Az egyik legbonyolultabb földrengészóna mentén fekszik Törökország és Szíria

Váratlanul nagy földrengés pusztított a török–szír határon, de mi okozta ezt a katasztrófát? Az elmúlt évszázadok­ földrengéseit vizsgálva azt látjuk, hogy a térségben kipattanó nagy mozgások jelentős része az Észak-anatóliai törészónához kapcsolódott. Ott az elmúlt évszázadokban bőven voltak hetes magnitúdót meghaladó nagyságú földrengések. Ám most a Kelet-anatóliai törészónára esett a természeti csapás.

549417647 Fotó: ullstein bild

A legfrissebb műholdfelvételek azt mutatják, hogy az oldalelmozdulás elérhette akár a nyolc métert is.
A Kelet-anatóliai törészóna látszólag nyugodtabb működése (legalábbis az Észak-anatóliai vonalhoz képest) altatta el a figyelmet, pedig a XIX. században négy legalább hetes magnitúdójú rengés volt itt: 1822-ben, 1866-ban, 1872-ben és 1893-ban! 

Azaz a mostani pusztító rengés már nem is tűnik annyira meglepőnek. Csakhogy a XX. században a Kelet-anatóliai vonal környezetében nem volt hetest meghaladó erősségű rengés. Három évvel ezelőtt pattant ki 6,7-es erősségű rengés, amely okozott károkat a politikailag instabil területen, ahol rengeteg a menekült.

A katasztrofális hatás okát az ELTE intézetvezetője azzal magyarázza, hogy a hipocentrum, azaz a földrengés kipattanásának mélysége sekély volt (a felszíntől mintegy 15 kilométer mélyen), továbbá ez sűrűn lakott térségben következett be, ahol ráadásul messze nem érvényesült a földrengésbiztos építkezés. A felszíni hatást, azaz a rombolás mértékét 12 fokozatú intenzitásskálán mérik. Ezen a mostani földrengéssorozat intenzitása közel kilences fokozatúnak adódott, ami pusztítót jelent.

 

Ma sem tudjuk megjósolni, hogy mikor tör ki egy tűzhányó, vagy hol pattan ki romboló földrengés. A földtudomány lemaradt volna?
– Hihetetlen fejlődés történt, nemcsak egy évszázad alatt, hanem az elmúlt évtizedekben is. Magyar geofizikus, Bodnár István algoritmusa alapján most már nagyon gyorsan, akár egy percen belül meg tudjuk határozni egy kipattanó földrengés helyét. 

A műholdas érzékelés alapján pontosabban látjuk a földrengések által okozott felszínmozgást akár milliméter-pontossággal. Pontosan és gyorsan ki tudjuk számolni a földrengés során felszabaduló energiát, és ezzel meghatározzuk a magnitúdóértéket. 

Modellszámításokat tudunk végezni a földrengés által keltett feszültségről, és ebből következtetni tudunk arra, hol lehet további földrengés. Jobban ismerjük az aktív törészónákat. Tudunk veszélyeztetettségi és kockázati térképeket készíteni, ez alapján építési szabványokat megalkotni – foglalja össze a közelmúlt szakmai eredményeit Harangi Szabolcs. 

Azt azonban elismeri, hogy a látványos fejlődés ellenére sem lehet megmondani, hogy az éveken, évtizedeken, sokszor évszázadokon át felhalmozódó feszültség egy szilárd kőzetanyagban milyen mélységben, milyen mértékben, mikor, melyik pillanatban fog feloldódni és okoz kőzettest-elmozdulást, amely földrengéshullámokat indít el, és okoz a felszínen potenciális rombolást. Egyszerűen nincs arra technika, hogy kimutassuk műszerekkel ezt az állapotváltozást, meghatározzuk ennek pontos idejét.

