Sokszor és jogosan szembesülünk azzal, hogy a népi mesemondás világa eltűnőben – hiszen mai, jól ismert történetmesélőink, legyen szó magyarországi vagy határainkon túli előadóművészekről, már csak kevesek érkeznek a népi kultúrát hagyományosan őrző közösségekből. E két kötet is azt illusztrálja ugyanakkor, hogy meg tudjuk tartani, amit elődeinktől kaptunk.
A Magyar Zoltán író-néprajzkutató által összeállított, 2021-ben megjelent nagy összefoglaló munka, az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus is ezt példázta. Az egyedülállóan gazdag kézikönyv kötetei után most Hideg Anna meséi és Tankó Fülöp Gyugyu történetei elevenednek meg tudományos, egyben olvasmányos, ismertető kiegészítésekkel. Nemcsak egy-egy faluközösség, hanem egy-egy személyiség portréját is a kezében tartja az olvasó.
A sorozat szerkesztője részletes bevezetőket ad, ismerteti mindkét kötetben az általa megszólaltatottak világát, a gyűjtőmunka körülményeit, Ördöngösfüzes „magába zárkózó tája” történetét, Gyimes megtartó, archaikus csángó közegét. A 87 esztendős Hideg Anna néni történeteit bemutató kötet azonban nemcsak az ördöngösfüzesi mesékből válogat úgy, ahogyan a mesemondó emlékei engedik – számos személyes információ mellett megtudjuk, hogy Anna néni táncosként és népi énekesként is kiemelkedően tehetséges.
Szerencse, hogy a tündérmesék, mondák, tréfás mesék, hiedelemmondák sora még Anna néni életében válik közkinccsé, valamint önéletírásának hiteles eseményei is megörvendeztetik a kötet olvasóit. Magyar Zoltán arra is figyelmet fordított, hogy szójegyzéket, mesetipológiai hátteret, képanyagot helyezzen el a könyv végén, megismertetve velünk a települést és Anna néni családját.
Az Erdély középső részén található dombos vidék, a Mezőség elsősorban a táncairól, népzenekincséről híres, ám Hideg Anna közel két évtized alatt összegyűjtött meséi most beavatnak bennünket a népi hit világába. Nemcsak Jégország királya vagy Tündér Ilona története várja az olvasót, Rózsa Sándor-történetek vagy a helyi boszorkányokról szóló hiedelmek is itt sorakoznak.
Magyar elismeri, hogy az általa megszólaltatott két hagyományőrző prózaepikai ismeretanyaga jószerével kiapadhatatlannak tűnik – még bő negyedszázados ismertséget követően is. Tankó Fülöp Gyugyu a gyimesi Farkasokpatakáról is ilyen egyedülálló jelenség, hiszen ő sem csupán történetmesélő. Népi polihisztorként emlegeti az általunk most tárgyalt második kötet, mert énekeket is ismer, tárgyi kincseket is őriz: taplógombából, fából, kőből állatfaragványokat készít, s az őt körülvevő táj mély ökológiai ismerete is különösen jellemző rá.
Tankó Fülöp Gyugyu a befogott és felnevelt állatokat, a természeti jelenségeket is kiválóan ismeri, s ezek mélyen érdeklik is.
Különös mondái, ízes adomái, állatmeséi egyaránt elvarázsolnak bennünket, sőt akadnak itt igaz történetek, falucsúfolók a sokszor nevetség tárgyává vált oláhfalusiakról, közmondások, szólások is.
A huszonhét év kutató- és gyűjtőmunkáját egybefoglaló kötet ismét megmutatja, mennyire gazdag a mi archaikus nyelvi hagyományunk, s a fotóanyag, a szókincstár hasonlóan szép kiegészítést ad a szövegekhez. A történetmondás és ökológiai tudás című könyvben az sem fog csalódni, aki a tájnyelvi kifejezéseket kedveli.
Lükő Gábor egykor A magyar lélek formáit bíráló megjegyzésekhez fűzte hozzá, ami e két kötetet forgatva is eszünkbe juthat, jelen esetben sokkal inkább tanulságként:
A magyar népművészetben csak az nem veszi észre a fantasztikus elemeket, aki behunyja a szemét.
(Magyar Zoltán: Hideg Anna meséi. Ördöngösfüzesi mesék, mondák és egyéb történetek. Balassi Kiadó, Budapest, 2023, 416 oldal. Ára: 5000 forint. Magyar Zoltán: Történetmondás és ökológiai tudás. Egy mesélő ember Farkasokpatakán. Balassi Kiadó–Néprajzi Múzeum, Budapest, 2022, 422 oldal. Ára: 5000 forint)
