Az illegális bevándorlás megfékezése mellett az energiabiztonság szempontjából is fontos a Balkán
A héten az Európai Unió vezetői újfent megerősítették elkötelezettségüket a nyugat-balkáni bővítés mellett. A régió kiemelt jelentőségű Európa számára mind migrációs és energetikai szempontból, mind az orosz és kínai befolyás visszaszorítása miatt. Számos ország már évekkel ezelőtt benyújtotta csatlakozási kérelmét, azonban a problémás kérdésekben kevés változás történt ez idő alatt.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A héten – ha csak egy pillanatra is – az európai vezetők figyelme Ukrajna felől a Nyugat-Balkánra terelődött. Megrendezték a térség európai integrációjának alappillérét képező EU–Nyugat-Balkán-csúcsot, az uniós tagállamok pedig újfent megerősítették elkötelezettségüket arra, hogy kibővítsék szövetségüket a régió államaival
„Gyermekeink jövője jobb és biztonságosabb lesz, ha a Nyugat-Balkán államai az unió részeivé válnak” – fogalmazott a keddi találkozón Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Habár az ukrajnai háború miatt az unió bővítése az elmúlt hónapokban lényegesen nagyobb figyelmet kapott, mint eddig, az erősen jelképes tagjelöltstátus „adományozásán” kívül – nyáron Ukrajna és Moldova is megkapta, a hírek szerint Bosznia-Hercegovina is nemsokára csatlakozhat a jelöltekhez – érdemi lépések nem igazán történtek a tényleges integráció felé.
A térség államai sok esetben már hosszú évek, évtizedek óta várnak az unióba való belépésre, azonban számos problémás kérdésben – a folyamatos próbálkozások ellenére – keveset tudtak haladni.
Ilyen többek közt a politikai stabilitás helyzete, amelyre remek példa, hogy a keddi csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló albán fővárosban, Tiranában az uniós és regionális vezetők egyeztetése alatt nagy létszámú kormányellenes tüntetések zajlottak. A demonstrálók Edi Rama albán kormányfő távozását követelték, mivel az ellenzék korrupcióval, választási csalással, valamint szervezett bűnözéssel vádolja őt.
Ez utóbbi egyébként mind Albániában, mind a Nyugat-Balkánon jelentős probléma, kezelésére az unió több jelentésben is felhívta a térség államainak figyelmét, azonban – ahogy egy 2021-ben elfogadott európai parlamenti jelentés állítja – sok esetben a szálak egészen a legfelsőbb szintekig érnek, éppen ezért a vezetők nem érdekeltek a bűnszervezetek felszámolásában. Az ezzel összefüggő más problémák, mint az illegális fegyverkereskedelem – többek között az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek egy része is itt köt ki –, valamint az embercsempészet is komoly hátráltatói a térség uniós integrációjának.
A tiranai tüntetéseknél sokkal aggasztóbb incidensek is történtek a régióban a keddi csúcstalálkozó ideje alatt: a koszovói rendőrség tájékoztatása szerint lövések és robbanások hallatszottak, amikor az országos választási bizottság tagjai a koszovói szerb kisebbség által lakott településekre látogattak – jelentette az MTI.
A mostani EU–Nyugat-Balkán-csúcsot megelőző hetekben ismét, az elmúlt hónapokban már sokadjára pattanásig feszült az ellentét Koszovó és Szerbia között, olyannyira, hogy az sem volt biztos, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök egyáltalán részt vesz a találkozón. Szerbia és a saját tartományának tekintett, ám függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó között hosszú idő óta húzódik a vita, amiért Koszovó betiltotta a Belgrád által kiadott rendszámtáblák használatát az ország területén.
Ez elsősorban az állam északi részén élő koszovói szerbeket érinti. A gyakorlat már ismerős: Pristina bejelenti, hogy bizonyos határidő lejártával megbünteti a törvénytelen rendszámtáblákkal rendelkező lakosokat, a koszovói szerbek egy része emiatt különböző formákban – tüntetések, a politikusok kivonulnak a törvényhozásból, legutóbb pedig a bírák és a rendvédelmi dolgozók hagyták ott munkahelyüket – fejezi ki tiltakozását, erre a Nyugat közbenjárására a koszovói kormányzat elhalasztja a bírságok kiszabásának határidejét néhány hónappal.
