Olyan alapművek váltak „szabaddá” január 1-jétől, mint a Pál utcai fiúk

Ez év elejétől szabadon felhasználhatóvá váltak többek között Molnár Ferenc, Szász Gyula, Paul Éluard és Knut Hamsun írásai, Kende Géza festményei, illetve Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bárki visszaélhet a szerzők műveivel. De akkor mit jelent?

Amikor egy alkotás létrejön, attól kezdve automatikusan szerzői jogi védelmet élvez, és ez a szerző halálát követő év első napjától még hetven évig él. Hazánkban 2023. január 1-jétől így váltak közkinccsé többek között az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai (A Pál utcai fiúk, Az éhes város című regényei vagy az Egy, kettő, három, a Liliom és Az üvegcipő című színpadi művei). Szintén szabadon használhatjuk Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásait, Szász Gyula matematikus tudományos publikációit, az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun (Éhség, Áldott anyaföld) és a mexikói Mariano Azuela regényeit, illetve a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet író, német Waldemar Bonsels munkáit is. Fontos azonban, hogy ez csak az eredeti művekre vonatkozik, azok feldolgozásaira, átdolgozásaira nem, tehát például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, netán a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számít még közkincsnek.

A szerzői jog a legkülönbözőbb műalkotásokra terjedhet ki: irodalmi és zeneművekre, filmekre, festményekre, tudományos eredményekre, fényképekre, sőt ebbe a körbe tartoznak még az épületek tervei is, amelyek esetében a védelem tárgya a terv, maga az épület pedig már a terv másolatának tekinthető. Például a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre épületein karbantartási, állagmegóvási célon túl csak az örökösök vagy a jogutódok hozzájárulásával változtathatnak. A szerzői joggal védett alkotások köre egyébként nyitott, hiszen a technológia fejlődésének köszönhetően létrejöhet újabb műtípus, amelyet a társadalom művészeti értékként fogad el 

– tájékoztat Sulyok Ádám Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerzői jogi főosztályvezetője.
A mű alkotójának hasonló jogai vannak, mint amikor valaki tulajdont vásárol. A szerzőnek azért indokolt jogokat biztosítani, mert a munkájába szellemi kreativitását tette bele, és sok esetben anyagilag is hozzájárult az elkészítéséhez abban a reményben, hogy abból bevétele származik majd. Igaz, például a zeneművek esetében ezt az anyagi kockázatot általában a kiadó veszi át. A társadalom a szellemi befektetés megtérülését azzal támogatja, hogy elismeri a szerző jogait. Hatalmas különbség egy szabadalomhoz vagy védjegyhez képest, hogy a szerzői jogot nem kell bejegyeztetni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Ahogy az író megírta a novellát, és letette a tollat, a szerzői jogai már élnek. Nincs szükség tehát olyan aktív cselekvésre a szerzőtől, mint például találmányok esetében a szabadalmaztatási eljárásra. (Aki akarja, kérheti azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától művének önkéntes nyilvántartásba vételét.)

A szerzői joggal egyrészt olyan jogokat kap az alkotó, amelyek a művel való kapcsolatát segítik, őt személyében támogatják. Az ő döntésétől függ például, hogy mikor hozza nyilvánosságra a művét, ettől a ponttól kezdve pedig mások hallgathatják a zenéjét, olvashatják novelláját. Alapvető az is, hogy minden esetben fel kell tüntetni a nevét: például a filmeknél ezt a szerepet a stáblista tölti be, az irodalmi munkák szerzőjének neve többek között a könyvgerincen olvasható. 

Sulyok Ádám Miklós szerint még szintén ebbe a körbe tartozik az alkotás egységének védelme – ez az integritásvédelmi jog –, amelyen azt kell érteni, hogy a mű az alkotó szándéka szerint képez egységet. Nem forgathatják ki az üzenetét például négy-öt olyan mondat kiemelésével, amely az eredeti szándékkal ellentétes mondanivalót hordoz. Ezen személyhez fűződő jogok sérelme esetén a szerző önállóan léphet fel a jogsértők ellen. A szerzőt másrészt forintosítható, vagyoni típusú jogok is megilletik. Amelyekkel vagy ő él, vagy engedélyt ad másoknak a hasznosításra – jogdíjért cserébe.

Ilyen például a többszörözés és a terjesztés joga, nyilvános előadása, de műtárgy esetében adhat engedélyt kiállításon való megjelenésre is. Az átdolgozási jog az egyik legfontosabb vagyoni jog, amelyre klasszikus példa a regény megfilmesítése, színpadra vitele. Ezekkel az engedélyekkel a mű szélesebb közönséghez juthat el, amivel mindenki nyer: a szerző profitál az engedélyből, a felhasználó színvonalasabb szolgáltatást nyújt a mű által, a társadalom pedig kulturális tartalomhoz jut – mondja Sulyok Ádám Miklós.

Tévedés, hogy az interneten a szerzői jogok kevésbé tetten érhetőek. Az online tartalmakra ugyanúgy vonatkoznak a szerzői joggal kapcsolatos szabályok, mint a fizikai formában létező tartalmakra. 

