vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandárnál szolgálnak. (A rendőrségnél, a terrorelhárításnál lévők egy másik kategória.)

Páholybérlet

Minden évben Erkel Ferenc születésének évfordulóján ünnepeljük a magyar opera napját.

A mesterlövész nem „műfaj”, hanem szakmához kötött beosztás – pontosít Zentai Károly alezredes, a reménytelenül hosszú nevű Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Összhaderőnemi Műveleti Tanszékének vezetője. 

Itt oktatják a leendő tiszteket egyebek mellett a kézifegyverek, köztük a rendszeresített mesterlövészpuskák használatára. Tudniuk kell, mi várható el a mesterlövésztől, mikor célszerű bevetni, hogyan és mivel kell támogatni, szükség esetén kimenteni. Az alezredes honvéd fegyverzettechnikai szakközépiskolában érettségizett, és már középiskolásként is rendszeres részvevője volt junior lőversenyeknek. Sportlövészeti szenvedélye – mint meséli – csak fokozódott, amikor a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskolára járt, és nem volt nap, hogy ne lőtt volna el gyakorlásként ötven-száz töltényt a Kossuth lövészklubban a legkülönfélébb puskákkal és pisztolyokkal. 

Elvégzett egy rendőrségi mesterlövész-tanfolyamot, részt vett a Szép-féle mesterlövészpuska csapatpróbáján, és jelenleg is figyelemmel kíséri a „szakág” fejlődését. E témában írta 2014-ben egyetemi diplomamunkáját, majd 2021-ben PhD-értekezését is. Egyetemi oktatóként a lőkiképzés mellett fegyverzettechnikát, műszaki zárakkal, aknákkal és más robbanótestekkel kapcsolatos ismereteket tanít lövészhallgatóknak.

Kellemes, napfényes őszi délután van, enyhe szellő lengi be a Szentendre külterületén lévő izbégi katonai lőteret. Ideális körülmény a harmadéves lövészhallgatók lőkiképzésére. A Visegrádi-hegységben elterülő széles, nyílt füves mező bejáratánál sorompó, majd egy barakk következik, mellette katonai mentőautó, középen kétemeletes megfigyelőtorony, pár betonból készült raj­árok, betonasztalok a fegyverek összeszerelésének gyakorlására, különböző távolságokban pedig a célpontok: statikusan álló vagy felbukó emberalakok, különböző távolságban céltáblák sora.

A háromnapos lőkiképzés során a hallgatók már túl vannak a géppuskák és gépkarabélyok belövésén, ma következnek a mesterlövészpuskák.

– Itt a honvédségnél rendszeresített régi, még a Varsói Szerződés időszakából való SZVD (Dragunov) félautomata távcsöves puskán, illetve a rendszerváltás utáni, Gepárd M1A nehéz mesterlövész (romboló) puskán folyik a képzés – ismerteti a programot az alezredes, miközben százados kollégája, a lőgyakorlat-vezető, egy Gepárddal fekvő helyzetben lőni készülő hallgatót instruál. 

A katona mellett a fegyver faládája Made in Hungary felirattal, azon két lőszeres doboz, benne az arasz hosszúságú lőszerekkel. Először egy száz méterre kihelyezett lőlapon „belövik” a puskát, majd hatszáz és hétszáz méterre lévő célokon ellenőrzik, hogy pontos volt-e az optikai irányzék beállítása.

Zentai alezredes megmutatja a 7,62-es kaliberű Dragunovot, amelyet még 1963-ban fejlesztettek ki a szovjetek. Bosszankodva jegyzi meg, hogy levették róla az optikai irányzékot, úgy látszik, nem lehet elégszer ismételni: irányzékot sohasem szerelünk le, mert onnantól már nem lesz ugyanolyan pontos, mint volt: újra be kell állítani.

Amerikai tengerészgyalogos hadgyakorlaton. Rejtett kilét és hollét (Fotó: Reuters)

– Sok katonától hallottam, hogy a Dragunov így rossz meg úgy rossz, de nem értek egyet velük. Az tény, hogy öreg, de nem mernék elé állni nyolcszáz méter távolságra. Egy jó mesterlövész megfelelő minőségű lőszerrel simán levadászna vele! Ilyennel még harcolnak ma is Ukrajnában mindkét oldalon. 

A Dragunov elsősorban élőerő leküzdésére való, míg a 12,7 milliméteres kaliberű Gepárd a különféle lövedékeivel képes egy vékonyabb páncélzatú harcjármű, egy téglafal vagy betonfedezék falának átütésére is – mondja.

A fekvő hallgatónak most egy hatszáz méterre a domboldalon, a fűből előfehérlő sziklát kell eltalálnia a Gepárddal. Füldugó mindenkinek, majd vezényszavak után nyomban a lövés, meglepően nagy robajjal. A fél négyzetméteres, térdelő emberalak méretű mészkőszikla porfelhőbe borul.

– Szép! – közli elismerően a százados, aki kisvártatva, a negyedik lövés és negyedik telitalálat után mindenki által hallhatóan hívja fel az alezredes figyelmét: ügyes ez a gyerek!

– Ha akar, akár még mesterlövész is lehet belőle – fordul felénk az alezredes –, de már az is jó, ha olyan tiszt lesz, aki tökéletesen tisztában van a mesterlövész-képességgel. A laikusok közül sokan azt gondolják, hogy a mesterlövész valamilyen jolly joker a hadszíntéren, de ez túlzás. 

