Következő mérkőzések
Skócia
21:002024. június 23.
Magyarország
Svájc
21:002024. június 23.
Németország

Mi segíti és mi gátolja az érett személyiség kialakulását?

Az érzelmileg érzékeny, együttérző szülő arra tanítja a gyerekét, hogy ismerje fel a saját szükségleteit, tudjon kérni és együttműködni. Az éretlen, énközpontú szülő gyereke sokszor inkább elrejti a saját érzelmeit, igényeit, és kialakítja magában a „hamis ént”, csak hogy valahogyan elnyerje a szülő figyelmét, szeretetét – mondja Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa, a Mindenható gyermekkor című könyv szerzője.

2023. 02. 05. 10:00
20220925 Debrecen A Táncpedagógusok Országos Szövetsége szervezésében immár negyedik alkalommal kélt táncra több magyar város szeptember 25-én. A szövetség a Magyar Táncművészeti Egyetemmel karöltve három éve, a tánc világnapja alkalmából, hagyományteremtő szándékkal indította útjára a rendezvényt, azért, hogy elérhetővé tegye gyermek, junior, ifjúsági, felnőtt és senior korosztályok számára a táncválasztás lehetőségét. Fotó: Czinege Melinda CZM Hajdú-Bihari Napló Fotó: Czinege Melinda Forrás: Hajdú-Bihari Napló
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A saját gyerekkorához mindenki másként viszonyul. Van, aki őszinte örömmel, szeretettel gondol rá, más keveset vagy egyáltalán nem beszél róla, esetleg nem múló haraggal idézi fel korai emlékeit. Az ellentmondásos érzéseket, a szülőkkel szembeni erős indulatokat úgy is lehet értelmezni, mint meghívást az önismeretre. 

Időnként azok is rácsodálkoznak az életükben ismétlődő alaphelyzetekre, akik egyébként azt vallják, hogy ami elmúlt, az elmúlt, jobb nem bolygatni a gyerekkort, amelynek amúgy sincs semmi köze a felnőttléthez. 

A pszichológia mai tudása szerint alapszemélyiségünk nyolcvan százaléka három-hat éves korunkra kialakul. A korai, ismétlődő élmények spontán módon rögzülnek, és később mint minták, tulajdonságok, képességek, értékek és hiedelmek automatikusan aktiválódnak a nekik megfelelő helyzetekben. Ilyen módon szinte észrevétlenül befolyásolják, ki merre indul el az életében, mennyire tudja szeretni embertársait és önmagát, hogyan neveli a gyerekét. 

A helyzet összetettségét mutatja, hogy életünk első három évéből nem is nagyon vannak emlékeink. Berentés Éva Mindenható gyermekkor – A korai életévek hatása a felnőttkorra című munkája a fogantatástól kezdődően módszeresen végigvezeti az olvasót ezen a kezdeti, homályban lévő időszakon, miközben arra is rávilágít, mi segíti és mi gátolja az érett személyiség kialakulását.

Ősbizalom

– De mit jelent egyáltalán az érzelmi érettség? Tanítható, tanulható ez a személyiségállapot?
– Hasonló kérdések vezettek a könyv megírásához – meséli a szerző. 
– Egész életemben tanítottam, az egyetemen leendő tanárokat, pszichológusokat és jogászokat, a felnőttképzésben vezetőket. A tanácsadásokon és a terápiák alkalmával sorra olyan esetekkel, elakadásokkal találkoztam, amelyeknek a hátterében szinte mindig megjelent a gyerekkor. Az évek során egyre határozottabban rajzolódott ki bennem az a felismerés, hogy létezik egy olyan személyiségállapot, amely lehetővé teszi a mindenkori társadalmi környezethez való eredményes alkalmazkodást, az egyéni és közösségi sikerek elérését, amely egyfajta belső szabadságot és boldogságélményt ad. 

Ennek hatására írtam meg Az érett személyiség című könyvet. A megjelenés után azonban egyre-másra tették fel nekem a kérdést: ki lehet-e alakítani az érett személyiségre jellemző tulajdonságokat felnőttkorban is? Hogyan lehet szülőként érett személyiséget nevelni? És még sok hasonló, szerteágazó összefüggésre kérdeztek rá az olvasóim. Válaszképpen megszületett a Mindenható gyermekkor.

A pszichológia klasszikusait, a legfrissebb kutatási eredményeket és a szerző szakmai tapasztalatát sűrítő hatszáz oldalas munka megismertet az élet első, döntő jelentőségű hat hónapjának történéseivel, a kötődés, az ősbizalom kialakulásával, az anya és az apa szerepével. 

Bemutatja a leggyakoribb fejlődési traumákat, a mérgező és az érzelmileg éretlen szülő típusait, nevelési módszereit és azok hatásait a gyermeki személyiségfejlődésre, a későbbi felnőttéletre. Berentés Éva megerősíti a szülőkkel való kapcsolat gyógyításának szükségességét, és összefoglalja annak javasolt módszereit is. A kötet végén található, közel harmincoldalas ajánlott irodalomjegyzék pedig továbbolvasásra és a téma továbbgondolására, önismereti munkára késztet.

