Gondolattérkép és pókábra

Gazdag szövegvilág színesíti a mai nyelvtankönyveket.

Debrecen, 2015. május 13. Tankönyvek a debreceni Alföldi Nyomdában 2015. május 13-án. A debreceni nyomda a szekszárdi, a gyulai és a lajosmizsei nyomdával közösen, konzorciumban nyerte el - közbeszerzési eljárás eredményeként - a tankönyvgyártást, így július 31-ig elkészülnek a következõ tanév tankönyvei. Augusztus 3. és 25. között minden iskola megkapja a szükséges tankönyveket, amelyeket azután a tankönyvfelelõsök szeptember 1-jéig átadnak a diákoknak, illetve a szülõknek. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A magyartanárok körében a másik meglepetés az állandó határozóval kapcsolatos gyakori terminológiai változás. Az állandó határozó viszonylag jól érthető terminus: az alaptaghoz mindig ugyanazzal a raggal vagy névutóval tartozó szó. De nevezték már vonzathatározónak, kötött határozónak, sőt egy igen sikerületlen kifejezéssel aszemantikus (jelentéssel nem bíró) határozónak. De mivel nem tudtak megállapodni, győzött a régi, jó bevált forma: újra állandó határozó.

Bár én a korábbi kis könyvecskéből tanultam, és úgy tűnik, hogy meg is értettem a nyelvtan alapjait (legalábbis többnyire ötöst kaptam magyarból), egy mai tankönyv természetesen egészen más. A mai tankönyvekben a hagyományos táblázatok mellett az áttekinthetőség és a megjegyezhetőség miatt további vizuális megoldások találhatók. 

Ilyen vizuális megoldás a gondolattérkép, ennek pedig alfaja a pókábra. A mai nyelvtankönyvben gondolattérképbe foglalták a szófajokat (alszófajokat), elvégzendő feladatként kiegészítendő ábrában találjuk a mondatrészeket. 

Pókábrában szerepelnek a digitális kommunikáció leggyakoribb formái és technológiái (elektronikus levelezés, chat, közösségi média). A másik vizuális megoldás a fürtábra, amely föntről lefelé bővülő rendben mutatja a szerkezeti összefüggéseket. Ilyen például a mondat szerkezetének ábrázolása: egyszerű és összetett, az egyszerű lehet tagolt és tagolatlan, az összetett pedig alárendelő és mellérendelő, valamint ugyanilyen fürtábrában mutatják be az uráli nyelveket (szamojéd, finnugor, valamint további nyelvrokonok).

A mai tankönyvet gazdag szövegvilág színesíti. Idézetek klasszikusoktól: Jókaitól, Mikszáth­tól, Tamási Árontól, Karinthy Frigyestől; Petőfitől, Aranytól, Adytól, József Attilától, Szabó Lőrinctől, Weöres Sándortól. De szeretni fogják a gyerekek Horváth Péter szövegét, a gímszarvas és puma bemutatását (Ieírásukba rejtve számos nyelvi-nyelvtani információt), vagy éppen a palacsinta, a csokoládéparfé receptjét, az érvelő és ünnepi szöveget is. 

Ma már mindenki találkozhat szó szerint úton-útfélen a rovásírással, a tankönyv ezt is bemutatja az írás kezdeteit tárgyalva – de egy mesebeli nagy ugrással a jelenkor szövegtípusai is megjelennek: a hagyományos és a közösségi média műfajai, szövegei. Ezek még bizonyosan nem szerepeltek az 1969-es nyelvtankönyvben, nem is keresném ott őket!

Borítókép: Tankönyvek a debreceni Alföldi Nyomdában 2015. május 13-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)