A szerkesztői jegyzet összefoglalja – sajnos csak a kötet végén, pedig lehetett volna ezzel kezdeni –, hogy mi mindent találunk a könyvben. „Jelen kötet a Kányádi Sándorral készített azon interjúk, beszélgetések válogatását tartalmazza, melyek még a költő életében jelentek meg különböző folyóiratokban, irodalmi és országos lapokban.” Majd hozzáteszi magyarázatként:
Kányádi Sándornak az élőbeszéd, a társalgás volt a legjellemzőbb és legkedveltebb megszólalási formája. Rendszerint verseit is fejben írta, s később rögzítette papírra. A versfordításaihoz írt, gazdag jegyzetei kivételével nagyon kevés írásos esszé maradt utána. Ezért különösen fontosak és irodalomtörténeti értékűek a kötetben olvasható beszélgetések, interjúk, melyek nemcsak életének, hanem ars poeticájának, költészetről, irodalomról, közéletről, a nemzetiségi viszonyokról vallott gondolatatainak summái.
A kötetben tehát fel-felbukkannak erős állítások, melyek Kányádi szemléletét hordozzák, ám ezek rendkívül szerényen csupa olyan kérdést járnak körül, amelyekben az erdélyi költő nyilvánvalóan otthonosan mozog. Beszél például a költészetről, pontosabban a költészet válságáról, a vers inflációjáról. „Sok a költő – mondja. – Több, mint a vers. Ez a nagy népi spartakiád a költészetben önmagában örvendetes és mindenképpen kulturális forradalmunk eredménye. De következménye egyúttal az értékek felbomlási folyamatának is. Az értékek megítélése terén tapasztalható elbizonytalanodásnak. Nincsenek műszereink a vers minőségének mérésére, és remény sincs arra, hogy ez kibernetikus úton lehetséges, de egy bizonyos: ez az elrugaszkodás a mindenfajta formától és tartalomtól nem tesz jót a költészetnek. És sajátos módon csökkenteni fogja az amúgy sem túl népes olvasói tábort.”

Mindebben az a különösen elgondolkodtató, hogy Kányádi az értékek felbomlásáról nem az internet robbanását követően, a Facebook, a Tiktok, a Twitter és hasonló felületek által kikövezett kulturális lejtő megjelenése után beszél, hanem 1968-ban, egy Huszár Sándor által készített interjúban, amely a kolozsvári Utunkban jelent meg.