A 2019 decemberében kitört koronavírus-járvány az álhírek soha nem látott tömegét zúdította az emberekre, annak megannyi súlyos következményével. Az Egyesült Államokban például az a hír terjedt 2020 elején, hogy a kézfertőtlenítő szer kortyolgatása megóv a fertőzéstől. Az amerikai járványügyi intézet arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a kézfertőtlenítésre szánt termékeket még véletlenül se igyák, mert nem védi meg őket a koronavírussal szemben, ellenben súlyosan megbetegítheti őket.
A felhívás ellenére többen meghaltak a kézfertőtlenítőben található metanol okozta mérgezéstől, rengetegen súlyos, visszafordíthatatlan látáskárosodást szenvedtek – megvakultak. A WHO 2021. áprilisi jelentése szerint az Egyesült Államokban 2020 első három hónapjában hatezer ember került kórházba, nyolcszázan meghaltak, mert bedőltek a kézfertőtlenítővel kapcsolatos álhírnek.
Nyugat-Európa több országában 2020 tavaszán 5G-adótornyokat gyújtottak fel, vélhetően annak a megalapozatlan összeesküvés-elméletnek köszönhetően, amely az új technológiát okolta a koronavírus terjedéséért. Sok helyen olyan állomásokat is megtámadtak, amelyek csak hagyományos mobilforgalom bonyolítására alkalmasak. Az egészet az indította el, hogy egy belga újságban egy orvos arról beszélt, hogy a vírusjárvány kiindulópontjaként ismert Vuhan környékére 2019 óta telepített 5G-tornyok és a koronavírus megjelenése között kapcsolat lehet.
A bizonyítékok nélkül előadott feltételezés hamarosan tényként terjedt holland, majd angol nyelvű 5G-ellenes közösségi oldalakon – olvasható az urbanlegends.hu-n.
– A Covid–19-járvány kitörésekor mint olvasó szembesültem azzal, hogy ömlenek ránk a pandémiával kapcsolatos álhírek. Egyetemi hallgatók kezdeményezésére kezdtük vizsgálni, hogy milyen az álhírek természete, az áltudományos szövegeket milyen jellemzők alapján lehet felismerni. Szívügyünk lett a téma.
A Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a korábbi MTA-s (Magyar Tudományos Akadémia) elméleti nyelvészeti kutatócsoportunk szakembereiből álló nyelvészcsoportunk – informatikusokkal megerősödve – tavaly decemberben kapott kétszázmillió forintos támogatást az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című alprogramra. Közel húsz ember dolgozik ezen a témán – tájékoztatott Németh T. Enikő akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszékét vezető professzor.