– Alapvetés, hogy érett embert csak tendenciájában érett személyiség tud nevelni, vagyis szülőként mi magunk is ebbe az irányba haladunk. Százszázalékos szocializáció nincs – szögezi le a szerző –, hiszen mindenkinek az életében vannak és lesznek is deficitek, elakadások. A személyiségfejlődést az öröklött, veleszületett és a szerzett tulajdonságok, valamint a korai nevelési hatások együttesen alakítják, ezért mindannyiunk mintázata egyedi. 

Az egyedisége mellett azonban három alaptulajdonsága biztosan megragadható az érett személyiségnek: önmagával és másokkal elfogadó, magát egyenrangúnak tekinti másokkal, és feladatközpontú. Erre a három tulajdonságra elsősorban a szülő tanítja meg a gyerekét az első néhány életévében. Hangsúlyozni kell azonban az egyén felelősségét is, hiszen az érett személyiségre jellemző tulajdonságok fejleszthetők. Mindenki tehet magáért, a saját lelki érettségéért.

Milyen környezetbe születtünk? Kikkel és hogyan teltek napjaink az első három életévünkben? Ezekre a kérdésekre leginkább családi beszélgetésekben kaphatunk választ, ahogyan szüleink, nagyszüleink élettörténetére is. A múltban gyökerező, megoldandó, feldolgozandó feladatokra ugyanakkor a felnőttkori nehézségek – például az intenzív szorongás, a folyamatos betegség vagy a visszatérő párkapcsolati problémák – is utalnak.

Úgy élsz, ahogy születsz

A pszichológia tudománya ma már kompetens magzatról beszél, aki az édesanyján keresztül kapcsolódik a külvilághoz és a körülötte zajló eseményekhez. Berentés Éva elmondása szerint a kompetens magzat valójában minden őt érintő információnak, élménynek a birtokában van. Terápiás üléseken ezek a nagyon korai élmények is felszínre hozhatók. A szakirodalomban megtalálható például a rebirthing technika, amellyel ráláthatunk a születésünkre és a születés körülményeire: hogyan zajlott, milyen érzésekkel fogadtak bennünket? Egyáltalán minket vártak-e, vagy más nemű gyerekre számítottak a szüleink? 

Ezek az élmények végigkísérik az életünket. A korai traumák bizonyított összefüggésben állnak többek közt a pszichoszomatikus megbetegedésekkel, a rendszeresen visszatérő kínzó lelki tartalmakkal, a fóbiákkal, a depresszió vagy az öngyilkossági hajlam megjelenésével. A perinatális pszichológia nem véletlenül állítja: úgy élsz, ahogy születsz.

Azt, hogy a mindennapokba beszűrődnek a korai élmények, könnyen beláthatjuk, gondoljunk akár egy illatra, amelyre fogékonyak vagyunk, de fogalmunk sincs, miért olyan fontos az nekünk. Lehet, hogy kis korunkban a nagyi vigyázott ránk, és az ő lakásának, a főztjének az illata az, amely évtizedek távlatából is ismerős? Elraktározzuk, és amikor évtizedek múltán megérezzük, akkor előjön egy régi érzés vagy hangulat.

Aranyóra

– Az orvostudomány sokáig tagadta, hogy az ember megélheti, megőrizheti a saját születésének élményét. Mára viszont már a kórházak is biztosítják a születés utáni „aranyórát” annak érdekében, hogy a gyermek első élményei zavartalanok, szeretetteliek legyenek. Az orvostudomány ma már a kompetens magzat fogalmát is elfogadja – erősíti meg Berentés Éva. 

– Ugyanilyen fejlődésnek látom azt, ahogyan a pszichológia tudományában Bert Hellinger egyre inkább az őt megillető helyre kerül. Hellinger nagy tudású, felkészült pszichoanalitikus volt. 

A pszichológia sokáig kétkedve fogadta az általa kidolgozott, spirituálisan színezett családállítás technikáját, holott aki életében volt már Hellinger-féle családállításon, onnan mélyreható élmények nélkül biztosan nem jött el. Érdemes saját élettörténetünk előzményeire, a transzgenerációs traumákra rátekinteni, hiszen ha akarjuk, ha nem, szüleink történetét a saját életünkben is hordozzuk. Onnan jönnek a mintáink.

A szülővel való kapcsolat gyógyítására többféle módszert kínál a pszichológia. Berentés Éva tanácsa: ismerjük fel önmagunkban gyermekkorunk nyomait. Ez nemcsak az önismeretet gazdagítja, hanem a megbékélésben is segít. 

A harag a gyermeki szerepet konzerválja, ezért az, aki felnőttként is haragot érez a szüleivel szemben, nem fog ténylegesen felnőni, éretté válni. Amíg arra lehetőség van, érdemes megismerni a szülő sorsát, és ítélkezés nélkül elfogadni, hogy ő így „működött”, tőle ennyi telt, ő ezt tudta adni. Ahogy a lelki működés, úgy a szülői viselkedés sem morális kategória: nem jó vagy rossz. De az érzelmileg éretlen szülőtől azt várni, hogy majd megváltozik, és kárpótol bennünket a gyerekkor nehézségeiért, önámítás.

Borítókép: Debreceni előadás a tánc világnapja alkalmából, 2022. szeptember 25. Alkalmazkodás belső szabadsággal és boldogságélménnyel (Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Czinege Melinda)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.