Az emberek életét veszélyeztetik az álhírek

Az interneten szinte korlátlanul, a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek és az áltudományos szövegek. Aki bedől ezeknek, önmagát veszélyezteti. Életet menthet tehát az az álhírfelismerő rendszer, amelyet a Szegedi Tudományegyetem által irányított konzorcium dolgoz ki.

661897788 Fotó: Joe Sohm/Visions of America Forrás: Getty Images

Az utóbbi egy-két évtizedben lett igazán érdekes az álhírek világa – elsősorban az álhírgyártók fokozott aktivitása miatt. A szegedi nyelvész szerint az álhír alapmotívuma, hogy hamis információt tartalmaz, ami gyakorta nehezen fogható meg. Nemcsak a leírt, kimondott szavak szintjén van a hamisság – nagyon sokszor sugallásokat, csúsztatásokat tartalmaz a szöveg. Gyakran tapasztalják, hogy az álhír elején/végén bedobnak egy semmivel sem igazolható állítást, de a többi rész hiteles. Öt állítás megfelel a tényeknek, a hatodik nem.

– Az például álhír – kérdezem –, ha az jelenne meg, hogy Ötvös Zoltán 2023. január 16-án az MTA székházában tartotta székfoglaló előadását Nincs az a titok, amely idővel ki ne tudódnék: intenciók és perspektívák elfedése és felfedése a nyelvhasználatban címmel?
– Ez álhír, mert tartalmaz egy hamis információt, hiszen azt az előadást én tartottam
– nevet a szegedi akadémikus.

Az álhírek egyik motivációja az anyagi/politikai haszonszerzésre való törekvés. Valamilyen csoportérdek is gyakorta kitapintható. Az álhírkészítők sűrűn élnek manipulatív eszközökkel, amivel az olvasók szövegfeldolgozását periferiális útra terelik – érzelmeikre, indulataikra próbálnak hatni. Utóbbi esetben az olvasó nem veszi észre a hamis érvelést, a hazugságot, a túlzásokat. Akaratlanul is hagyja magát befolyásolni a szöveg által. Tipikus, jól működő manipulációs stratégia a tekintélyelvűségre építés, hivatkozás. 

A szakértő nevét, fényképét beteszik az álhírbe, mivel a laikus nagyközönség bennük megbízik. Gyakran kinyomozhatatlan az álhírek forrása. Németh T. Enikő szerint segítség, ha a fogyasztók megnézik, milyen oldalról származik az adott hír. 

A .hu oldalakon megjelenő álhírek közzétevői perelhetők a magyar törvények szerint. Például a .me oldalakon gyakran jelennek meg álhírek. Az ezeken kínált termékeket, szolgáltatásokat az akadémikus szerint nagyon nagy óvatossággal kell kezelni. 

Másik védekezési lehetőség, ha rászoktatjuk magunkat a kritikus olvasásra. Ne hagyjuk magunkat megvezetni a nagyotmondó kifejezésekkel, a látványos fotókkal. Alapvető probléma azonban, hogy a magyar lakosság negyede funkcionális analfabéta, azaz az írás-olvasás képességének a szintje egyre kevésbé teszi lehetővé az új információk befogadását, új tudás megszerzését, feldolgozását és kezelését.

A szociálpszichológiai vizsgálatok szerint az olvasók hatvan-hetven százalékos biztonsággal meg tudják állapítani, hogy álhírt olvasnak-e. Van, amelyikről ordít, hogy álhír – tele van tipográfiai és nyelvhelyességi problémákkal és természetesen blődségekkel. Ahol a szöveg nagy része korrekt, és egy-két hamisság van elrejtve, ott nehéz az olvasó dolga. A nyelvészek és informatikusok olyan automatikus eszközöket fejlesztenek, amelyek nagyobb hatékonysággal megmondják, hogy az a hír álhírgyanús. Vigyázz, olvasó, mert itt valami nem stimmel. 

