Az olasz maffia nem tűnt el, csak átalakult

Az olasz maffia él és virul. Hiába tartóztatták le a Cosa Nostra vezérét, a „maffiafőnökök főnökét”, az egykor rettegett szervezet helyébe a „visszafogottabb”, de hatékonyabb ’Ndrangheta lépett.

1386259916 Fotó: Pier Marco Tacca

Denaro volt ugyanis a csúcsszervezet feje, a „maffiafőnökök főnöke”; az ő nevéhez, illetve elődje, a szintén hosszú évek bujkálása után, 1993-ban elfogott Salvatore Riina (a „Szörnyeteg”) nevéhez fűződnek a legkegyetlenebb leszámolások, amelyeket az olasz társadalomnak azokban az évtizedekben kellett elszenvednie. „Egy egész temetőt meg tudnék tölteni azokkal, akiket megöltem” – büszkélkedett állítólag Denaro a róla szóló beszámolók szerint. Áldozatai között volt Giovanni Falcone és Paolo Borsellino, a maffia ügyeit vizsgáló ügyészek, akiket az autójukba rejtett pokolgéppel öltek meg 1992-ben, illetve Giuseppe Di Matteo, a Cosa Nostrát eláruló egykori maffiózó 12 éves fia, akit a bűnözők 779 napig tartottak fogva, mielőtt megfojtották, testét pedig savban oldották fel. A távollétében 2002-ben és 2020-ban is börtönre ítélt Denarót tartják felelősnek a Milánóban, Firenzében és Rómában végrehajtott 1993-as bombamerényletekért is, amelyekben összesen tízen vesztették életüket.

Matteo Messina Denaro 1993 óta az egyik legveszélyesebb körözött bűnöző volt, hiszen a hatóságok úgy vélték, eltűnése után, a háttérből továbbra is ő irányítja a Cosa Nostrát. A híres olasz képregénysorozat hőse, a rendőrség karmai közül mindig megszökni képes tolvaj után Diaboliknak becézett maffiafőnök védőhálót épített maga köré: szélerőműparkokat, üdülőhelyeket, benzinkutakat és élelmiszerüzleteket működtető szövetségesei segítették Denarót abban, hogy a szicíliai tengerpart közelében fekvő Campobello di Mazarában bujkálhasson éveken keresztül. Hétköznapi élete rekonstruálása szerint a maffiafőnök ezerméteres körzetben mozgott a lakása, a közeli kávézó, a postahivatal és az orvosi rendelő között. Nem érezte magát veszélyben, még az onkológiai klinika ápolóival szelfiket is készített. A védőháló fokozatos lebontásával, a telefonbeszélgetések lehallgatásával, szövetségesei – köztük nővére, Patrizia – letartóztatásával és vagyontárgyai lefoglalásával azonban egyre sebezhetőbbé vált.

Kölcsönös szívességek

Az olasz sajtó gyanúja szerint azonban nem csupán a nyomozó hatóságok kitartó munkája vezethetett Matteo Messina Denaro letartóztatásához, hanem a Cosa Nostra és az állam történelmi összefonódása is közrejátszhatott abban, hogy a rendőrség kezére került. „Denaro egy olyan struktúra része, amelyben a maffia és az állam szívességet tesz egymásnak” – közölte az ügy kapcsán Anna Sergi kriminológiaprofesszor, mondván: a rákban szenvedő, beteg maffiafőnök már nem volt a Cosa Nostra hasznára, ezért feladták őt. „A maffia az állam egyik részével szövetkezik, a másik ellen harcol. Ebben az adok-kapokban tartóztatták le Matteo Messina Denarót” – vélekedik Roberto Saviano is, aki könyvet írt a bűnszervezetekről. Szerinte nem véletlen, hogy Diabolikot csak tíz évvel ezelőtt kezdték el igazán keresni.

A témában jártas szakértők egyetértenek abban, hogy a szicíliai Cosa Nostra hatalma már jóval korábban meggyengült, a calabriai ’Ndrangheta (magyarul: hősiesség és erény) és a campaniai Camorra mögött kullog. A Cosa Nostra azt a hibát követte el, hogy „totális háborút indított az állam ellen a politikai és a civil élet feletti uralom megszerzéséért. Ezt a fajta erőszakot viszont nem tűrhette az állam, amely teljes erővel visszacsapott” – nyilatkozta egy évvel ezelőtt a The New European brit hetilapnak Francesco La Licata, a meggyilkolt ügyész, Giovanni Falcone életéről szóló könyv szerzője. Falcone és Paolo Borsellino ténykedésének köszönhetően emeltek vádat és állítottak bíróság elé 475 maffiózót az 1986-tól 1992-ig tartó monstre perben.

