Ilyen előzmények mellett most a felújítás végeztével újabb fejezet nyílik a sümegi vár, Magyarország és a Balaton-felvidék egyik legismertebb és legkedveltebb állami tulajdonban lévő középkori műemlékének unalmasnak aligha nevezhető történetében. Az erődítmény magja még a XIII. század végéről származik, a legmagasabb ponton fallal körülvett torony állt, majd kétszintes palotaszárny és kápolna épült köré.
Villámcsapás Sümegen
Az évek alatt többszöri kiegészítéssel a vár kiterjedése és jelentősége tovább növekedett, és csakhamar a környék legerősebb erődjévé vált. Veszprém eleste után Sümeg püspöki székhellyé lett, a vár aljában felépült a reprezentatív püspöki palota, amely nem mellesleg szintén az utóbbi években nyerte vissza eredeti pompáját. 1562-ben egy villámcsapás súlyos károkat okozott a vár szerkezetében, ugyanis a toronyban tárolt puskapor felrobbant, így a korai várrész elpusztult. Bár török kézre nem került, 1713-ban feladták az erősséget, a császáriak pedig nemes egyszerűséggel felrobbantották, innentől az időjárásnak kitett épület karbantartás híján menthetetlenül pusztulni kezdett.

A környék házait is megrongáló falomlás vezetett 1954-ben a sümegi vár első, komolyabb régészeti feltárásához és romvédelméhez. 1957–65 között Kozák Károly régész és Koppány Tibor építész rendkívül alapos, évekig tartó kutatómunkával fogtak neki a szükséges állagmegóvásnak. Példaértékű munkájuk révén sikerült konzerválni a vár állapotát a következő nemzedékek számára. Kisebb-nagyobb felújítások után a mostani nagyszabású fejlesztésekkel a XXI. századi igényeknek megfelelően próbálták rekonstruálni a vár keleti szárnyában található épületeket, illetve tartalommal megtölteni az üres tereket.
A végeredmény, a felújítás stílusa elüt az eddigiektől, az ódon, puskaporos hangulat kicsit elveszett, az újszerűség a korhűség rovására ment. Amíg más kultúrákban nemhogy nem okoz gondot, hanem egyenesen elvárás, hogy kiemelt jelentőségű épületek rekonstruálásánál hagyományos (ácsolt) technikával, anyagokkal, esetleg felszereléssel dolgozzanak, esetünkben az eltérő cserépfedés, a korszerű anyaghasználat, az ablakkiosztás, a környezethez való illeszkedés hiánya, ezáltal a vár teljes arculata a modernista kiegészítésekkel a történelmi hitelesség rovására ment.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!