Tóth Norbert: Ukrajna új kisebbségi törvénye jogi visszalépés

Minden abba az irányba mutat, hogy Ukrajnának meg kell állapodnia Magyarországgal a kárpátaljai magyarok jogairól. Márpedig Magyarország az elmúlt években, sőt évtizedekben folyamatosan nyitottságot mutatott, tehát az ukrán szándék volt mindig kérdőjeles – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A nemzetközi jogásszal annak kapcsán beszélgettünk, hogy a kormány a nemzetközi intézményekhez fordult a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében, miután az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek újabb jogfosztásokkal szembesültek.

20210907 Kárpátalja Ukrajna Ungvár Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Hazánk elhárítaná az akadályokat

– Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég Strasbourgban járt a kárpátaljai magyarság jogainak védelme érdekében. Látogatásakor a tárcavezető arról számolt be, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar–román kezdeményezésre a Velencei Bizottsághoz fordul. Milyen újabb állásfoglalásra lehet számítani az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló csoportjától? 

– A Velencei Bizottság valószínűleg júniusban jön majd elő a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos véleményével – az a baj ezzel, ami a korábbiakkal is, hogy ajánlásereje van, tehát jogilag nem kötelező. Én azt gondolom, itt is lesznek kritikai észrevételei a bizottságnak. Ami viszont biztatóbb, hogy bár ez nem az Európai Unió intézménye, de az unió figyelembe szokta venni az ajánlásait, és Ukrajna szeretne csatlakozni egyebek mellett az EU-hoz is. Amennyiben a Velencei Bizottság ajánlásainak nem felel meg például kisebbségvédelmi témakörben Ukrajna, akkor azért nem tud egykönnyen az Európai Unió tagjává válni. 

– Milyen forgatókönyvek következhetnek be ezután a kárpátaljai magyarok sorsával kapcsolatban? 

– Optimista vagyok abban a tekintetben, hogy minden abba az irányba mutat, hogy Ukrajnának meg kell állapodnia Magyarországgal a kárpátaljai magyarok jogairól. Márpedig Magyarország az elmúlt években, sőt évtizedekben folyamatosan nyitottságot mutatott, tehát igazából az ukrán szándék az, amely mindig kérdőjeles volt. De ha a két ország meg akar állapodni, akkor meg is tud, és legalább a kárpátaljai magyar közösség jogait helyre tudja Ukrajna állítani. A többi közösség Ukrajnában nem a magyar állam problémája, de a kárpátaljai magyarok kérdése az alapszerződés alapján Magyarország érdekkörébe tartozik. 

Sajtótermékek Kárpátalján. Újabb jogfosztó törvénnyel szűkítik a nemzeti kisebbségek jogait. Fotó: Kurucz Árpád

– Ha Ukrajna valóban helyreállítaná a területén élő magyar közösség jogait, megnyílna-e előtte az út az Európai Unió, illetve a NATO felé? 

– Abban az esetben, ha Ukrajna tiszteletben tartja a már korábban kivívott jogait a kárpátaljai magyar közösségnek – főleg oktatási és nyelvhasználati, illetve szimbolikus jogokat, például a jelképhasználatot –, ha ezeket sikerülne helyreállítani, akkor Magyarország nem fogja megítélésem szerint Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozását akadályozni. Ez az egyetlen eszköze maradt Magyarországnak ebben a helyzetben, de ha Ukrajna visszatér a jogszerűség talajára, akkor hazánk el fogja hárítani ezeket az akadályokat. 

Távoli az uniós csatlakozás

– Ez esetben Kijev már a közeljövőben csatlakozhatna is az említett szervezetekhez? 

– Nem gondolnám, hogy a közeljövőben csatlakozna, és nem is Magyarországon múlik ez végül. Lehet Magyarországra és Romániára is mutogatni Ukrajna ügyében, mint amely államok az európai uniós csatlakozást próbálják akadályozni, de nem ez az a két ország, amelyet a legnehezebb lesz meggyőzni. Azt el tudom képzelni, hogy Magyarország és Románia is fel fogja adni ellenző álláspontját, de vannak olyan nyugat-európai országok szerintem, amelyek nem. Ők most mást mondanak, mást kommunikálnak, mert jelenleg népszerű azt mondani, hogy mindenki támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását meg NATO-integrációját, de szerintem vannak olyan nyugat-európai országok, amelyek titokban nem szeretnék, hogy Ukrajna tagja legyen ezeknek a szervezeteknek. 

 – Véleménye szerint hogyan lehetne elérni, hogy az ukrajnai háború lezárásáért tárgyalóasztalhoz üljenek a konfliktus résztvevői? 

– A fegyverszünetnek kellene az első lépésnek lennie. Amíg az tart, addig nem halnak meg emberek, nem okoz további szenvedést ez a háború. Illetve amikor nem szólnak a fegyverek, akkor a legkönnyebb tárgyalni a békéről meg a végleges rendezésről.  

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt ábrázoló plakát Kárpátalján. Fotó: Kurucz Árpád

Borítókép: Magyar nyelvű oktatás Ungváron (Fotó: Mirkó István)