Ukrán nő aknamentesítési gyakorlaton a koszovói Pejánál. Erőterek. Fotó: Europress/AFP
A probléma ezzel az, hogy nem a helyzet megoldására törekszenek a felek, hanem pillanatnyi tűzoltásokra, látszatmegoldásokra – mutatott rá még korábban lapunk megkeresésére Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
A fennálló feszültségek mindkét ország európai integrációját fékezik. Habár Belgrád ebben jóval előrébb jár, mint szomszédja, a szerb csatlakozási tárgyalások is megrekedtek az elmúlt időszakban, ez többek közt a koszovói ellentétnek, valamint részben az ukrajnai háborúnak tudható be.
Az unió nemrégiben feltételként állította Szerbia elé, hogy csak abban az esetben veszi fel tagjai közé a nyugat-balkáni államot, amennyiben az csatlakozik az Oroszországot sújtó büntetőintézkedésekhez. Ez ugyanakkor egyáltalán nem lenne észszerű lépés a szerb vezetés részéről, hiszen a szerb nép közös szláv identitásuk és történelmi múltjuk miatt alapvetően rokonszenvez az oroszokkal, sőt Vlagyimir Putyin orosz elnök az egyik legnépszerűbb külföldi vezető a szerbek körében. A háború kitörését követően Szerbia egyike volt azon kevés európai államnak, ahol oroszbarát szimpátiatüntetéseket is tartottak.
Harc a határokon
Koszovó esetében még ennél is távolabb áll a teljes tagság. Az országot öt tagállam – Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Románia és Ciprus – nem ismeri el önálló államként, a belépéshez azonban minden szövetséges beleegyezése szükséges. Ennek ellenére Pristina még ez év végéig szeretné benyújtani csatlakozási kérelmét – erről Vjosa Osmani koszovói elnök beszélt a keddi csúcson.
Az egyeztetésre végül ellátogató Alekszandar Vucsics egyébként pozitívan nyilatkozott kedden, a szerb–koszovói kapcsolatok szempontjából gyógyhatásúnak nevezte a találkozót. Párizs és Berlin a két állam viszonyának javítására tervezetet dolgozott ki, amelynek szövegezését át is adták az érintetteknek, ennek értelmében Belgrád uniós csatlakozási folyamatát felgyorsítanák, cserébe Szerbia nem gátolhatja tovább Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe.
A javaslatot Belgrád elutasította, azonban Alekszandar Vucsics ez ügyben is biztatóan nyilatkozott:
Tárgyalnunk kell erről a dokumentumról, beszélnünk kell egymással, és tartózkodnunk kell az egyoldalú lépésektől, mert ez csak árthat az egész folyamatnak
– mutatott rá a szerb államfő.
Az ugyanakkor, hogy az új javaslatban a korábbiakkal ellentétben nincsenek határidők megszabva, arra enged következtetni, hogy az évszázados szembenállást nem a közeljövőben fogják rendezni a felek, ez pedig azt jelenti, hogy Szerbia és Koszovó nem mostanában lesz az unió teljes értékű tagállama.
A keddi csúcs után a világsajtó egyöntetűen arról cikkezett, hogy Bosznia-Hercegovina hosszas várakozás után már akár jövő héten megkaphatja a hivatalos tagjelölt státust.
Már csak idő kérdése, hogy mikor hozzuk meg a döntést
– fogalmazott Robert Golob szlovén kormányfő Tiranában, majd hozzátette, Bosznia az elmúlt években rengeteget fejlődött az ehhez szükséges technikai kérdésekben.
A szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy ez nem több, mint szimbolikus lépés. Bosznia rendelkezik Európa legkomplexebb politikai rendszerével, ahol a három államalkotó nemzetnek – a szerbeknek, a horvátoknak és a boszniai muszlimoknak – egyhangúan kell dönteniük az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok és módosítások meghozataláról, azonban szinte nincs olyan kérdés, amelyben egyetértenének.