A Google képkeresője is komolyan veszi, és figyelmezteti a felhasználókat, hogy a segítségével talált fotók szerzői jogi védelem alatt állhatnak. A hírügynökségek is kiírják, hogy az adott cikk vagy vizuális tartalom, fotó, videófelvétel a szellemi tulajdonuk.

Presser Gábor követelése

Ha valaki nem fizet jogdíjat, mégis felhasználja más szellemi termékét, és ez kiderül, annak következményei lehetnek. Ahogy ez Presser Gáborral történt: a világhírű rapper, Kanye West 2013-as, New Slaves című dalában az Omega Gyöngyhajú lány című számából használt fel hangmintát. A bírósági ügy 2017-ben zárult, miután az amerikai peren kívül megegyezett a magyar zenésszel. Mindez két nappal azelőtt történt, hogy Westnek tanúskodnia kellett volna a bíróságon. 

A hírek szerint Presser 2,5 millió dollárt követelt Westtől, miután a rapper 85 másodpercet használt fel a zenéjéből, ami kicsit több, mint a dal egyharmada. Presser azután követelte ezt az összeget, miután félmillió példányt adtak el a Yeezus nagylemezből, amelyen a New Slaves­ is szerepelt. 

Ehhez képest Presser mindössze hétszáz dollárt kapott jogdíjként. Presser nagyon korán, már 2013-ban jelezte Westnek, hogy oldják meg a problémát, de csak tízezer dollárt kapott előlegként, amelyet a magyar zenész saját bevallása szerint soha nem vett fel. A bíróság megerősítette, hogy mivel West a szerző engedélye nélkül használta fel a Gyöngyhajú lányt, a rapper jogsértést követett el. Presser Gábor az MTI-nek elmondta: nagyon örül, hogy vége van az ügynek, ám a zárt megállapodás miatt sem ő, sem az ügyvédei nem hozhatnak nyilvánosságra ebből semmit.

Nagyon sokféle szerzői jogsértés létezik. Ahogyan nem lehet általánosságban azt kimondani, hogy „az ingatlanokkal milliárdokat lehet keresni” – mert vannak egymilliós düledező házak és sokmilliárdos óriás ingatlanprojektek –, ugyanúgy a zeneipar területén is vannak jelentéktelen értékű és kiemelkedő értékű esetek is. A Kanye West-ügy jelentősége abban volt, hogy nemzetközi fősodrú előadó kiemelt dalában használtak fel hosszabb terjedelemben egy magyar dalt. Ilyen nagy, kiemelt eset rendkívül ritkán történik, én azóta nem tudok hasonló nagyságrendűről 

– tájékoztat Tóth Péter Benjámin, az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület üzleti transzformációs igazgatója.
A szerzői jogok azonban a szerző halála után nem szűnnek meg. A szerző halála utáni hetvenéves jogi védelem olyan időtáv, amikor még jó eséllyel élnek olyan leszármazottak, akik testi valójában is ismerték az alkotót. Indokolt tehát az is, hogy a túlélő leszármazók is profitálhassanak művészi szempontból sikeres elődjük kulturális lenyomatából.

Perelni Bartókért

Bartók Béla szerzői jogainak egyik örököseként Vásárhelyi Gábor – ahogy arról a Magyar Időkben megjelent cikk fogalmaz – éberen ügyelt arra, hogy a rábízott szellemi-zenei örökséget megvédje addig, amíg arra felhatalmazása van. A korábbi években több előadást, feldolgozást nem engedélyezett, vagy a kész művet letiltatta, így 2001-ben a Közép-Európa Táncszínház A csodálatos mandarin című előadását vagy 2006-ban A csodálatos mandarin operaházi rendezését is, de beperelte Mészáros Mártát és Bozsik Yvette-et is A csodálatos mandarin című filmjük miatt.

Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettjének próbája a Művészetek Palotájában, 2016. Letiltott alkotások
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Török Ádám zenésznek így várnia kellett a jogdíjak lejártáig, hogy Bartók-variációit előadhassa. Az egyik leghangosabb ügy kétségkívül a 2005-ös: Vásárhelyi Gábor a Miskolci Operafesztiválon az Alföldi Róbert által rendezett A kékszakállú herceg vára című opera közepén kivonult a teremből, majd megtiltotta további bemutatását, sőt megsemmisíttette a felvételeket is, mivel az előadás rögzítésére a szervezőknek nem volt engedélyük. 2011-ben azért lépett fel határozottan, mert Bartók egyik művének plakátja szerepelt egy Brüsszelben kiállított reklámszőnyegen, márpedig szerinte Bartók Bélából senki ne csináljon lábtörlőt.

A szerzői műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi, és előfordul, hogy ennek időtartama országonként változó. Ha ez az idő letelik, a mű közkincsnek minősül, vagyis azt bárki szabadon használhatja. Egy irodalmi alkotás ilyen esetben például engedély nélkül színpadra vihető vagy megfilmesíthető, egy dal pedig szerkezetében, zeneiségében és szövegvilágában is szabadon átalakítható.

 Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát. Nem élhetnek vissza a névjoggal sem, azaz az átiratoknál továbbra is fel kell tüntetni az eredeti szerző nevét. Magyarországon 1994-ig a szerző jogait halála után ötven évig óvták, majd igazodva az uniós normatívához, de még unión kívüli országként az időhatárt hetven évre emelték. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követően még hetven éven át részesül védelemben. Ugyanakkor a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze harminc, Mexikóban viszont száz év. Az Egyesült Államokban az 1923 és 1978 közötti alkotások esetében a mű megjelenésétől számított 95 év a védettség. Vagyis míg bizonyos országokban egyes művek szerzői jogi felhasználása már szabadon lehetséges, addig ez más nemzeteknél még korántsem biztos, hogy így van. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban több, 1927-ben bemutatott film is közkinccsé vált idén. Például Alfred Hitchcock thrillere, A titokzatos lakó; Fritz Lang monumentális némafilmje, a Metropolis vagy az első egész estés hangosfilm, A dzsesszénekes.

A szerzői jogokból meg lehet élni, vagy ez nem több keresetkiegészítésnél? Tóth Péter Benjámin ez esetben is ingatlanos hasonlattal él:

Egy ingatlan tulajdonjogából meg lehet élni? Attól függ, hogy az ingatlan mennyire értékes, és bérbeadója vagy eladója mennyire jól igazodik ki a piacon. A művészeti területeken – így a zenei életben is – jellemző a több lábon állás. Egy zenész részben a fellépti díjakból, részben a szerzői jogdíjakból, részben állami támogatásokból vagy éppen zeneoktatásból, pólók és bögrék értékesítéséből él. 

A legfrissebb felmérési eredmény szerint a magyar zenészek jövedelmének hatvan százaléka élőzenei fellépti díjakból, 25 százaléka szerzői és előadói jogdíjakból származik – a fennmaradó 15 százalék sok egyéb forrásból. Ennek tükrében értelmezhető az általunk minden évben kiadott szerzői „jogdíjpiramis”. 2021-ben 29 olyan szerző volt, akinek havi bruttó egymillió forint fölötti összeget fizettek ki jogdíjként – az összesen több mint 16 ezer szerzőből, akinek jogdíjat osztottak.

Kié a grund?

A mai magyar irodalmi alkotások pár ezres példányban jelennek meg – jobb esetben. A könnyűzenei alkotásokat ellenben akár naponta többször lejátsszák a rádiók. Ha igaz ez a számítás, akkor a jogdíjakból könnyebben megél egy zenész, mint egy irodalmár? Tóth Péter Benjámin szerint a dolog természetéből fakadóan nagyon eltérő lehet ez a jövedelmi „torta”. Az írók és a színészek tevékenysége jobban elkülönül egymástól, mint egy dalszerzőé és egy zenei előadóé. 

Természetesen a rádiók, televíziók, online zeneszolgáltatók, fesztiválok sokkal több zenei művet használnak, mint irodalmit (míg a könyvesboltban sokkal több irodalmi mű kapható, mint zenei). Adalék a két terület forgalmáról: 2019-ben a könyvpiac becsült értéke 55,5 milliárd forint volt, míg a teljes zeneipar (hangfelvétel és élőzenei ág együtt) becsült értéke 73,5 milliárd forint.

Az utóbbi évek vígszínházi sikerdarabja A Pál utcai fiúk. A színház honlapján nem csak az olvasható, hogy Molnár Ferenc azonos című regényéből a színpadi változatot Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián készítette. Az is megtudható, hogy ki képviselte Molnár Ferenc örököseit Magyarországon. Így tiszta, egyértelmű, hogy kié a grund. Pontosabban: kié volt.

Anne naplója

Anne Frank 1945 márciusában vesztette életét Bergen-Belsen koncentrációs táborában. Naplóját édesapja, Otto Frank átdolgozta. Az apa 1980-ban bekövetkezett halála után az eredeti napló, a levelek és más dokumentumok a Hollandiai Háborús Dokumentumok Intézetébe kerültek, ahol 1986-tól nyilvánosnak minősítették, szabadon kutathatóvá tették őket. A naplóra vonatkozó szerzői jogvédelem 2051-ben, Otto Frank halála után hetven évvel jár le. Bartók Béla 1945-ben hunyt el, 2016. január 1-jén járt le a szerzői jogi oltalom azon művek esetében, amelyeket egyedül jegyzett. A csodálatos mandarin azonban Lengyel Menyhért szövege alapján született, márpedig a színműíró 1974-ben hunyt el, azaz innentől íródik a hetven év. A kékszakállú herceg vára szövegkönyvét Balázs Béla írta, aki négy évvel Bartók Béla után, 1949-ben hunyt el – emiatt csak 2020. január elsejétől szűnt meg jogdíj- és engedélykötelesnek lenni.

Borítókép: A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új irattára az egykori budapesti Fegyver- és Gázkészülékgyár területén (Fotó: MTI/Kovács Tamás)