A mai kornak megfelelő lendületes, áttekinthető, gondosan rendszerezett válogatás jelent meg az elsősorban költőként ismert Petőfi Sándor prózai írásaiból. A Király Levente által szerkesztett kötet ízelítőt nyújt Petőfi leveleiből, úti jegyzeteiből, naplóbejegyzéseiből és közéleti írásaiból, számtalan nagyon is emberi szerepben jelenítve meg előttünk a kétszáz éve született költőóriást.

A klasszikus Petőfi-portréval és a mai digitális világot idéző, pixeles tipográfiával díszített borítót is azt az ígéretet hordozza, hogy a mindannyiunk számára ismerős költőkép a könyvet elolvasva fiatalos színnel gazdagszik majd. Király Levente szerkesztő – akinek a nevéhez köthetők egyebek mellett az Ady megmondja, Hofi megmondja, Bibó megmondja, Ferenc pápa megmondja és Karinthy megmondja című kötetek is – az előszóban többek között azt a szándékát is kifejti, hogy szeretné a romantika korának egyik legismertebb alakját a mai kor olvasói, az ifjabb nemzedékek számára is közelebb hozni.
A kötet kilenc egységre tagolódik, amelyek változó terjedelme a lapok szélén található jelöléseknek köszönhetőn első pillantásra is jól láthatóvá válik. Az egyes részekhez az egybegyűjtött írások hangnemét jelző mottók tartoznak. A fejezetek mindegyikében más-más szerepben jelenik meg előttünk Petőfi alakja. Az elsőben a heves érzelmű, szellemes jó barát, a másodikban a kevésbé sikeres színész, a harmadikban az őt bíráló újságírókat becsmérlő kritikus, a negyedikben a bejárt tájakat és az út során megismert embereket szemléletesen leíró utazó, az ötödikben az Arany Jánosért rajongó fiatal költő és barát, a hatodikban a fiára büszke, szerető apa, a hetedikben a tömeget hevíteni és nyugtatni is képes forradalmár, a nyolcadikban a haladás érdekében a népet ostorozni kész képviselőjelölt, a kilencedikben a forrófejű, de odaadó honvéd osztja meg gondolatait és érzéseit válogatott, lábjegyzetekkel gazdagon ellátott levelein, esszéin, színházi bírálatain, cikkein, röplapjain, beadványain, naplóbejegyzésein és úti jegyzetein keresztül.
