Kontinentális problémát jelent a gyógyszerellátás zavara

A koronavírus-járvány nem múlt el, amelyre az elmúlt hetekben ráerősített az influenzaszezon, s ha ez nem volna elég, az RSV, vagyis a légúti óriássejtes vírus okozta betegség is terjed. Ezt a hármast tridémiaként emlegetik, s bizonnyal megemlegetjük, mert a rengeteg beteg miatt Európa-szerte, így Magyarországon is gyógyszerhiány alakult ki. A hiány nem új jelenség, a nagysága azonban riasztó.

1382378941 Fotó: DEV IMAGES

A hiány egyik oka, hogy a szokásosnál többen betegedtek meg járványos fertőzésekben, mert a Covid elleni lezárások és a maszkhasználat miatt kevésbé érintkeztünk kórokozókkal, így fogékonyabbá váltunk ezekre. Ráadásul az enyhe, nyirkos időjárás kedvez a kórokozók terjedésének. A gyógyszerkínálatra kihatott az infláció, az energiaválság, a nyersanyaghiány és a gyártási kapacitáskorlát is. Egy holland gyógyszergyár, a Centrient Pharmaceuticals azt közölte, hogy tavaly 25 százalékkal csökkentette termelését az előző évhez képest. Az ok az energiaválság, a megnövekedett költségek.

A brit gyógyszertárak egyik érdekképviseleti szerve december elején nagyon aggasztónak nevezte az amoxicillin hiányát, mivel a szigetországban megnövekedett a skarlátos és torokgyulladásos fertőzések aránya.
Utóbbi több gyermek életét követelte. 

A Holland Királyi Gyógyszertudományi Társaságra hivatkozva az MTI arról számolt be, hogy a holland gyógyszertárak tavaly több mint 1500 alkalommal jeleztek gyógyszerhiányt. 

A német gyermekgyógyászok országos szakmai szervezetének vezetője, Thomas Fischbach szerint Németországban nincs elég lázcsillapító, de hiány mutatkozik az antibiotikumok és a fájdalomcsillapítók területén is. Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter beismerte, hogy az árszabályozásban túl messzire mentek. Az ár egyedül döntő szerepet játszott, és túl keveset törődtek az adott gyógyszer tényleges biztosításával.+

A hódmezővásárhelyi Aranykígyó gyógyszertár kínálata Fotó: Török János/Délmagyarország

Szociális távolság

Logikusnak tűnik, hogy mivel a magyar viszonylag kicsi piac, ez előnyünkre szolgálhat. 

Az OGYÉI szerint ha kontingensengedéllyel történő gyógyszerbehozatalról beszélünk, akkor előny a kisebb piac, hiszen kisebb mennyiségekkel megoldható a hazai ellátás. 

Viszont a kis piacunk hátrányt jelent akkor, amikor világszerte ismert gyógyszerforgalmazó multinacio­nális cégnek nincs elegendő terméke a teljes piac lefedésére, hiszen olyankor előnyt élveznek nála a nagyobb és magasabb árszínvonalú piacok.
Az elmúlt időszakban megugrott a légúti fertőzések száma, így megemelkedett az antibiotikumok iránti kereslet, ez az orvosok által rendelt mennyiségből látszik. Korábban is volt influenzajárvány, ennél súlyosabb is. Akkor is előfordult gyógyszerhiány, vagy most alapvetően más a helyzet? Az OGYÉI szerint erre az a magyarázat, hogy koronavírus-járvány alatt a szociális távolságtartás, a maszkviselés és egyéb higiéniai szabályok miatt kisebb lett az igény, így a gyártók csökkentették a termelést. Most a megugrott keresletet nem tudják követni a kínálatukkal.

A fájdalom- és lázcsillapító gyógyszerek esetében is ellátási problémákat lehetett tapasztalni az egész Európai Unióban az elmúlt időszakban, de ebben az esetben is, mint ahogyan az antibiotikumoknál is, a magyarországi ellátás stabilabb volt, mint más EU-s tagországokban.

 Ez annak köszönhető, hogy hazánkban szélesebb az alkalmazott láz- és fájdalomcsillapító-paletta. Valamint a magyar hatóság és a nagykereskedők is hamarabb szembesültek a hiánnyal, mint a nagyobb piaccal rendelkező nyugat-európai szervezetek.

