Buda és Pest neve is magyar eredetű?

Igaz, Pest egykor Budát jelölhette.

Budapest, 2019. november 30. Lesenyei Márta 1982-ben készült Kilátókő című szobra a gellérthegyi víztároló tetején. A "Buda királyfi és Pest királykisasszony" találkozását ábrázoló kompozíció a városrészek hajdani egyesülését jelképezi. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

A Gellért, a Rudas és a Rác fürdő épületeit összekötő, a Gellért Hotel alatt kezdődő alagútrendszerből nyíló Karfiol-barlang a Gellért-hegy gyomrában. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kikopogtatott nevek

A „pest” köznevet tartalmazó helynevek történetének feltárásához nagyban hozzájárult Dénes György (1923–2015) történész, geográfus, barlangkutató sokszínű munkássága. A történettudós alaposságával kutatta föl, gyűjtötte össze a pestemlítéseket az írott forrásokból, oklevelekből, névtárakból, térképekről. Elkülönítette az egykori mészégető kemencékre utaló Mészpest-típusú, illetve a sziklaüregekre, odúra, barlangokra vonatkozó Kőpest, Pestkő (Pes-kő) helyneveket (amely utóbbiak a Kárpát-medence magyarlakta területein számos helyről kimutathatók). Emellett pedig a valóságban, fáradságos helyszíni terepbejárásokkal, a barlangász-földrajztudós szemével vizsgálta meg a névadókat egykor megihlető sziklákat, barlangokat. Aprólékos tanulmányainak köszönhetően a főváros nevének eredetéről is szilárdabb a tudásunk, módszertana pedig arra figyelmeztet: nem lehet minden kérdést az íróasztal mellett megoldani – néha ki kell menni az emberek közé, vagy megkopogtatni a sziklákat. 

Borítókép: Lesenyei Márta 1982-ben készült Kilátókő című szobra a gellérthegyi víztároló tetején. A Buda királyfi és Pest királykisasszony találkozását ábrázoló kompozíció a városrészek hajdani egyesülését jelképezi (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)