A szó a XVIII. század végétől jött újra divatba, és ’előkelő nő’, illetve ’hermelin’ jelentése párhuzamosan élt egymás mellett: „hát tsak e szép Hölgy el-aludt örökre” (1800), „ánglusok tiszteltettek meg ezenkívül czoboly-menyét és hölgymenyét drága bőrökkel” (1801). Néhány évtized alatt viszont ’nő, dáma’ értelmezése vált általánossá, állatnévi használata visszaszorult.
A Tolna megyei Hőgyész település nevében is a „hölgy” szó rejtőzik, az -sz képzős forma foglalkozásra, hermelinvadászra utal. Ez a helynév – a Lovász, Halászi típusú településnevekhez hasonlóan – az azonos foglalkozást űző, azonos módon adózó lakosokról, ez esetben királyi hölgy-vadászokról kapta a nevét.
Minden bizonnyal az sem véletlen, hogy a világ egyik legértékesebb, legismertebb festményén Leonardo da Vinci egy – többféle szimbólumként is értelmezhető – hermelinnel együtt örökítette meg modelljét, Cecilia Galleranit: a „Hölgy hermelinnel” tehát tulajdonképpen „hölgy hölggyel”.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!