Anne Shirley ártatlansága 115 év után is hódít

Vörös hajú, tűzrőlpattant árva. Lucy Maud Montgomery Anne-sorozatáról nem is kell többet mondani ahhoz, hogy a rajongók maguk előtt lássák Anne Shirley figuráját. Az elmúlt 115 évben a kanadai írónő klasszikusa filmeket, sorozatokat, musicaleket inspirált, miközben folyamatosan adják ki újra és újra 36 nyelven. Mitől halhatatlan Anne Shirley, amikor a modern gyerekirodalom más elvárásokat támaszt főhőseivel szemben?

Forrás: Manó Könyvek Kiadó

Meghan Follows Gemini-díjat kapott Anne szerepéért Kevin Sullivan sorozatában. Fotó: Dick Loek

 

Milyen történetekre van szükség a gyerekirodalomban?

– Az Emil és a detektívek óta tudjuk, hogy a felnőttek tehetetlenek. Ám a legnagyobb különbség, amit a klasszikus gyermekregények és a modern ifjúsági irodalom között lehet találni, az, hogy a mai történetek szereplőinek szinte szuperhősökké kell válniuk. Nem gyerekkori, gyerekléptékű problémákkal küzdenek meg, mint akár az Anne-regényekben, hanem nekik kell megmenteniük szűkebb és tágabb környezetüket – magyarázza Lovász Anna gyermekirodalom-kutató, kritikus.

Kollégája, Gombos Péter szerint a mai gyerekek és fiatalok jó része amerikai rajzfilmeken szocializálódott, ahol íratlan szabály, hogy hat másodpercenként történjen valamilyen új esemény, érje a nézőt új impulzus, így a fiatalok ezt várják el a könyvektől is. 

A Harry Pottert nem véletlenül emlegetik gyakran olvasóvá nevelő regényként, mivel a hasonlóan sodró, eseménydús történetszerkesztés jellemző példája.

Varga Bea író, a Tehetség Íróstúdió vezetője úgy véli, hogy a mai ifjúsági irodalom lázadásra nevel, ezért is áll közelebb a mostani fiatalokhoz, illetve a gyerekeknek szükségük van arra, hogy a szereplők maguk oldják meg a konfliktusokat, amelyek lehetőleg olyan témák körül forogjanak, mint az internetes, az iskolai zaklatás vagy a nemi szerepek kérdése, hogy úgy érezhessék, magukról olvasnak.

Furcsa kettősséget látni a népszerű regények és a való világ között. A valóságban egyre kevesebbet várunk el a gyerekektől, miközben olyan művek népszerűek, amelyekben ők mentik meg a világot

 – teszi hozzá Lovász Andrea.

Csapody Kinga, a Manó Könyvek Kiadó kiadóvezető-főszerkesztője azt teszi hozzá, hogy a szép, fiatalok számára vonzó kiadás, a tárgyként is impozáns regények külcsíne hozzájárul ahhoz, hogy a mai kamaszok felfedezzék a lapok közt rejlő, el nem évülő történeteket. Épp ezért jelentetik meg a Titkos kert és a Kisasszonyok után újrafordításban az Anne-sorozatot is.

– Ezen regények szereplői alapvetően felnőttek nélküli világban boldogulnak. Ráadásul megvan bennük az a természetközeli nosztalgia, amelyre a Covid miatt sokan kezdtek el vágyni. Igazság szerint már korábban is tapasztaltunk az olvasóközönségben egyfajta megcsömörlést a jelenlegi világtól, akik így menekülésként élik meg a könyvek nyújtotta alternatív valóságot – mondja el Csapody Kinga.

Anne Shirley egyszerre feminista és provinciálisan idilli

A mai tinédzsereknek fontos látniuk, hogy nemcsak a XXI., de a XIX. század lányai is lehettek olyan erős női karakterek, mint amilyeneket a modern művekben találni. Az Anne otthonra talál zseniálisan egyesíti a bukolikus hangulatot és a modern elvárásokat. A kebelbarátok, a cseresznyevirágzások és a puffos ujjak mosolyfakasztó jelenetei mögött Anne a feminizmus prototípusa, aki nem fél kiállni magáért és barátaiért, nem érdekli a házasság, de hisz a kemény munka, az ész és a segítőkészség diadalában.

Ugyanakkor Margaret Atwood szerint nem a történet habos-babossága emeli az Anne-regényeket az örök klasszikusok közé. Hiszen Heidi (Johanna Spyri regénye), Pollyanna (Az élet játéka) mind hasonló utat járnak be, ám egyiknél sincs meg az a sötétség, amely a viktoriánus árvák sorsát jellemzi Twist Olivértől Jane Eyre-ig.

Montgomery azonban hitelesen alkotta meg az árva lány figuráját, hiszen saját édesanyja meghalt, apja pedig Nyugat-Kanadába költözve kezdett új életet, miközben lányát a jegesen szigorú presbiteriánus nagyszülőkhöz küldte a Prince Edward-szigetre. 

Lucy Maud Montgomery prortéja 1891-ből. Fotó: Heritage Images

Cavendish városkája részben Avonlea-hez szolgált inspirációként, ám Montgomery sokkal inkább saját vágyait írta meg, a szépséget és szeretetet, amelyben sosem volt része. A későbbi Anne-regényekben, ahol Anne gyerekkori vetélytársa, Gilbert Blyhte Mr. Darcy méltó utódjává változik, szintén fellelhető Montgomery melankóliája, hiszen szerelmi élete és házassága messze nem volt olyan tökéletes, mint Anne-é.

Egyesek szerint ha Montgomery ma írná az Anne-t, akkor a disztópikus divatnak köszönhetően sokkal jobban követné életének valós, boldogtalan eseményeit. Ám az irodalomnak minden korban szüksége van mitológiai alakokra, akik készülnek jövendő hősszerepükre, el-elbuknak, mégis győzedelmeskednek az utolsó oldalon. Ettől halhatatlanok a tündérmesék, és ez látszik a keresett, pozitív, gyerekirodalomi történeten is. Anne több mint száz éve bizonyítja a recept működést. Sok sikert a következő százra!

Borítókép: Magyari-Ésik Zsófia Anne-illusztrációi a Manó Könyvek Kiadó új kiadásában. Forrás: Manó Könyvek Kiadó