Tóth Norbert: Ukrajna új kisebbségi törvénye jogi visszalépés

Minden abba az irányba mutat, hogy Ukrajnának meg kell állapodnia Magyarországgal a kárpátaljai magyarok jogairól. Márpedig Magyarország az elmúlt években, sőt évtizedekben folyamatosan nyitottságot mutatott, tehát az ukrán szándék volt mindig kérdőjeles – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A nemzetközi jogásszal annak kapcsán beszélgettünk, hogy a kormány a nemzetközi intézményekhez fordult a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében, miután az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek újabb jogfosztásokkal szembesültek.

20210907 Kárpátalja Ukrajna Ungvár Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Tavaly decemberben új kisebbségi törvényt fogadott el Ukrajna, ugyanakkor ez visszalépést jelent a területén élő nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság helyzetét illetően is. Melyek a fő problémák az új jogszabállyal? 

– Alapvetően két probléma van ezzel a törvénnyel. Az egyik az, hogy nem vonták be az érintett kisebbségi közösségeket az előkészítésébe, illetve nem vették figyelembe az elképzeléseiket. Tehát ez azt jelenti, hogy a kisebbségek hatékony részvételhez való joga nem érvényesült. A másik probléma, hogy az új törvény a korábbi szabályozáshoz képest jelent visszalépést, mivel ezelőtt is voltak Ukrajnában kisebbségi szabályok, de nagyvonalúbbak. Vannak olyan konkrét jogosultságok, amelyeket korábban elismertek az ukrán jogban, most viszont nincsenek meg, például a szimbólumok, az ünnepnapok használata. A korábbi törvényben benne volt a kisebbségi kulturális autonómiára hivatkozás, ez teljesen hiányzik a mostaniból.  

Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Fotó: pestisracok.hu/Horváth Péter Gyula

– A kisebbségi azonosságtudat megőrzésének egyik legfőbb eszköze az anyanyelvi oktatás. Milyen változásokra lehet számítani ezen a téren? 

– A kisebbségi törvényben is vannak oktatási rendelkezések, de van Ukrajnának külön oktatási és nyelvtörvénye is, tehát ez három különböző törvény. De az összefüggés nyilván megvan annyiban, hogy az oktatási törvényt korábban többször módosították, és e módosítások egy része 2023 őszétől lép hatályba. Ez azzal a következménnyel jár, hogy általános iskola felső tagozatában és attól felfelé, középiskolában és így tovább, egyre jobban vissza fog szorulni a kisebbségi nyelven, köztük a magyarul oktatás lehetősége. Tehát az állam nyelvén fogják oktatni a tantárgyak nagy részét, csak néhány olyan marad meg, amelyet kisebbségi nyelven lehet tanítani. 

Magyar nyelvű oktatás Munkácson. Ősztől az államnyelven tanítanák a tantárgyak nagy részét. Fotó: Mirkó István

– Mennyiben sértik az ukrán kormány lépései a nemzetközi jogot? 

– Nemcsak nemzetközi jogi probléma ez, hanem ukrán alkotmányjogi probléma is. Az ukrán alkotmányt is sérti ez a visszalépés, hiszen már elért szintből lépett vissza az ukrán szabályozás, és az ukrán alkotmányjogban van olyan elv, hogy a megszerzett emberi jogok szintje nem csökkenthető. A nemzetközi jogban is van ilyen általános jogelv, amely azt mondja ki, hogy az elért jogok szintje főszabályként nem csökkenthető. Másrészt a Velencei Bizottság korábban foglalkozott az ukrán oktatási szabályozással, és komoly kritikával illette azt. Valamennyit ehhez hozzányúlt Ukrajna, ami őszintén szólva messze nem elegendő, tehát én azt gondolom, hogy még a korábbi velencei bizottsági ajánlásoknak sem felel meg. 

Hazánk elhárítaná az akadályokat

– Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég Strasbourgban járt a kárpátaljai magyarság jogainak védelme érdekében. Látogatásakor a tárcavezető arról számolt be, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar–román kezdeményezésre a Velencei Bizottsághoz fordul. Milyen újabb állásfoglalásra lehet számítani az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló csoportjától? 

