Az olasz maffia nem tűnt el, csak átalakult

Az olasz maffia él és virul. Hiába tartóztatták le a Cosa Nostra vezérét, a „maffiafőnökök főnökét”, az egykor rettegett szervezet helyébe a „visszafogottabb”, de hatékonyabb ’Ndrangheta lépett.

1386259916 Fotó: Pier Marco Tacca

Az állam ellen indított totális háború volt a Cosa Nostra hanyatlásának a kiindulópontja, és egy új, visszafogottabb Cosa Nostra felemelkedésének a kezdete. Ez az új csoport sokkal jobban törekedett arra, hogy állami intézményekbe épüljön be, mintsem államügyészeket és bírókat gyilkoljon meg – így foglalta össze tömören Nicola Gratteri calabriai ügyész az olaszországi maffia mai helyzetét egy két évvel ezelőtti, a The Atlantic című amerikai magazinnak adott interjúban. Gratteri a rendőrség által éjjel-nappal őrzött, bekamerázott házban, teljes elszigeteltségben él, golyóálló üveg védi az autóját, minden lépését előre egyezteti az őt kísérő rendőrökkel. Feleségével is csak a legszükségesebb információkat osztja meg. Az ügyész nevéhez fűződik az a 2014-es, három kontinensen átívelő razzia­sorozat, amely során az amerikai FBI és olasz ügynökök féltonnányi kokaint foglaltak le, illetve az a 2019-es akció, melyben az olasz rendőrség, illetve bolgár, német és svájci kollégáik 335 embert – ügyvédeket, üzletembereket, könyvelőket, egy rendőrfőnököt és egy volt parlamenti képviselőt – tartóztattak le többek között gyilkosság és zsarolás vádjával. Mindkét akció a ­’Ndrangheta, a ­Gratteri által „új Cosa Nostraként” emlegetett bűnszervezet ellen irányult.

Főnökök főnöke

Az olaszországi maffia ma is él és virul, de már nem törekszik arra, hogy látványos leszámolásokkal, hátborzongató gyilkosságokkal, emberrablásokkal hívja fel magára a figyelmet, mint tette annak idején a Cosa Nostra. Szakértők szerint az egykor rettegett, a legveszélyesebb maffiacsoportnak tartott és az amerikai gengszterhálózat kiépítésében is nagy szerepet vállaló Cosa Nostra (magyarul: mi ügyünk) mára háttérbe szorult.

A szicíliai csoport neve a napokban került újra a reflektorfénybe, miután őrizetbe vették harminc éve bujkáló vezetőjét, a hatvanéves Matteo Messina Denarót. A maffiafőnök január 16-án, orvosi vizsgálatra várva, egy palermói kávézóban kortyolgatta békésen az eszpresszóját, amikor hozzálépett egy csendőr, s megkérdezte: „Ki maga?” Az addig álnevet használó Denaróban azonnal tudatosult, hogy nincs menekvés, lelepleződött, így higgadtan csak annyit felelt: „Jól tudja, ki vagyok. Matteo Messina Denaro.” Az olasz sajtó beszámolója szerint elfogását, a jó előre megtervezett rendőrségi akciót éljenezve, tapssal fogadták a helyiek. 

A letartóztatás jelentőségét érzékelteti, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök is Palermóba utazott, hogy személyesen gratuláljon az elfogásban szerepet vállaló hatóságoknak, s lerója kegyeletét Denaro áldozatai előtt.

Denaro volt ugyanis a csúcsszervezet feje, a „maffiafőnökök főnöke”; az ő nevéhez, illetve elődje, a szintén hosszú évek bujkálása után, 1993-ban elfogott Salvatore Riina (a „Szörnyeteg”) nevéhez fűződnek a legkegyetlenebb leszámolások, amelyeket az olasz társadalomnak azokban az évtizedekben kellett elszenvednie. „Egy egész temetőt meg tudnék tölteni azokkal, akiket megöltem” – büszkélkedett állítólag Denaro a róla szóló beszámolók szerint. Áldozatai között volt Giovanni Falcone és Paolo Borsellino, a maffia ügyeit vizsgáló ügyészek, akiket az autójukba rejtett pokolgéppel öltek meg 1992-ben, illetve Giuseppe Di Matteo, a Cosa Nostrát eláruló egykori maffiózó 12 éves fia, akit a bűnözők 779 napig tartottak fogva, mielőtt megfojtották, testét pedig savban oldották fel. A távollétében 2002-ben és 2020-ban is börtönre ítélt Denarót tartják felelősnek a Milánóban, Firenzében és Rómában végrehajtott 1993-as bombamerényletekért is, amelyekben összesen tízen vesztették életüket.

