Fasiszta jelkép nem sok áll már Európában, ezért is unikum, hogy a kontinens egyik idei kulturális fővárosának szívében Benito Mussolini ajándéka díszeleg. Temesvár a multikulturalizmusára hivatkozva nyerte el a kulturális fővárosi címet, amelyet Veszprémmel és a görög Elefszínával együtt viselhet. A nyertes pályázatnak köszönhetően a temesi megyeközpontba több százezer turistát várnak év végéig. Kérdés, hogyan magyarázzák majd el nekik, mit keres az antifasizmust zászlajára tűző földrész egyik 2023-as fellegvárában a nem épp makulátlan anyafarkas.
A fasiszta Olaszország vezetője, a duce Mussolini a latin testvériség jelképeként 1926-ban ajándékozta a településnek a térplasztikát, amely a római Lupa Capitolina másolata. A csaknem öt méter magas, antik formákat idéző obeliszk tetején bronzból készült farkas táplálja a latin nép két ősatyját, Remust és Romulust, akiket a románok is – keleti latin népnek tartván magukat – saját őseik között tisztelnek. A kompozíciót a sétálóutca közepén,
az olasz fasiszta párt képviselőinek jelenlétében avatták fel.
Az olasz állam 1906 és 1926 között négy köztéri alkotást ajándékozott Romániának, mindegyik a római Lupa Capitolinát utánozta, ezzel ismerve el a román nép latin eredetét. Az első anyafarkast Bukarest kapta Dacia rómaiak általi meghódításának az ezernyolcszázadik és I. Károly román király uralkodásának a huszonötödik évfordulóján. A második „fasiszta anyafarkas” Kolozsvárra került 1921-ben, annak örömére, hogy Erdély Románia része lett. Ugyanebben az évben Olaszország a moldovai Chisinaut (Kisjenő) is meglepte egy anyafarkassal.
Temesvárt negyedikként koronázták meg a latin testvériség szimbólumával. Ez az első olyan térplasztika, amelyet a román királyság és Erdély egyesülése után lepleztek le a városban. A jelképállítási mánia folytatódott, hiszen a későbbiekben több mint húsz anyafarkast avattak fel országszerte, ám ezek már Romániában készült replikák voltak, nem a fasiszta olasz állam adományai.