– A Velencei Bizottság valószínűleg júniusban jön majd elő a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos véleményével – az a baj ezzel, ami a korábbiakkal is, hogy ajánlásereje van, tehát jogilag nem kötelező. Én azt gondolom, itt is lesznek kritikai észrevételei a bizottságnak. Ami viszont biztatóbb, hogy bár ez nem az Európai Unió intézménye, de az unió figyelembe szokta venni az ajánlásait, és Ukrajna szeretne csatlakozni egyebek mellett az EU-hoz is. Amennyiben a Velencei Bizottság ajánlásainak nem felel meg például kisebbségvédelmi témakörben Ukrajna, akkor azért nem tud egykönnyen az Európai Unió tagjává válni. 

– Milyen forgatókönyvek következhetnek be ezután a kárpátaljai magyarok sorsával kapcsolatban? 

– Optimista vagyok abban a tekintetben, hogy minden abba az irányba mutat, hogy Ukrajnának meg kell állapodnia Magyarországgal a kárpátaljai magyarok jogairól. Márpedig Magyarország az elmúlt években, sőt évtizedekben folyamatosan nyitottságot mutatott, tehát igazából az ukrán szándék az, amely mindig kérdőjeles volt. De ha a két ország meg akar állapodni, akkor meg is tud, és legalább a kárpátaljai magyar közösség jogait helyre tudja Ukrajna állítani. A többi közösség Ukrajnában nem a magyar állam problémája, de a kárpátaljai magyarok kérdése az alapszerződés alapján Magyarország érdekkörébe tartozik. 

Sajtótermékek Kárpátalján. Újabb jogfosztó törvénnyel szűkítik a nemzeti kisebbségek jogait. Fotó: Kurucz Árpád

– Ha Ukrajna valóban helyreállítaná a területén élő magyar közösség jogait, megnyílna-e előtte az út az Európai Unió, illetve a NATO felé? 

– Abban az esetben, ha Ukrajna tiszteletben tartja a már korábban kivívott jogait a kárpátaljai magyar közösségnek – főleg oktatási és nyelvhasználati, illetve szimbolikus jogokat, például a jelképhasználatot –, ha ezeket sikerülne helyreállítani, akkor Magyarország nem fogja megítélésem szerint Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozását akadályozni. Ez az egyetlen eszköze maradt Magyarországnak ebben a helyzetben, de ha Ukrajna visszatér a jogszerűség talajára, akkor hazánk el fogja hárítani ezeket az akadályokat. 

Távoli az uniós csatlakozás

– Ez esetben Kijev már a közeljövőben csatlakozhatna is az említett szervezetekhez? 

– Nem gondolnám, hogy a közeljövőben csatlakozna, és nem is Magyarországon múlik ez végül. Lehet Magyarországra és Romániára is mutogatni Ukrajna ügyében, mint amely államok az európai uniós csatlakozást próbálják akadályozni, de nem ez az a két ország, amelyet a legnehezebb lesz meggyőzni. Azt el tudom képzelni, hogy Magyarország és Románia is fel fogja adni ellenző álláspontját, de vannak olyan nyugat-európai országok szerintem, amelyek nem. Ők most mást mondanak, mást kommunikálnak, mert jelenleg népszerű azt mondani, hogy mindenki támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását meg NATO-integrációját, de szerintem vannak olyan nyugat-európai országok, amelyek titokban nem szeretnék, hogy Ukrajna tagja legyen ezeknek a szervezeteknek. 

 – Véleménye szerint hogyan lehetne elérni, hogy az ukrajnai háború lezárásáért tárgyalóasztalhoz üljenek a konfliktus résztvevői? 

– A fegyverszünetnek kellene az első lépésnek lennie. Amíg az tart, addig nem halnak meg emberek, nem okoz további szenvedést ez a háború. Illetve amikor nem szólnak a fegyverek, akkor a legkönnyebb tárgyalni a békéről meg a végleges rendezésről.  

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt ábrázoló plakát Kárpátalján. Fotó: Kurucz Árpád

Borítókép: Magyar nyelvű oktatás Ungváron (Fotó: Mirkó István)