Adottságait legjobban védelemben tudja kihasználni, amikor megfelelő fedezékből tüzel támadó, mozgásban lévő ellenségre. Erre történelmi példák sora mutat rá, hiszen a több százas találattal büszkélkedők rendszerint a védekező helyzetben lévő hadsereg katonái voltak. Persze támadásban is megvan a maga szerepe. Könnyen előfordulhat például, hogy egy lövészalegységnek ellenséges objektum elfoglalása a feladata. A parancsnok ilyenkor létrehoz egy rohamozó csoportot és egy tűztámogató csoportot. Utóbbinak tagjai a felderítő és a tűztámogató mesterlövészek.

Az első, amit tesz, hogy órákkal vagy napokkal az akció előtt kiküldi a felderítő mesterlövész párt vagy párokat, akik többnyire gyalogosan és észrevétlenül, az objektumra rálátással foglalnak el rejtett figyelő/tüzelőállást. Felszerelésük a hőképalkotó, esetleg éjjellátó irányzékkal felszerelt mesterlövészpuskán és lőszereken kívül híradó-, optikai, kép- és hangrögzítő eszközökből áll, illetve mindabból (élelem, ruházat, önvédelmi fegyver), amit a körülmények megkívánnak. 

Csak a súly jelent korlátot, hiszen mindent háton és kézben kell cipelniük. Arra is számíthatnak, hogy akár 48 órán át – az időjárásnak kitéve – megfigyelés alatt kell tartaniuk az ellenséges objektumot, felmérni az ellenfél erejét, képesnek kell lenniük célpont-megjelöléssel támogatni a saját tüzérséget, légierőt. Szabály, hogy a megfigyelő mesterlövész a csata kezdetéig nem fedheti fel lövéssel a hollétét, mert azzal célponttá válna. 

Számítani kell arra ugyanis, hogy az ellenség is rendelkezik akusztikus lövésirány-felismerő berendezésekkel, más néven hangdetektorokkal, esetleg hőképalkotó távcsővel, éjjellátó eszközökkel, felderítő drónokkal. Az első egy-két lövés után tehát azonnal pozíciót kell váltania. Ezek a legveszélyesebb másodpercek – fűzi hozzá a szakember.

A mesterlövésznek önállóan kell tehát mérlegelnie, hogy mire használja fel kisszámú lövési lehetőségét, ezért mindig a lehetséges célpontok hierarchiája szerint elsőként a legveszélyesebbet, az ellenség mesterlövészét célszerű levadásznia. Ezt követi a legnagyobb tűzerejű fegyver használhatatlanná tétele, ami többnyire valamilyen tüzérségi eszköz, esetleg harcjármű. A sorrendben következő célpontot a kommunikációs eszközök jelentik, azonban, ha időközben célkeresztbe kerül az ellenség tisztje, a mesterlövésznek mérlegelnie kell esetleges harcképtelenné tételét, ahogy ez a második világháború idején nagy „divat” volt.

Fotó: Havran Zoltán

Örök kérdés, hogy ki nevezhető mesterlövésznek és ki orvlövésznek. Az alezredes szerint egyszerű volna úgy megválaszolni, hogy az ellenfélnek orvlövészei vannak, nekünk mesterlövészeink, de ez nem volna helytálló. Mint mondja, egy rejtőzködő terrorista, aki lelő valakit egy ablakból, egyértelműen orvlövész, de nevezhető akár közönséges gyilkosnak is. 

Csak annyi a közös benne és a mesterlövészben, hogy mindketten fel vannak fegyverezve, és tudnak lőni. De a katonai mesterlövész első számú ismérve a szervezethez tartozás, a szaktudás, illetve az a mentális és fizikai kondíció, amellyel csak a legkeményebb férfiak rendelkeznek. Ezért kezdődik a különleges alakulatoknál – a magyarnál is – a kiképzésük nagyon kemény fizikai és pszichikai terheléssel eltöltött időszakkal, amely az első szűrő, és csak ezután dől el, egyáltalán ki lesz alkalmas.

Vajon miként lehet felkészíteni valakit arra, hogy mesterlövészként, ha parancsba kapja, embert öljön? Az alezredes ugyan nem élt át még ilyesmit, de ismer katonákat, akik igen. Az illető barátként sem beszél róla, csak annyit, hogy pszichésen valahogy feldolgozta magában. A mentális felkészítés lényeges része a kiképzésnek, hiszen senki sem pszichopata gyilkosként szerel fel. 

Ahogy a világ minden katonájának, nekik is kell a harchoz valamilyen motiváció: hazafias érzés, bosszúállás, nyereségvágy, vallásos meggyőződés, félelem vagy bármi egyéb. Pszichológusok és antropológusok nagyon sokat írtak arról, hogy miként változik meg az ember személyisége, amikor öl. Az élmény feldolgozása nem mindenkinek sikerül, de nem is lehet előre tudni, hogy kiben hogyan zajlik le egy esetleges poszttraumás szindróma.

Talán ez is magyarázza, hogy miért az egyik örök visszatérő témája az akciófilmeknek a mesterlövész katona, angolul a sniper. Ő a legmagányosabb harcos, aki rejtőzködő felderítőként a folyamatos életveszéllyel dacol, akinek a legfontosabb célpontok kiiktatása a feladata, akinek biztos kezére bajtársai folyamatosan számítanak. Maga a végzet, aki elől senki sem menekül, ha egyszer a célkeresztjébe kerül.

Borítókép: Kiképzés az izbégi katonai lőtéren Szentendre külterületén. A legkeményebb fizikai és mentális kondícióra van szükség (Fotó: Havran Zoltán)

Kövér medvék rajongói

A Katmai Nemzeti Park és Vadrezervátum minden évben megrendezi a Kövér Medve Hét elnevezésű eseményt.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.