Fasiszta jelkép Temesváron, Európa kulturális fővárosában

Mussolini a latin testvériség jelképeként 1926-ban ajándékozta Temesvárnak a római Lupa Capitolina bronzmásolatát. Észak-Erdély elvesztése után a magyarokat támogató duce ajándéka miatt román szélsőségesek járókelőket vertek meg az utcákon a nemzetiségük miatt. A fasiszta anyafarkas most az antifasiszta Európa egyik kulturális fővárosának turisztikai látványossága.

2023. 03. 14. 5:10
Fasiszta jelkép, Mussolini ajándéka, az anyafarkas.
Fasiszta jelkép Európa kulturális fővárosában. Fotó: Getty Images/iStockphoto/florin1961 Forrás: Getty Images/iStockphoto
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fasiszta jelkép nem sok áll már Európában, ezért is unikum, hogy a kontinens egyik idei kulturális fővárosának szívében Benito Mussolini ajándéka díszeleg. Temesvár a multikulturalizmusára hivatkozva nyerte el a kulturális fővárosi címet, amelyet Veszprémmel és a görög Elefszínával együtt viselhet. A nyertes pályázatnak köszönhetően a temesi megyeközpontba több százezer turistát várnak év végéig. Kérdés, hogyan magyarázzák majd el nekik, mit keres az antifasizmust zászlajára tűző földrész egyik 2023-as fellegvárában a nem épp makulátlan anyafarkas.

Fasiszta jelkép
A fasiszta Mussolini „anyafarkasát” megtartotta főterén Európa 2023. évi kulturális fővárosa, Temesvár. A kép forrása: Delcampe.net

A fasiszta Olaszország vezetője, a duce Mussolini a latin testvériség jelképeként 1926-ban ajándékozta a településnek a térplasztikát, amely a római Lupa Capitolina másolata. A csaknem öt méter magas, antik formákat idéző obeliszk tetején bronzból készült farkas táplálja a latin nép két ősatyját, Remust és Romulust, akiket a románok is – keleti latin népnek tartván magukat – saját őseik között tisztelnek. A kompozíciót a sétálóutca közepén, 

az olasz fasiszta párt képviselőinek jelenlétében avatták fel.

 

Fasiszta jelkép az antifasiszta Európában
Mussolini és Hitler. Forrás: Wikipédia

Az olasz állam 1906 és 1926 között négy köztéri alkotást ajándékozott Romániának, mindegyik a római Lupa Capitolinát utánozta, ezzel ismerve el a román nép latin eredetét. Az első anyafarkast Bukarest kapta Dacia rómaiak általi meghódításának az ezernyolcszázadik és I. Károly román király uralkodásának a huszonötödik évfordulóján. A második „fasiszta anyafarkas” Kolozsvárra került 1921-ben, annak örömére, hogy Erdély Románia része lett. Ugyanebben az évben Olaszország a moldovai Chisinaut (Kisjenő) is meglepte egy anyafarkassal.

Temesvárt negyedikként koronázták meg a latin testvériség szimbólumával. Ez az első olyan térplasztika, amelyet a román királyság és Erdély egyesülése után lepleztek le a városban. A jelképállítási mánia folytatódott, hiszen a későbbiekben több mint húsz anyafarkast avattak fel országszerte, ám ezek már Romániában készült replikák voltak, nem a fasiszta olasz állam adományai.

A román–olasz rokonság hangoztatása beleillett a fasiszta duce azon törekvésébe, hogy újjászervezze a Római Birodalmat. Azt kívánta elérni, hogy a tengelyhatalmak (Németország, Olaszország és Japán) a második világháborúban aratott győzelmét követően Románia Olaszország befolyási övezetébe kerüljön. 

Ennek a vágynak a megvalósítását szolgálták a birodalmi jelképnek számító szobrok.

Fasiszta jelkép, az anyafarkas Mussolini ajánéka.
Az anyafarkas Romulus és Remus nélkül Észak-Erdély visszacsatolása után, 1940-ben a kolozsvári Mátyás-templom előtt, magyar katonákkal. A kép forrása: Fortepan

Senki nem számított azonban arra, hogy 1940-ben Mussolini ajándéka problémát fog okozni. A második bécsi döntés után, szeptember 3-án, amikor Észak-Erdélyt a duce támogatásával visszakapta Magyarország, románok egy csoportja megtámadta a temesvári olasz konzulátust, ahonnan elzavarták az őröket, betörték az ablakokat, leverték a diplomáciai képviselet és az épületben működő Olasz Kulturális Intézet tábláját, majd a főtérre siettek, ahol több ezren csatlakoztak hozzájuk. Ott közös erővel döntötték le az obeliszket, azt kiabálva helyi tájszólásban, hogy: 

„Duce, duce, ia-ti cataua si ti-o fuce!” Vagyis: Vidd és dugd meg a kutyádat, duce!

Visszaemlékezések szerint a városban több összecsapásra is sor került ekkor a temesvári németek, a helyi magyarok és a román szélsőséges alakulatok között. 

Lincshangulat alakult ki, embereket vertek véresre az utcákon csak azért, mert úgy néztek ki, mintha ellenségek lennének.

Fasiszta jelkép Európa kulturális fővárosában.
Antifasiszta felvonulás Temesváron a negyvenes években. A kép a szerző tulajdona.

A fasiszta anyafarkast a kommunisták helyezték vissza régi helyére.

Csupán az okozott problémát, hogy Mussolini „kutyája” az osztrák–magyar főteret lezáró görögkeleti katedrális vagy a román operává avanzsált Ferenc József Színház felé nézzen. Utóbbi erkélyéről szokásszerűen Ceausescu diktátor szólt a néphez, így nem lett volna helyes, ha a farkas az ellentétes irányba fordítja a tekintetét.

Díszvilágítást jóval később, az 1989-es forradalom utáni évtizedben kapott a „remekmű”, hogy ma, Európa kulturális fővárosának keretei között, a XXI. század elején újabb központi szerepet töltsön be az egykori fasiszta olasz állam ajándéka.

 

Borítókép: a fasiszta Mussolini ajándéka, az anyafarkas Európa kulturális fővárosa, Temesvár főterén, háttérben a másik román jelképpel, az ortodox katedrálissal (Forrás: Getty Images/iStockphoto/florin1961)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.