Nincs szép magyarosított neve, Fuchsnak hívják, kis, kezdő pesti fiskális, alacsony, jelentéktelen fiú, bajusza nincs is, vagy talán borotváltatja, cvikkert hord, lassan, csöndesen beszél, délben mindig a korzón ül és ha van nap, sütteti magát, délelőtt pedig bíróságokon szaladgál, ügyiratokat hajszol, szolgákkal veszekszik és apró ügyeket véd – ez Fuchs Jenő dr., a vívás világbajnoka.
A papája, Fuchs bácsi, nyomdavezető a Pallasnál. Jenő odahaza lakik, Honvéd utca 10. alatt Fuchs bácsiéknál, ott lakott akkor is, mikor még nem volt világbajnok. Van egy udvari kis szobája, vaságy áll benne s egy fapolc teli a Jenő rongyos, öreg könyveivel.
Nekem régi barátom Fuchs Jenő, tíz éve járunk délutánonként a Newyorkba s a Hangliba, közös asztalunk van, néhány újságíró, hivatalnok, ügyvédjelölt asztala ez s a Jenő mindig a legcsöndesebb volt köztünk. Mikor négy év előtt először nyerte meg a vívás világbajnokságát Londonban, épp olyan csöndben ült le a kerti kis asztal mellé, mint azelőtt vagy azóta. Akkor írt egy cikket a Pesti Futárba, hogy odakint Londonban a magyar vívók és jurorok voltak legnagyobb ellenségei. Hazafelé a vonaton nem beszélt a magyarokkal, akik azt terjesztették róla, hogy véletlenül lett világbajnok azért, mert Mészáros és a többi igazán jó magyarok nem mentek ki Londonba. Jenő minden izgalom nélkül beszélt ezekről az irigy és nem okos emberekről. Ha néha találkozott velük, éreztette a lenézését, nem köszönt nekik, nem érintkezett velük, nem vett részt a versenyeiken és nem vállalt szerepet a hivatalos zsűrikben.
[…] Vannak kis dolgok, amik feltétlenül kijárnak valakinek, ki a legnagyobb dicsőséget szerzi hazájának, és egy világversenyen első bajnoka lesz a kardnak. Amerika, London, Párizs vagy Németország a vállán hordaná az ilyen bajnokot és az állam rohanna őt tejbe-vajba füröszteni. Fuchs Jenő öt krajcárral a zsebében állt a pályaudvaron és maga vitte a poggyászát a vasútról a villamosig. Pár napig a gimnazisták utánafordultak az utcán és azt mondták: nézd, a Fuchs! Ez volt minden. Azután a kicsinyes irigyek, akik abból élnek, hogy vívóbajnokok, de életükben nem volt kard a kezükben, vagy ha volt is, rosszul tartották, mesterségesen elfojtottak minden érdeklődést Fuchs világbajnoksága iránt.