– Egyedülálló a programunk abból a szempontból, hogy a tudományelméleti megalapozástól kezdve az alkalmazáson és eszközfejlesztésen át az innovációig terjed. Kidolgozunk egy álhírfelismerési eljárást, amely segíti az embereket az álhírek és az áltudományos zagyvaságok azonosításában – tájékoztat a nyelvész.

A szegedi kutatók által irányított program – a munka elsősorban a magyar nyelven megjelenő, egészségügyi vonatkozású álhírekre koncentrál – lényege, hogy nem az adott hírben szereplő tényeket ellenőrzi, hanem nyelvészeti eszközökkel detektálja az álhírgyanút. Azt látják például, hogy az álhíreknek vannak olyan nyelvi, nyelvhasználati jegyei, amelyek a valódi hírekben és a tudományos szövegekben nem nagyon, de az álhírekben tömegesen előfordulnak. Az előbbieken túl nagyon gyakoriak a buzdító felszólító, a negatív érzelmeket kiváltó kifejezések. 

Az utóbbiak félelmet keltenek, ami kitűnő manipulációs eszköz. A rettegő ember nem képes a józan, kritikus gondolkodásra. A tényállító igék is sűrűn előfordulnak az álhírekben. Ilyen például a tud ige. 

A mögé tett tagmondatot mindenki igaznak hiszi, akkor is, ha az hamis információ. Régóta használt manipulációs eszköz a határozott névelő alkalmazása. Az „a” és az „az” – szakszóval – egzisztenciális, létezési előfeltevést indukál, mert mindenről, ami a határozott névelők után jön, az ember hiszi, hogy létezik. – Amikor azt mondom: A húgom angoltanár, elhiszi. Nem kételkedne abban, hogy van húgom, legfeljebb azon gondolkodna el, hogy valóban angoltanár-e a testvérem. Pedig nincs húgom – említ egy példát Németh T. Enikő.

A nyelvészek erőfeszítései nem akadályozzák meg az álhírgyártókat abban, hogy folytassák tevékenységüket, kizárólag a fogyasztók számára jelenthet segítséget a nyelvhasználat titkainak feltárása. A hamisságok kiötlői újabb eszközöket, nyelvi megoldásokat kereshetnek, amelyekkel eljuttatják hazugságaikat a fogyasztóknak. Ez a küzdelem is soha véget nem érőnek tűnik.

Visszaélések

A Semmelweis Egyetem rektorának, Merkely Bélának a nevével, de egy másik ismert orvos fotójával visszaélve reklámoztak olyan készítményt 2021 decemberében, amely azt ígérte, hogy megszünteti a magas vérnyomást, megtisztítja az ereket, és akár 21-26 évvel is meghosszabbíthatja az életet. Tavaly novemberben szintén Merkely Béla nevével visszaélve olyan készítményt hirdettek, amelyről azt ígérték, hogy megszüntet akár kilenc gyógyíthatatlan betegséget, illetve szintén megtisztítja az ereket, és hatására elmúlik a magas vérnyomás is. 

A Semmelweis Egyetem mindkét esetben a félrevezető információk miatt megtette a szükséges lépéseket, de az embereket az intézmény arra kérte, hogy gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket kizárólag Magyarországon engedélyezett helyről, legális forrásból, orvosukkal történő konzultáció után szerezzenek be. (A biztonságos gyógyszervásárláshoz segítséget nyújt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján olvasható összefoglaló.) 

Tavaly júliusban Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora közleményben jelezte, hogy internetes és közösségi fórumokon gombás megbetegedésekkel kapcsolatos szereket, készítményeket hirdetnek, reklámoznak rá hivatkozva. – Nevemmel és képmásommal visszaéltek és visszaélnek, olyan szavakat, mondatokat, állításokat, nyilatkozatokat tulajdonítanak nekem, amelyeket én soha nem mondtam, nem állítottam – olvasható Karikó Katalin akkori közleményében.

Borítókép: Földönkívüli szobra a kaliforniai Bakerben. Csoportérdek, anyagi és politikai haszonszerzés áll a fake news mögött (Fotó: Getty Images)