Sokszor és jogosan szembesülünk azzal, hogy a népi mesemondás világa eltűnőben – hiszen mai, jól ismert történetmesélőink, legyen szó magyarországi vagy határainkon túli előadóművészekről, már csak kevesek érkeznek a népi kultúrát hagyományosan őrző közösségekből. E két kötet is azt illusztrálja ugyanakkor, hogy meg tudjuk tartani, amit elődeinktől kaptunk.

A Magyar Zoltán író-néprajzkutató által összeállított, 2021-ben megjelent nagy összefoglaló munka, az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus is ezt példázta. Az egyedülállóan gazdag kézikönyv kötetei után most Hideg Anna meséi és Tankó Fülöp Gyugyu történetei elevenednek meg tudományos, egyben olvasmányos, ismertető kiegészítésekkel. Nemcsak egy-egy faluközösség, hanem egy-egy személyiség portréját is a kezében tartja az olvasó.
A sorozat szerkesztője részletes bevezetőket ad, ismerteti mindkét kötetben az általa megszólaltatottak világát, a gyűjtőmunka körülményeit, Ördöngösfüzes „magába zárkózó tája” történetét, Gyimes megtartó, archaikus csángó közegét. A 87 esztendős Hideg Anna néni történeteit bemutató kötet azonban nemcsak az ördöngösfüzesi mesékből válogat úgy, ahogyan a mesemondó emlékei engedik – számos személyes információ mellett megtudjuk, hogy Anna néni táncosként és népi énekesként is kiemelkedően tehetséges.

Szerencse, hogy a tündérmesék, mondák, tréfás mesék, hiedelemmondák sora még Anna néni életében válik közkinccsé, valamint önéletírásának hiteles eseményei is megörvendeztetik a kötet olvasóit. Magyar Zoltán arra is figyelmet fordított, hogy szójegyzéket, mesetipológiai hátteret, képanyagot helyezzen el a könyv végén, megismertetve velünk a települést és Anna néni családját.
Az Erdély középső részén található dombos vidék, a Mezőség elsősorban a táncairól, népzenekincséről híres, ám Hideg Anna közel két évtized alatt összegyűjtött meséi most beavatnak bennünket a népi hit világába. Nemcsak Jégország királya vagy Tündér Ilona története várja az olvasót, Rózsa Sándor-történetek vagy a helyi boszorkányokról szóló hiedelmek is itt sorakoznak.