Matteo Messina Denaro 1993 óta az egyik legveszélyesebb körözött bűnöző volt, hiszen a hatóságok úgy vélték, eltűnése után, a háttérből továbbra is ő irányítja a Cosa Nostrát. A híres olasz képregénysorozat hőse, a rendőrség karmai közül mindig megszökni képes tolvaj után Diaboliknak becézett maffiafőnök védőhálót épített maga köré: szélerőműparkokat, üdülőhelyeket, benzinkutakat és élelmiszerüzleteket működtető szövetségesei segítették Denarót abban, hogy a szicíliai tengerpart közelében fekvő Campobello di Mazarában bujkálhasson éveken keresztül. Hétköznapi élete rekonstruálása szerint a maffiafőnök ezerméteres körzetben mozgott a lakása, a közeli kávézó, a postahivatal és az orvosi rendelő között. Nem érezte magát veszélyben, még az onkológiai klinika ápolóival szelfiket is készített. A védőháló fokozatos lebontásával, a telefonbeszélgetések lehallgatásával, szövetségesei – köztük nővére, Patrizia – letartóztatásával és vagyontárgyai lefoglalásával azonban egyre sebezhetőbbé vált.

Kölcsönös szívességek

Az olasz sajtó gyanúja szerint azonban nem csupán a nyomozó hatóságok kitartó munkája vezethetett Matteo Messina Denaro letartóztatásához, hanem a Cosa Nostra és az állam történelmi összefonódása is közrejátszhatott abban, hogy a rendőrség kezére került. „Denaro egy olyan struktúra része, amelyben a maffia és az állam szívességet tesz egymásnak” – közölte az ügy kapcsán Anna Sergi kriminológiaprofesszor, mondván: a rákban szenvedő, beteg maffiafőnök már nem volt a Cosa Nostra hasznára, ezért feladták őt. „A maffia az állam egyik részével szövetkezik, a másik ellen harcol. Ebben az adok-kapokban tartóztatták le Matteo Messina Denarót” – vélekedik Roberto Saviano is, aki könyvet írt a bűnszervezetekről. Szerinte nem véletlen, hogy Diabolikot csak tíz évvel ezelőtt kezdték el igazán keresni.

A témában jártas szakértők egyetértenek abban, hogy a szicíliai Cosa Nostra hatalma már jóval korábban meggyengült, a calabriai ’Ndrangheta (magyarul: hősiesség és erény) és a campaniai Camorra mögött kullog. A Cosa Nostra azt a hibát követte el, hogy „totális háborút indított az állam ellen a politikai és a civil élet feletti uralom megszerzéséért. Ezt a fajta erőszakot viszont nem tűrhette az állam, amely teljes erővel visszacsapott” – nyilatkozta egy évvel ezelőtt a The New European brit hetilapnak Francesco La Licata, a meggyilkolt ügyész, Giovanni Falcone életéről szóló könyv szerzője. Falcone és Paolo Borsellino ténykedésének köszönhetően emeltek vádat és állítottak bíróság elé 475 maffiózót az 1986-tól 1992-ig tartó monstre perben.

A Cosa Nostra legveszélyesebb alakjának tartott Matteo Messina Denaro letartóztatása egyfajta szimbólum, amely a totális háború lezárásaként igazságot szolgáltathat az áldozatok számára. Míg Szicíliában továbbra is erős a szervezet, az egyik legnagyobb hasznot hozó „üzletágban”, a kábítószer-kereskedelemben elvesztette a versenyt a ’Ndranghetával szemben. A calabriaiak egyes becslések szerint az európai kokainpiac nyolcvan százalékát uralják, mivel szoros kapcsolatokat tudtak kialakítani a mexikói és kolumbiai kartellekkel. A Cosa Nostra manapság elsősorban szicíliai üzleteket és építkezési cégeket kényszerít védelmi pénz fizetésére, s legitim vállalkozásokon keresztül, például labdarúgó-fogadásokkal mossa tisztára bevételeit. Az utóbbi években, évtizedekben uniós forrásokat elnyerő, például szélerőműveket üzemeltető cégekbe épültek be, illetve pénzt szednek az állami fenntartású menekültközpontoktól is. Mindeközben – mint az a világhírű maffiafilmekben is megnyilvánul – igazságot is szolgáltatnak a helyi disputákban, ha a csigalassúsággal működő olasz bíróságok képtelenek erre. Salvatore Lupo, a palermói egyetem történészprofesszora az International Business Times amerikai hírportálnak nyilatkozva kifejtette: mivel a Cosa Nostra a társadalom minden berkébe beférkőzött – szövetségesei között magas rangú politikusok és cégvezetők is voltak –, elmondható, hogy a bűnszervezetek közül leginkább ők tartoznak a burzsoáziához, „az alvilágból a tisztességes polgárok közé keveredtek”.