A Cosa Nostra legveszélyesebb alakjának tartott Matteo Messina Denaro letartóztatása egyfajta szimbólum, amely a totális háború lezárásaként igazságot szolgáltathat az áldozatok számára. Míg Szicíliában továbbra is erős a szervezet, az egyik legnagyobb hasznot hozó „üzletágban”, a kábítószer-kereskedelemben elvesztette a versenyt a ’Ndranghetával szemben. A calabriaiak egyes becslések szerint az európai kokainpiac nyolcvan százalékát uralják, mivel szoros kapcsolatokat tudtak kialakítani a mexikói és kolumbiai kartellekkel. A Cosa Nostra manapság elsősorban szicíliai üzleteket és építkezési cégeket kényszerít védelmi pénz fizetésére, s legitim vállalkozásokon keresztül, például labdarúgó-fogadásokkal mossa tisztára bevételeit. Az utóbbi években, évtizedekben uniós forrásokat elnyerő, például szélerőműveket üzemeltető cégekbe épültek be, illetve pénzt szednek az állami fenntartású menekültközpontoktól is. Mindeközben – mint az a világhírű maffiafilmekben is megnyilvánul – igazságot is szolgáltatnak a helyi disputákban, ha a csigalassúsággal működő olasz bíróságok képtelenek erre. Salvatore Lupo, a palermói egyetem történészprofesszora az International Business Times amerikai hírportálnak nyilatkozva kifejtette: mivel a Cosa Nostra a társadalom minden berkébe beférkőzött – szövetségesei között magas rangú politikusok és cégvezetők is voltak –, elmondható, hogy a bűnszervezetek közül leginkább ők tartoznak a burzsoáziához, „az alvilágból a tisztességes polgárok közé keveredtek”.

A szervezet hanyatlását azonban nemcsak az általa kiváltott állami és társadalmi harag indította el, hanem az is, hogy a vezetőségét tekintve a Cosa Nostra egyfajta piramisként működik, így az aktuális főnök halálába vagy bebörtönzésébe az egész struktúra beleremeg.

A ’Ndranghetát és a Camorrát ezzel szemben egymással párhuzamosan működő, kevésbé szorosan összefonódó csoportok alkotják, amelyeket egyes családok uralnak, s adott területekhez kötődnek. Egy-egy nagyobb rendőrségi razzia így csak az egyik csoportot veszélyezteti, magát a szervezetet nem.

Az olasz parlament maffiaellenes bizottságának 2018-as jelentése szerint a ’Ndrangheta a legveszélyesebb bűnszervezet Olaszországban, amely társaival ellentétben Észak-Olaszországban is megvetette a lábát. Szakértők szerint a maffiacsoportot az teszi különlegessé, hogy elsősorban családtagokról van szó, így sokkal ritkábban árulják el egymást, megnehezítve ezzel a rendőrség munkáját. Miközben ők is beépültek a politikai és gazdasági elitbe, nem keresik a közvetlen konfliktust a hatóságokkal, ahogy a nyilvánosságot is kerülik. „Belső fegyelem jellemzi őket: ha valakiről úgy ítélik meg, hogy ártott családja hírnevének, tudja, hogy ezzel azt kockáztatja, hogy saját rokonai ölik meg” – olvasható a Financial Times 2020-as oknyomozó riportjában. Egy, a rendőrséghez forduló fiatal nővel például sósavat itattak a szülei, így szörnyű kínok közepette halt meg.

Temetési üzletág

A kábítószer-kereskedelem mellett a ’Ndran­gheta fegyvercsempészettel is foglalkozik, az építőiparba és a mezőgazdaságba áramló európai uniós források elszipkázásából is meggazdagodtak, de teljesen befolyásuk alá vonták Calabria egészségügyi ellátását is, busás haszonra szert téve az állami pályázatokból. A Financial Times cikke szerint egyes kórházakban meg sem várják, hogy a súlyos betegek meghaljanak, de már megkörnyékezik és kierőszakolják a hozzátartozóktól, hogy az általuk működtetett temetkezési vállalkozásra bízzák magukat.

A maffiacsaládok hangsúlyt helyeznek arra is, hogy a jövő nemzedékei külföldön kapjanak kiképzést, közgazdaságtani, adótanácsadói diplomát szerezzenek, s bankoknál vagy a tőzsdén elhelyezkedve váljanak hasznossá a szervezet számára. „Tisztességes üzletembereknek néznek ki, legális munkát végeznek, nem vesznek részt közvetlenül a törvénytelen utcai tevékenységben, de szakértelmükkel szolgálatot tesznek, ha szükség van rájuk” – véli Anna Sergi. A maffia pénzét gyakran külföldi vállalkozásokon keresztül mossák tisztára, még dél-koreai nyugdíjalapban is megforgatták. Egyes források szerint a ’Ndrangheta éves forgalma 44 milliárd euró.

A maffia tehát nem tűnt el, csak átalakult. Mint Maurizio De Lucia palermói főügyész fogalmazott Matteo Messina Denaro letartóztatása után: „A maffiát nem sikerült legyőzni, hiba lenne ezt gondolni.”

Borítókép: A Cosa Nostra által meggyilkolt Giovanni Falcone bíró testőreinek felrobbantott gépkocsija a milánói dómnál, 2022 (Fotó: Getty Images)