Lesújt a kalapácsos ember

A baloldal ikonja, a szocdemek emblémája az osztályellenségre lesújtó kalapácsos ember. A gólem alkotója Biró Mihály (1886–1948) grafikus, akinek műveiből nyílt kiállítás Budapesten.

20230223 Budapest Biró Mihály grafikái - A magyar plakát mesterei sorozat legújabb kiállítása Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Maró gúny jobbról 

Manno Miltiades reflexiója a politikai baloldalt jelképező kalapácsos ember tevékenységére

De a nemzeti jobboldal ikonikus plakátfestője, a görög származású Manno Miltiades plakátjait is érdemes ellenpólusként mellé helyezni, mivel ő Biró kalapácsos emberére reflektálva azt éppen ellentétes előjelű üzenettel ábrázolta, mint aki szétveri a magyar címert (Trianon), vagy mint aki Mosakodnak! című plakátján a vörösterrorra utalva éppen a kezéhez tapadt vért próbálja magáról lepucolni. Ez a kontextusba helyezés sajnos nem történt meg, pedig úgy izgalmasabb lehetett volna a tárlat. Biró plakátjait a kor gyakorlata szerint tussal rajzolta és temperával színezte, ezekből készültek aztán a hirdetőoszlopokra való nyomatok. Közel száz figyelemre méltó kereskedelmi plakátot is készített, melyeken hasonló a vizuális kódrendszer. A jómódú embert itt is minden esetben kerekfejű, kövér férfiként ábrázolja, míg a nőket inkább karcsú, a szecessziót egyértelműen idéző alakként, mint például az Edison mozi plakátján. 

A Zwack Millenium likőrjének boldog és elégedett reklámarca is olyanforma férfi, mint maga a gömbölyű üveg. Ugyanez a tokás-vigyorgós lufiarc jelenik meg a Pauker reklámplakátján, és ha valaki számára nem lenne egyértelmű, még harsány felirat is hirdeti: Meg vagyok elégedve! Töltőtollam Paukertől vettem.

Persze a marketing is fejlődött valamennyit a XX. század eleje óta. Komoly agymunkát követelhetett Birótól annak kiötlése, hogy miként lehetne reklámozni a Palma cipősarkat. Aztán végül eljutott a nézőnek háttal padon ülő, feliratos cipősarkaikat furcsán a néző felé fordító alakok Rippl-Rónait idéző ábrázolásáig.

Biró Mihály közel száz figyelemre méltó kereskedelmi plakátot is készített. Fotó: Mirkó István

Biró életét kereskedelmi munkássága ellenére sem lehet politikai megnyilvánulásaitól elválasztani. A Tanácsköztársaság idején exponálta magát azzal, hogy rábízhatták egyes ünnepségek látványtervezését, plakátügyeket irányító tisztséget vállalt a Közoktatásügyi Népbiztosságban. A kommün bukása után a direktórium tagjaival és számos más művésszel együtt ő is Bécsbe emigrált, de nem maradt munka nélkül, mivel az Osztrák Szociáldemokrata Párt alkalmazta plakátfestőként. Érdekes módon itt is előkerült a tőkésekkel szembeforduló kalapácsos ember, grafikájában inkább a szocreálhoz közelítő formában.

Horthy neve mint akasztófa

Készített egy sorozatot, amelynek egyik képén például Horthy nevének ipszilonja akasztott emberben végződik, úgyhogy nem volt tanácsos hazatérnie. Bécsből Berlinbe csábították, ahol főként moziplakátokra kapott megrendeléseket. Miután a nemzetiszocialisták hatalomra kerültek, előbb Pozsonyba, Nyitrára, majd Párizsba menekült, ahol egy Párizs melletti szanatóriumban húzta meg magát a német megszállás alatt. A háború után, 1947-ben az akkori koalíciós kormány hívására tért haza. Pro Arte Éremmel tüntették ki, főiskolai katedrát ajánlottak neki, de mindezt már nem használhatta ki: 1948-ban, 61 évesen betegségben meghalt. Kalapácsos embere mindazonáltal mélyen beégett a magyar köztudatba.

(A kiállítás megtekinthető május 21-ig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, Budapest III., Korona tér 1.)

Borítókép: a Biró Mihály grafikus munkásságát bemutató kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (Fotó: Mirkó István)