A szervezet hanyatlását azonban nemcsak az általa kiváltott állami és társadalmi harag indította el, hanem az is, hogy a vezetőségét tekintve a Cosa Nostra egyfajta piramisként működik, így az aktuális főnök halálába vagy bebörtönzésébe az egész struktúra beleremeg.

A ’Ndranghetát és a Camorrát ezzel szemben egymással párhuzamosan működő, kevésbé szorosan összefonódó csoportok alkotják, amelyeket egyes családok uralnak, s adott területekhez kötődnek. Egy-egy nagyobb rendőrségi razzia így csak az egyik csoportot veszélyezteti, magát a szervezetet nem.

Az olasz parlament maffiaellenes bizottságának 2018-as jelentése szerint a ’Ndrangheta a legveszélyesebb bűnszervezet Olaszországban, amely társaival ellentétben Észak-Olaszországban is megvetette a lábát. Szakértők szerint a maffiacsoportot az teszi különlegessé, hogy elsősorban családtagokról van szó, így sokkal ritkábban árulják el egymást, megnehezítve ezzel a rendőrség munkáját. Miközben ők is beépültek a politikai és gazdasági elitbe, nem keresik a közvetlen konfliktust a hatóságokkal, ahogy a nyilvánosságot is kerülik. „Belső fegyelem jellemzi őket: ha valakiről úgy ítélik meg, hogy ártott családja hírnevének, tudja, hogy ezzel azt kockáztatja, hogy saját rokonai ölik meg” – olvasható a Financial Times 2020-as oknyomozó riportjában. Egy, a rendőrséghez forduló fiatal nővel például sósavat itattak a szülei, így szörnyű kínok közepette halt meg.

Temetési üzletág

A kábítószer-kereskedelem mellett a ’Ndran­gheta fegyvercsempészettel is foglalkozik, az építőiparba és a mezőgazdaságba áramló európai uniós források elszipkázásából is meggazdagodtak, de teljesen befolyásuk alá vonták Calabria egészségügyi ellátását is, busás haszonra szert téve az állami pályázatokból. A Financial Times cikke szerint egyes kórházakban meg sem várják, hogy a súlyos betegek meghaljanak, de már megkörnyékezik és kierőszakolják a hozzátartozóktól, hogy az általuk működtetett temetkezési vállalkozásra bízzák magukat.

A maffiacsaládok hangsúlyt helyeznek arra is, hogy a jövő nemzedékei külföldön kapjanak kiképzést, közgazdaságtani, adótanácsadói diplomát szerezzenek, s bankoknál vagy a tőzsdén elhelyezkedve váljanak hasznossá a szervezet számára. „Tisztességes üzletembereknek néznek ki, legális munkát végeznek, nem vesznek részt közvetlenül a törvénytelen utcai tevékenységben, de szakértelmükkel szolgálatot tesznek, ha szükség van rájuk” – véli Anna Sergi. A maffia pénzét gyakran külföldi vállalkozásokon keresztül mossák tisztára, még dél-koreai nyugdíjalapban is megforgatták. Egyes források szerint a ’Ndrangheta éves forgalma 44 milliárd euró.

A maffia tehát nem tűnt el, csak átalakult. Mint Maurizio De Lucia palermói főügyész fogalmazott Matteo Messina Denaro letartóztatása után: „A maffiát nem sikerült legyőzni, hiba lenne ezt gondolni.”

Borítókép: A Cosa Nostra által meggyilkolt Giovanni Falcone bíró testőreinek felrobbantott gépkocsija a milánói dómnál, 2022 (Fotó: Getty Images)