Elveszett puskapor: sikeres volt-e a sümegi vár felújítása?

A sümegi vár csaknem három évig tartó felújítása idén márciusban fejeződött be, ezzel több évig tartó korszerűsítési folyamat és turisztikai fejlesztés ért most véget.

20230328 Sümeg A sümegi vár felújított szárnyának átadása. Fotó: Nagy Lajos NL Veszprém Megyei Napló Fotó: Nagy Lajos

Ilyen előzmények mellett most a felújítás végeztével újabb fejezet nyílik a sümegi vár, Magyarország és a Balaton-felvidék egyik legismertebb és legkedveltebb állami tulajdonban lévő középkori műemlékének unalmasnak aligha nevezhető történetében. Az erődítmény magja még a XIII. század végéről származik, a legmagasabb ponton fallal körülvett torony állt, majd kétszintes palotaszárny és kápolna épült köré.  

Villámcsapás Sümegen

Az évek alatt többszöri kiegészítéssel a vár kiterjedése és jelentősége tovább növekedett, és csakhamar a környék legerősebb erődjévé vált. Veszprém eleste után Sümeg püspöki székhellyé lett, a vár aljában felépült a reprezentatív püspöki palota, amely nem mellesleg szintén az utóbbi években nyerte vissza eredeti pompáját. 1562-ben egy villámcsapás súlyos károkat okozott a vár szerkezetében, ugyanis a toronyban tárolt puskapor felrobbant, így a korai várrész elpusztult. Bár török kézre nem került, 1713-ban feladták az erősséget, a császáriak pedig nemes egyszerűséggel felrobbantották, innentől az időjárásnak kitett épület karbantartás híján menthetetlenül pusztulni kezdett. 

Fotó: Veszprém Megyei Napló/Nagy Lajos

A környék házait is megrongáló falomlás vezetett 1954-ben a sümegi vár első, komolyabb régészeti feltárásához és romvédelméhez. 1957–65 között Kozák Károly régész és Koppány Tibor építész rendkívül alapos, évekig tartó kutatómunkával fogtak neki a szükséges állagmegóvásnak. Példaértékű munkájuk révén sikerült konzerválni a vár állapotát a következő nemzedékek számára. Kisebb-nagyobb felújítások után a mostani nagyszabású fejlesztésekkel a XXI. századi igényeknek megfelelően próbálták rekonstruálni a vár keleti szárnyában található épületeket, illetve tartalommal megtölteni az üres tereket. 

A végeredmény, a felújítás stílusa elüt az eddigiektől, az ódon, puskaporos hangulat kicsit elveszett, az újszerűség a korhűség rovására ment. Amíg más kultúrákban nemhogy nem okoz gondot, hanem egyenesen elvárás, hogy kiemelt jelentőségű épületek rekonstruálásánál hagyományos (ácsolt) technikával, anyagokkal, esetleg felszereléssel dolgozzanak, esetünkben az eltérő cserépfedés, a korszerű anyaghasználat, az ablakkiosztás, a környezethez való illeszkedés hiánya, ezáltal a vár teljes arculata a modernista kiegészítésekkel a történelmi hitelesség rovására ment.  

A sümegi vár felújított szárnya. Fotó: Veszprém Megyei Napló/Nagy Lajos

A korábbi, finom esztétikai érzékkel megválasztott cserépfedés tökéletesen kihangsúlyozta a vár romantikus jellegét, ezzel szemben az új épületszárny a történelmi környezetben durva és hiteltelen kontrasztot ad, összecsapott és átgondolatlan benyomást kelt. Ez a fajta modern újraértelmezés, a vonalzóval húzott falak rendkívül sterilnek hatnak az évszázados, sokat látott, girbegurba falak között. Persze ez is egy irány, az utókor majd pálcát tör felette, de ennyi erővel esetleg még pár napkollektort is feldobhattak volna a tetőre (bár igazán nem szeretnék tippeket adni). 

A felújítás nagy előnye viszont a rengeteg kitűnő családi program: lovagi tornákkal, megújult terekkel és vártörténeti kiállításokkal, interaktív eszközökkel várják az érdeklődőket egész évben, nem csak a szűken vett nyári idényben. 

Van tehát bőven látnivaló, Sümeg és környéke egy kirándulást mindenképp megér. 

Borítókép: Solymász a sümegi vár felújított szárnyának átadásán, 2023. március 28. (Fotó: Veszprém Megyei Napló/Nagy Lajos)