KÖNYVESHÁZ – Sajdik Ferenc hőse mindennapi emberként közöttünk él
Vivát Petőfi! – Életrajzok Sajdik Ferenc grafikustól
Tóth Ida
2022.12.09. 08:31 2022.12.09. 14:58
Ugyan ki tenné kockára hírnevét önironikus anekdotázással? Ismerünk olyan hazafit, akinek történelmi szerepvállalását a nemzet emlékezetében ne veszélyeztetné személyének humoros megközelítése, a karikatúra?
Margócsy István irodalomtörténész szerint Petőfi Sándor az egy kivétel: ő az a nemzeti hős, akit szinte személyes közelségbe engedünk magunkhoz, és olyannyira közvetlen viszonyt ápolunk vele, hogy mindannyiunknak megvan a saját Petőfi-képe.
Alighanem ennek a bensőséges irodalmi befogadásnak köszönhető a róla alkotott vélemények, tanulmányok, életrajzi kötetek hosszú sora, amelyek közül szellemességével kitűnik Sajdik Ferenc Vivát Petőfi! – Élet-rajzok című kötete.
Öt éve, 2017. december 8-án hunyt el Albert Gábor Kossuth-díjas író, műfordító.
Sokakhoz hasonlóan Sajdik is kedveli a lánglelkű költőhöz fűződő anekdotákat, Petőfi gyermekkorának, ifjúságának úti kalandjait. Válogat is szép számmal az adomákból, ám az idézetek közé saját úti rajzait teszi. Így szegődik a költő mellé, mintha csak együtt vándorolnának szerte a hazában, rendszerint gyalog, pénz nélkül.
A kötet előszavában Szakonyi Károly méltán dicséri a Kossuth-díjas grafikus csodaceruzáját, derűs és életvidám rajzait.
Mitől összetéveszthetetlen Sajdik stílusa? Csálé, billenékeny vonalai azt a hatást keltik, mintha bemozdulnának, ettől mozgékonnyá válik a kép: kirajzolódik az emberi arc gazdag mimikája, és máris zajlik az élet körülöttünk, ismerős tárgyak megbillennek, egy könyv eldől a polcon, mire a bútor megreccsen, az idő vasfogai őrölnek.
Sajdik grafikáin a mi tárgyaink és a mi történeteink szerepelnek, persze maga az alkotó sem maradhat ki rajzai világából, ő is benne él a képben: az aszódi algimnázium tanári karában szeretetteljes kíváncsisággal nézi, amint egy vékonydongájú, bátor legényke beajánlja testvérét: „A múlt esztendőben engem itt olyan jól tanítottak, hogy öcsémet is elhoztam magammal.”
Alkotó és olvasó együtt mosolyog a gyermeki öntudat megnyilvánulásain, aztán már szöknénk vándorszínésznek, együtt fagyoskodunk Petőfivel 1843–44 telén Debrecenben, a költő mellé telepedünk az egri kocsmában, bejárjuk vele Pestet, és elkísérjük őt a szabadságharcba is, az utolsó lépésig, ameddig földi halandó elmehet – még éppen látjuk belépni a halhatatlanságba.
Margócsy István kötetzáró, A köztünk élő Petőfi című tanulmányában úgy fogalmaz: egy jelentős művész játékos, de nagyon komolyan vehető vízióit szemlélhetjük. Sajdik megrajzolta a költő útkeresését, sikereit, kudarcait, próbálkozásait, csínyeit, balfogásait, fellépéseit és magányos töprengéseit.
Gazdag és sokrétű világot (kis emberek társaságát, várost, tájat, szobabelsőt, utcát) rajzol Petőfi köré, bár hőse a képek jelentős részénél nem is dominálja az egész táblát. Zsúfolt és mozgékony képein a főszereplő nemegyszer csak mint mellékszereplő kerül a szemünk elé. Sajdik Petőfije az a hős, aki mindennapi emberként közöttünk él.
Hányféle Petőfi-kép él a köztudatban? A költőt már életében a legjelentősebb magyar lírikusként emlegették, Nemzeti dal című versének kitörölhetetlen szerep jutott az 1848-as forradalom kirobbanásában. Petőfi halála, eltűnése a segesvári csatában időben közel egybeesett a szabadságharc bukásával.
Pedagógusokat és alkotóműhelyeket díjazott a Magyar Művészeti Akadémia.
Innen ered, hogy alakja a nemzet mitikus képzeletében egybeolvadt a nemzet dicsőségével és tragédiájával. A róla kialakított történelmi kép lényegében szimbólummá nőtte ki magát. E jelképiség működteti a Petőfi-képek pátoszát, a patetikus ünneplő emlékbeszédek vagy a romantikus festmények, grafikák és olajnyomatok magasztosságát.
A hősies Petőfi-kép mellett (vagy alatt) azonban ott az a kalandos életű, vidám fiatalember, aki a szimbolikus aktusokban nem, az anekdotákban viszont annál inkább megtalálható. Ő hitelesíti a hőst, igazolja, hogy valóban létezett, esendő, hús-vér emberi alak volt. Ezt a Petőfit állítja elénk Sajdik Ferenc is a rá jellemző árnyalt humorral.
Az anekdotikus Petőfi-alak mindennapiságát azonban-akarva akaratlan beragyogja a nagyszabású szerepvállalás, így szerző és olvasó egyaránt tudja: ez a Petőfi nem más, mint az a Petőfi.
Borítókép: A Kossuth-díjjal kitüntetett Sajdik Ferenc Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, karikaturista, érdemes művész budapesti otthonában 2013. április 4-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Egy konferencián tartózkodott Soros György fia, Karácsony Gergely főpolgármester és akkori tanácsadója, Korányi Dávid. A főváros vezetője csúnyán felsült, az utalások viszont megindultak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap, fejlécén a polgári jelző olvasható, amely értékrendet, irányvonalat, stílust is tükröz. Konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkkal Előfizetés
Segítsen megtervezni egy új állásportált! Ossza meg velünk álláskereséssel kapcsolatos szokásait és tapasztalatait!