A Tanácsköztársaság bukása után hosszas vita folyt arról, hová tartozzon Szentpéterfa: Ausztriához vagy Magyarországhoz. A szentpéterfaiak Magyarországot választották, és 1923. március 9-én Magyarországhoz csatolták. Hősies kiállásukért megkapták a Leghűségesebb község, a Communitas Fidelissima megtisztelő címet.
Szentpéterfa 15 hónapi és nyolcnapi osztrák megszállás után került vissza Magyarországhoz a Magyar Nemzeti Szövetség kezdeményezésére. Három évvel a trianoni diktátum után ez hatalmas jelentőséggel bírt. Hiszen nem csak Szentpéterfáról van szó. Vas megye szombathelyi járásának tíz faluját csatolták vissza 1923. január 10. és március 9. között
– mutat rá Kovács Örs, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa.
Nem ez volt az utolsó ilyen eset, hiszen Somoskő és Somoskőújfalu 1924-ben került ismét magyar közigazgatás alá. Horthy Miklós kormányzó a soproni népszavazás kapcsán jegyezte fel, hogy a Magyarország köré vont falakon ezúton nyílt meg az első rés. A Rubicon Intézet kutatója szerint ennek a résnek a tágulását jelentette a Vas vármegyei falvak visszatérése.
Az első világháború után elveszített Pinka-völgyi települések megszerzésének lehetőségét az 1921 decemberében született velencei jegyzőkönyv tartalmazta. A jegyzőkönyvbe azt is belefoglalták, hogy a magyar–osztrák határmegállapító bizottság döntését a végleges határvonal kialakításában Ausztria is el fogja fogadni.
Bár a határvonalakat egy szöveges leírásban fix pontok között határozták meg, a fix pontok közti határvonal véglegesítése – a különböző gazdasági és közigazgatási érdekekre tekintettel – a terepen működő határmegállapító bizottság feladata volt. Emiatt a végleges határvonal meghúzásakor apróbb területmódosításokra még sor kerülhetett. Ennek a következménye a tíz vasi falu visszaszerzése.
Kovács Örs eloszlatja azt a tévhitet, hogy Szentpéterfa sorsáról népszavazáson döntöttek. A valóságban az történt, hogy a határmegállapító bizottság végigjárta az érintett településeket, ahol önkéntes alapon mindenki kinyilváníthatta a véleményét – szóban vagy írásban – arról, melyik országhoz kíván tartozni. A nyilvános színvallások következtében Ausztriában retorziók is értek egyeseket. Több mint ezerkétszáz magyar hagyta el ekkor Ausztriát.
A határmegállapító bizottság előtt a többség Magyarországot választotta, ami azért érdekes, mert a térség soknemzetiségű, többségében nem magyarlakta. Szentpéterfa is horvát falu. Erre az a magyarázat, legalábbis a legenda szerint, hogy 450 évvel korábban, amikor a horvátok a török támadások elől menekültek, Magyarország befogadta őket. Ennek a késői honorálása, hogy Trianon után Magyarországot választották a hazájuknak
– mondja Kovács Örs.
Gazdasági tekintetben az lehet rá a magyarázat, hogy amennyiben a határvonalat úgy húzták volna meg, hogy a parasztok megélhetését biztosító szántók ne Magyarországon maradjanak, akkor a gazdáknak át kellett volna járniuk az országhatáron. Ez nem következett be: 1923. március 9-e után csak a szőlőhegy maradt Ausztriában, a földeket nem vették el, a határ pedig átjárható maradt.
A határmegállapító bizottság egyébként francia elnöklet alatt működött, brit, olasz és japán delegátussal, illetve egy osztrák és egy magyar taggal. Magyarországot Villani Frigyes képviselte. Ezzel az összetétellel sikerült elérni a határkorrigálást, ami persze nem ment simán, hiszen voltak megmozdulások, amelyen a lakosság kifejezte nemtetszését. Szentpéterfán három demonstráció is kibontakozott. Egyszer az osztrák katonai kordont is áttörték a tüntetők.