Nagyon rossz forgatókönyv

Akkor tehetünk valamit? Igen, hangsúlyozza Harangi Szabolcs, a földrengés-veszélyeztetett területeket pontosan ki lehet jelölni. Vissza lehet menni nem egy, hanem több évszázadra, hogy mekkora földrengésekre lehet számítani, ebből földrengés-gyakorisági valószínűség számolható ki. Ha ismert a kipattanó földrengések lehetséges maximális nagysága, akkor ehhez kell igazítani az életet. Meg lehet fogalmazni, hogy milyen valószínűséggel fog bekövetkezni ilyen esemény. 

Ez alapvetően ahhoz hasonlít, mint amikor megtanítjuk az embereknek, miképpen kell közlekedni, és azt be kell tartani, mert lehetnek balesetek. Ezeket előre felkészülve el lehet kerülni. De hasonló a helyzet az időjárás-előrejelzéssel is. Ott is csak valószínűségi becslést lehet adni, hogy mikor, hol milyen időjárás lesz. 

Persze ezt könnyebb megtenni, amikor minden nyugodt, és nehezebb akkor, amikor nagyon sok paramétert kell figyelembe venni. A Kelet-anatóliai törészóna azért nehéz eset, mert ott fel kellett volna készülni a nagyon rossz forgatókönyvre, még akkor is, ha ez évszázados vagy több évtizedes szünet után következik be. Mert valamikor be fog következni.

A felkészülés egyik módja, ha földrengésnek ellenálló házakat építenek. Az akadémikus szerint van olyan építési szabvány, amely akár hetes-nyolcas magnitúdójú földrengés esetén is segít abban, hogy ne omoljon össze egy ház. Imbolyog, kicsit-nagyot kileng, de nem omlik össze. Ezt nagyon szigorúan alkalmazzák Japánban, az USA nyugati partvidékén, már Chilében is, de sajnos az elmaradott területeken ez nem így van. Ezért vannak a törökországihoz hasonló katasztrófák.

Ahol tanulnak a katasztrófákból

A XIX. században több hetesnél erősebb rengés volt a térségben, de folyamatos rettegésben nem élhet az ember, lankad a figyelem. Mi a helyes magatartás? 

Az akadémikus szerint a szakemberek dolgozzák ki a veszélyeztetettségi és kockázati térképeket, amelyek megadják, hogy adott területen mire lehet számítani. Ezt el kell juttatni a döntéshozóknak, akik előírásokat, szabványokat fogalmaznak meg az építésekre, ipari létesítményekre, és felkészítik a lakosságot, mire lehet számítani, és akkor mit kell tenni. Ez a kulcs.

– Rengeteg a tanulság, amelyeket mindig nagy katasztrófák után vonnak le. Aztán elmúlnak az utórengések is, látszólag minden nyugodt, és akkor lazulnak a szabályok, jönnek a felmentések, és a föld mélyén kezdődik ismét a baj előkészülete. Vannak persze olyan helyek, ahol tényleg tanulnak, erre legjobb példa Chile. Azonban látni kell azt, hogy Törökország teljes területe az egyik legkiemeltebb földrengés-veszélyeztetett és -kockázatú térség – figyelmeztet Harangi Szabolcs.

Százmilliók élnek többek között Japánban, Chilében, Indonéziában, az Egyesült Államokban, Kínában ilyen veszélyeztetett területen. Lehet így élni, van lehetőség a felkészülésre, de ehhez szükség van a szakemberek munkájára, az ismeretátadásra és a hazug hírek kiszűrésére. 

Távol kell tartani a minden alapot nélkülöző, de a léleknek látszólag olyan egyszerű, megnyugtatónak tűnő, ellenben rendkívül káros és romboló áltudományt. A törökországi földrengés után is futótűzként terjed a hír, hogy egy holland három nappal a földrengés előtt jelezte, hogy mi fog történni.

Nem lehet előre jelezni földrengést. Az akadémikus szerint a „közeljövőben”, az „előbb-utóbb” vagy a „hamarosan” kifejezések használata nem jelent előrejelzést. Ezek semmit sem jelentenek.

Borítókép: Hajléktalanná vált gyerekek a Koránt tanulmányozzák az 1999-es földrengés után az észak-törökországi Kaynaslinál (Fotó: Getty Images)