Új megvilágításba helyezik Szerémi György XVI. századi kéziratát

Az Országos Széchényi Könyvtár két klasszika-filológusa, Szebelédi Zsolt és Kasza Péter igencsak merész vállalkozásba kezdett.

Forrás: OSZK Kézirattár

Mivel a történetet a szövegíró nem ugyanannak a lapnak a hátoldalán folytatta, hanem egy másikon, ezek kötetbe fűzésekor pedig össze is keveredtek az oldalak, a helyes sorrendet őrszavak segítségével rekonstruálta az OSZK két kutatója. Szerémi György 1543 után és 1548 előtt írta meg a művét Verancsics Antal felkérésére, aki több korabeli személyt bízott meg ilyen feladattal, azzal a céllal, hogy összeállítson egy átfogó humanista kötetet. Az OSZK-ban lévő másolat azonban nem biztos, hogy Szerémi keze nyomát viseli. Előfordulhat, hogy egy írnok munkája.

A mű Magyarország 1456 és 1543 közötti történetét dolgozza fel. Az 1521 és 1543 közötti rész személyes tapasztalatból fakad, a korábbi viszont mendemondák, pletykák gyűjteménye, amelyből a rémtörténetek sem hiányoznak. Ilyen például Cillei Ulrik nándorfehérvári meggyilkolása, egy olyan párbajnak a leírása, amelyre nem került sor. 

II. Lajos haláláról négyféle változatot is felidéz Szerémi, köztük azt, amelyik szerint a királyt a saját hívei gyilkolták meg. A variációk összehangolására még kísérletet sem tesz a kézirat szerzője, mondja Szebelédi Zsolt.

Szerémi György először II. Lajosnak volt az udvari káplánja, majd Szapolyai János szolgálatában állt. Ott volt Buda ostrománál, és követte urát Lengyelországba is. Szemtanúja volt az eseményeknek, de nem vett részt a tárgyalásokon, nem voltak biztos információi a történtek hátteréről.
– Ezért is fontos, hogy a műnek és a fordításnak is legyen jegyzetapparátusa, hiszen súlyos idő- és tartalmi zavarok találhatók a szövegben. 

Nem arról van szó, hogy Szeréminek minden szava hazugság, de nagyon óvatosnak kell lenni, állításait több oldalról meg kell vizsgálni – fogalmaz a kutató, aki az emlékirat legnagyobb értékének azt tartja, hogy általa ismerhetjük meg, mit gondolt az akkori ember a korábban középhatalomnak számító Magyarország drámájáról, hanyatlásáról, kiket okolt ezért.

A művet papíralapon és digitálisan is megjelentetik. Utóbbi esetében mind a kéziratban, mind a kritikai kiadásban és a magyar fordításban minden egyes szóra külön kereshet majd rá az olvasó. Arról ugyan még nem döntöttek, hogy az erősen konyhanyelv jellegű eredeti latin szöveget betűhíven adják-e ki, teljes humanista átírását viszont egyelőre elvetik. A projektet 2025 októberében zárják le.

Borítókép: Az udvari káplán munkája a királyság 1456 és 1543 közötti történelmét dolgozza fel (Forrás: OSZK Kézirattár)