Indiai dominóhatás

A kialakult helyzet akár hosszú távon is velünk maradhat

 – mondja Hankó Zoltán, aki nemcsak gyógyszertárakat üzemeltet családjával, hanem a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke is. Ebben több tényező is közrejátszik: egyrészt megmaradnak az energiaválság problémái, az ukrán–orosz háború által keltett helyzetből sem kerülünk ki egyszerűen, döcögnek a főként Kínában és Indiában gyártott hatóanyagok ellátási útvonalai, és mivel egyre inkább koncentrálódott a világ gyógyszeripara, ha céggel vagy hatóanyaggal gond van, akkor az dominószerűen söpör végig az egész világon. A nagy nemzetközi gyártók mérlegelhetnek, melyik piacukat akarják elsődlegesen ellátni, és a magyar piac a kicsik közé tartozik.
A kamara elnöke szerint szinte mindegyik vény nélkül beszerezhető gyógyszer hiánya esetén – a gyógyszerésszel való konzultáció eredményeként – választható más, vele egyenértékű készítmény, mert sok az azonos hatóanyagú és farmakológiai hatású, egymással helyettesíthető gyógyszer közöttük. A receptköteles gyógyszerek esetében is gyakran van lehetőség egyenértékű, hivatalosan helyettesíthető készítményre cserélni a hiányzót. A gyógyszerész segítségével így legtöbbször a terápia bármilyen megváltoztatása nélkül megoldható az ellátás. Receptköteles gyógyszer hiánya olyankor okozhat problémát, ha az adott gyógyszert az orvos akkor is rendeli, amikor sem az, sem a hivatalos helyettesítője nem érhető el. Hankó Zoltán szerint amennyiben a vényíró orvosok az aktuálisan be nem szerezhető gyógyszerekről jelen idejű információval rendelkeznek, a gyógyszerhiányból fakadó problémák jelentős hányada megelőzhető, ha a beteg állapotának megfelelő, azonos hatású gyógyszert írnak fel. A jogszabályi előírások ehhez megfelelőek, és az ágazati informatikai feltételek is egyszerűen kialakíthatók.

Amikor a betegek azt hallják, hogy az általuk keresett termék elfogyott, esetleg várni kell rá, habitustól függően eltérőek a reakciók. Nagyon sok múlik azon, hogy ezt a helyzetet hogyan kezeli a gyógyszerész. A betegek zöme megérti, hogy ha a hatóanyag és a kiszerelés ugyanaz, akkor mindegy, ki az adott gyógyszer gyártója. A reklámok által befolyásolt márkafüggőkhöz nagyobb türelem kell

 – ismeri el Hankó Zoltán.
A gyógyszerek a hazai vagy külföldi gyógyszergyárakból a gyógyszer-nagykereskedők közvetítésével jutnak el a gyógyszertárakba és a kórházakba. A nagykereskedők Magyarországon összesen naponta mintegy százezer kilométert tesznek meg kiszállító autóikkal. Közel 17,5 ezer különböző gyógyszer és gyógyszertári termék van forgalomban, és évente mintegy 350 millió doboz készítmény fordul meg a nagykereskedők raktáraiban.

Átmeneti zavarok?

– A gyógyszerellátás biztonságához elengedhetetlen az igények és a gyártás összehangolása, azaz a nagykereskedők és a gyógyszergyárak, gyógyszertárak és kórházak szoros együttműködése. Tapasztalataim szerint 2017-től napjainkig megkétszereződött a gyógyszerhiány, de mindig van olyan – esetenként terápiás – helyettesítő készítmény, amelyik adható. A gyógyszeripar azért speciális, mert egy adott – originális, szabadalommal még védett – terméket adott gyógyszergyártó állít elő. Ha az nincs, alternatív megoldást kell keresni – tájékoztat Feller­ Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke, a nemzetközi szakmai szervezet igazgatósági tagja. A gyógyszerellátásba vetett bizalom a gyógyellátásba vetett bizalom része. Valamennyi szereplőnek felelősségteljesen kell nyilatkoznia ebben a kérdésben. Feller Antal szerint a hazai gyártók termékeiből ritkábban tapasztalnak hiányt, mint a külföldi gyártók termékeinél.