Noha az idei októberi választások eredményei azt mutatják, hogy változások indultak meg az országban – a kormányalakítási tárgyalások is sokkal gördülékenyebben zajlanak, mint eddig –, a csatlakozás útjában álló akadályok még mindig fennállnak. Ezek orvoslására alkotmánymódosításra lenne szükség, ugyanakkor sokan attól tartanak, hogy amennyiben megbolygatják a rendszert, úgy újabb háború kitörését kockáztatják.
Emellett a boszniai Szerb Köztársaság, élén Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel még mindig nem tett le a függetlenség gondolatáról, noha az ukrajnai háború miatt valamelyest háttérbe szorult az ilyen jellegű nacionalista retorika. A térség ennek ellenére több szempontból is kiemelten fontos az Európai Unió számára.
A nyugat-balkáni útvonalra az elmúlt időszakban a 2015-ös migrációs válság óta nem tapasztalt nyomás helyeződik. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint októberben több mint 22 300 illegális határátlépést regisztráltak, amely 16 százalékkal több, mint szeptemberben, és közel háromszor annyi, mint egy évvel ezelőtt. Emellett egyre több az erőszakos, fegyveres konfliktus a határok mentén feltartóztatott illegális bevándorlók között.
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság illegális bevándorlást orvosolni kívánó új cselekvési tervében kiemelt szerepet tölt be a térség. „Az intézkedések célja, hogy megerősítse a migrációval és a határigazgatással kapcsolatos együttműködést a nyugat-balkáni partnerekkel, tekintettel az uniós csatlakozási perspektívával rendelkező egyedülálló státusukra és az uniós szabályokhoz való igazodásra irányuló folyamatos erőfeszítéseikre” – írta közleményében a bizottság.
A keddi csúcson az európai és nyugat-balkáni vezetők is megerősítették a közös fellépés fontosságát a migrációs nyomás enyhítésére, amelynek érdekében az unió további forrásokat biztosít a térség országai – elsősorban Észak-Macedónia – határvédelmi szerveinek.
Az illegális bevándorlás megfékezése mellett az ukrajnai háború miatt veszélybe kerülő európai energiabiztonság szempontjából is fontos a régió, hiszen jelenleg ez az egyetlen útvonal, ahol földgáz érkezik a közép-európai országokba. Ahogy Orbán Viktor kormányfő fogalmazott kedden, „Szerbia és a Nyugat-Balkán lehet az olcsó energia kapuja, amely délről érkezik Közép-Európába, és így nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa energetikai függetlenségét megoldhatja”.
A fentiek mellett – s talán a nyugat-európai vezetők számára ez a legfontosabb kérdés – az orosz és a kínai befolyás leküzdésének szempontjából is elengedhetetlen, hogy a térség államai az unió teljes jogú tagjává váljanak. Míg Moszkva arra használja a régióban fennálló, rendezetlen feszültségeket, hogy azok „felkavarásával” megossza az unió és a NATO figyelmét, addig Peking folyamatosan növeli gazdasági befolyását a térségben.
Az Egy út, egy övezet kezdeményezés 2013-as elindulása óta számtalan kínai befektetés érkezett az államokba, 2013 és 2020 között Boszniába és Montenegróba összesen több mint hárommilliárd eurónyit ruházott be az ázsiai hatalom. Ezzel szemben például az erősen amerikai befolyás alatt álló Koszovóban a kínai befektetések mértéke szinte észrevehetetlen.
Világos tehát, hogy az uniónak minél előbb tagjai között kell tudnia a térség hat államát – Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Albániát és Koszovót –, az azonban, hogy ez mikor valósulhat meg, még bizonytalan.
A keddi csúcson a nyugat-balkáni és európai vezetők egyöntetűen pozitív változásokról, a folyamatok felgyorsulásáról beszéltek, ugyanakkor csak a jövő döntheti el, hogy ezt komolyan is gondolták-e, vagy csak a szokásos lózungokról van szó.
Borítókép: A keddi tiranai integrációs csúcstalálkozó résztvevői albán néptáncosokkal. Láncreakció (Fotó: Reuters)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
