Amikor egy alkotás létrejön, attól kezdve automatikusan szerzői jogi védelmet élvez, és ez a szerző halálát követő év első napjától még hetven évig él. Hazánkban 2023. január 1-jétől így váltak közkinccsé többek között az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai (A Pál utcai fiúk, Az éhes város című regényei vagy az Egy, kettő, három, a Liliom és Az üvegcipő című színpadi művei). Szintén szabadon használhatjuk Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásait, Szász Gyula matematikus tudományos publikációit, az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun (Éhség, Áldott anyaföld) és a mexikói Mariano Azuela regényeit, illetve a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet író, német Waldemar Bonsels munkáit is. Fontos azonban, hogy ez csak az eredeti művekre vonatkozik, azok feldolgozásaira, átdolgozásaira nem, tehát például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, netán a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számít még közkincsnek.
A szerzői jog a legkülönbözőbb műalkotásokra terjedhet ki: irodalmi és zeneművekre, filmekre, festményekre, tudományos eredményekre, fényképekre, sőt ebbe a körbe tartoznak még az épületek tervei is, amelyek esetében a védelem tárgya a terv, maga az épület pedig már a terv másolatának tekinthető. Például a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre épületein karbantartási, állagmegóvási célon túl csak az örökösök vagy a jogutódok hozzájárulásával változtathatnak. A szerzői joggal védett alkotások köre egyébként nyitott, hiszen a technológia fejlődésének köszönhetően létrejöhet újabb műtípus, amelyet a társadalom művészeti értékként fogad el
– tájékoztat Sulyok Ádám Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerzői jogi főosztályvezetője.
A mű alkotójának hasonló jogai vannak, mint amikor valaki tulajdont vásárol. A szerzőnek azért indokolt jogokat biztosítani, mert a munkájába szellemi kreativitását tette bele, és sok esetben anyagilag is hozzájárult az elkészítéséhez abban a reményben, hogy abból bevétele származik majd. Igaz, például a zeneművek esetében ezt az anyagi kockázatot általában a kiadó veszi át. A társadalom a szellemi befektetés megtérülését azzal támogatja, hogy elismeri a szerző jogait. Hatalmas különbség egy szabadalomhoz vagy védjegyhez képest, hogy a szerzői jogot nem kell bejegyeztetni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Ahogy az író megírta a novellát, és letette a tollat, a szerzői jogai már élnek. Nincs szükség tehát olyan aktív cselekvésre a szerzőtől, mint például találmányok esetében a szabadalmaztatási eljárásra. (Aki akarja, kérheti azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától művének önkéntes nyilvántartásba vételét.)
A szerzői joggal egyrészt olyan jogokat kap az alkotó, amelyek a művel való kapcsolatát segítik, őt személyében támogatják. Az ő döntésétől függ például, hogy mikor hozza nyilvánosságra a művét, ettől a ponttól kezdve pedig mások hallgathatják a zenéjét, olvashatják novelláját. Alapvető az is, hogy minden esetben fel kell tüntetni a nevét: például a filmeknél ezt a szerepet a stáblista tölti be, az irodalmi munkák szerzőjének neve többek között a könyvgerincen olvasható.
Sulyok Ádám Miklós szerint még szintén ebbe a körbe tartozik az alkotás egységének védelme – ez az integritásvédelmi jog –, amelyen azt kell érteni, hogy a mű az alkotó szándéka szerint képez egységet. Nem forgathatják ki az üzenetét például négy-öt olyan mondat kiemelésével, amely az eredeti szándékkal ellentétes mondanivalót hordoz. Ezen személyhez fűződő jogok sérelme esetén a szerző önállóan léphet fel a jogsértők ellen. A szerzőt másrészt forintosítható, vagyoni típusú jogok is megilletik. Amelyekkel vagy ő él, vagy engedélyt ad másoknak a hasznosításra – jogdíjért cserébe.