Volt már alapanyag- és csomagolóanyag-hiány az utóbbi egy évben, de ezek csupán rövid távú, gyorsan orvosolható kiesések voltak. Nem teljesen kizárt, hogy a következő hónapokban kialakulhatnak átmeneti zavarok, de ma úgy látjuk, hogy ezek kezelhetőek, és tartós hiány kialakulásával egyik termékünk esetében sem számolunk

 – tájékoztat Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kormányzati kapcsolatok és PR-vezetője. – A Béres Gyógyszergyár termékportfólióját nem érinti a gyógyszerhiány, a beérkező rendeléseinket kielégítjük – üzente Antony Szilvia, a cég sajtókapcsolatokért felelős kommunikációs munkatársa. Azaz vannak gyártók, amelyeket nem vagy alig érint a gyógyszerválság.
Mikorra várható a gyógyszerhiány enyhülése? Ha meg tudnánk mondani, mikor ér véget a háború, akkor erre a kérdésre is pontosabb választ tudnánk adni.

 Mindenesetre az influenza- és megfázásszezon elültével az igények is várhatóan csökkennek, így előreláthatóan kevesebb gyógyszerből lesz hiány. 

Az OGYÉI szerint jelenleg nincs kritikus gyógyszerhiány semmilyen készítményből, vagyis minden hiányzó terméket lehet más, sok esetben azonos hatóanyagú készítménnyel helyettesíteni.
– Az országosan aktuálisan be nem szerezhető gyógyszerek hiánycikké válása a gyógyszertáraknak is problémát okoz. Azonban sem a hiánycikké válás, sem a forgalmazás újraindítása nem a gyógyszertárakon múlik. A gyógyszerhiányokról szóló médiahíradások felelős hozzáállást igényelnek, mert a rossz kommunikáció pánikvásárlást okozhat, és ezáltal további hiányt generálhat – figyelmeztet Hankó Zoltán kamarai elnök.

Halálos köptető

A becslések szerint Kínában és Indiában gyártják a gyógyszerhatóanyagok hatvan-nyolcvan százalékát, és ez a koncentráció óriási veszélyekkel jár. Ha bármelyik gyártónál gondok adódnak, azt az egész világ megérzi. Az egyik gyakori probléma, ha cégek úgy érzik, adott termékük nem nyereséges, vagy nem hoz annyit, amennyit szeretnének, ezért kivezetik a piacról. Időnként a hatóságok lépnek.
Tavaly októberben az euronews.hu írt arról, hogy Indiában a hatóságok leállítottak egy gyógyszergyárat, mert Gambiában 69 kisgyerek váratlan halálának körülményeit vizsgálva felmerült a gyanú, hogy az érintett gyár köptetői állnak a tragédiák hátterében. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is figyelmeztetést tett közzé a négy hurutoldóval kapcsolatban. Eszerint a Maiden Pharmaceuticalsnak ezek a készítményei súlyos vesekárosodást okozhatnak.

 A WHO laboratóriumi vizsgálatai számos olyan összetevőt mutattak ki ezekben, amelyek életveszélyesek lehetnek. A cégnek Indiában nincs engedélye e készítményekre, vagyis belföldön nem forgalmazhatja egyiket sem. Csak exportra mennek, ezen belül is csak Gambiába. Az indiai egészségügyi miniszter is eljárást indított az ügyben, és az előzetes vizsgálat azt mutatja, hogy a cég Kundiban lévő üzemében a gyártási folyamat 12 különböző szempontból sem felel meg a követelményeknek. Ezért döntöttek úgy, hogy leállíttatják a gépsorokat.

December utolsó napjaiban jött a hír, hogy legkevesebb 19 gyerek halálát okozta Üzbegisztánban egy Indiából származó köptető, az üzbég államügyészség hamisított gyógyszerek forgalmazása miatt indított eljárást

 – közölte a Fergana üzbég hírügynökség. A gyógyszert előállító Marion Biotech indiai gyógyszercég sajnálatát fejezte ki a halálesetek kapcsán. A köptetőt azonnal kivonták a forgalomból, gyártását felfüggesztették. Kimutatták, hogy a köptető a megengedettnél több etilénglikolt tartalmazott; a mérgező folyadék a fagyálló egyik legfontosabb összetevője.

Borítókép: Magyarországon is gyógyszerhiány alakult ki. A hiány nem új jelenség, a nagysága azonban riasztó (Fotó: Getty Images)