Következő mérkőzések
Spanyolország
18:002024. június 15.
Horvátország
Olaszország
21:002024. június 15.
Albánia

Átírási láz: már Agatha Christie is kirekesztő

Agatha Christie is áldozatul esett a britek regényátírási lázának. Az elmúlt időszakban Roald Dahl, Ian Fleming és Enid Blyton „kirekesztőnek” vagy „rasszistának” bélyegzett mondatai folyamatosan tűnnek el halhatatlan műveikből. Tény, hogy mindannyian egy másik kor szülöttei, és a XX. század gondolkodásmódja, illetve szóhasználata jelentősen eltér a mai politikailag korrekt, woke-kultúrától átszőtt fogalmazástól. Ám szakértők szerint nagy különbség van aközött, hogy az embernek van esélye megismerni az eredeti művet, vagy csak a megcsonkított változat kerülhet a kezébe.

2023. 03. 30. 16:00
Agatha Christie - Author
Agatha Christie famous author of crime novels at her home in Winterbrook House, Wallingford, Berkshire. Picture taken 1950. (Photo by Daily Mirror/Mirrorpix via Getty Images) Forrás: Getty Images
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Agatha Christie-nél ez történt. Az írónő 1920-as első munkájában, A titokzatos stylesi esetben Poirot az egyik szereplő kapcsán megjegyzi: „egy zsidó, természetesen”. A mondatot kihúzták. Az 1937-es Halál a Níluson című regényben Mrs. Allerton egy csapat gyerek zaklatására panaszkodik, mondván, hogy „a szemük egyszerűen undorító, és az orruk is”, a karakter a jövőben egyszerűen nem szereti a gyerekeket. Poirot ebben a regényben egy fekete szolgát utasít csendben maradásra, aki ezt „vigyorogva veszi tudomásul”. Mostantól a meg nem nevezett külsejű szolga bólintani fog.

Nílusi kirándulóhajók
Kirándulóhajók a Níluson. Agatha Christie több híres regénye játszódik Egyiptomban. Fotó: Pixabay

Miss Marple sem úszta meg az átírást: az 1964-es Rejtély az Antillákon új kiadásában a mosolygó szállodai alkalmazottnak már nem lesznek „olyan szép fehér fogai”, és eltűnik a jelenet, amelyben az egyik karaktert fekete bőre miatt nem lehet éjszaka észrevenni. Az összes Christie-regényből kihúzzák a nemzetiségre utaló jelzőket, sem a „néger”, sem a „núbiai”, sem az „indián”, sem a „cigány” kifejezés nem lelhető már fel. Az „orientális” és „bennszülött” szavak szintén tiltandók, csak a „helyieket” lehet használni.

A HarperCollins szerint a változtatásokra azért volt szükség, hogy a modern olvasók számára is aktuálisak maradjanak a regények, a nemi és faji hovatartozásra vonatkozó sértő utalások pedig megakadályozzák ezt.

 

Christie és a többiek

Roald Dahl hasonló helyzetbe került néhány hónappal ezelőtt. A neves gyerekkönyvíró a Charlie és a csokigyárban eredetileg „kis férfiakról” beszélt, amely kifejezést gendersemleges „kis emberekre” kellett cserélni. A „kövér” és a „csúnya” kifejezések sem használhatók. A Matildában az olvasni szerető kislány eredetileg Joseph Conraddal hajózott, Hemingwayjel Afrikába, Kiplinggel Indiába látogatott. Ám mivel mind Conrad, mind Kipling számos munkája a jelenlegi értékelés szerint rasszista, ezért az új szöveg szerint Matilda „Jane Austennal látogatta a XIX. század vidéki kúriáit, utazott Afrikába Ernest Hemingwayjel és Kaliforniába John Steinbeckkel”.

Dahl ugyanakkor még mindig jobban járt, mint Christie, mivel kiadója a HarperCollinsszal ellentétben árul egy eredeti könyvsorozatot, illetve az átiratokat is, és a szülő eldöntheti, melyiket veszi meg. Hasonló a helyzet Enid Blyton műveivel, ahol az eredeti példányokat ugyan külön kérelmezni kell a brit könyvtárakban, ám azok hozzáférhetők. Christie regényei és Ian Fleming Bond-sorozata azonban csak az új formátumban lesz forgalomban.

 

A királyné beszállt a vitába

A gyerekkönyvek kapcsán a brit irodalmi élet is felbolydult. A Booker-díjas Salman Rushdie például „abszurd cenzúrának” nevezte Dahl átírását, Philip Pullman író szerint Dahl valóban sértő tartalommal dolgozik, de az átírás helyett ki kellene venni a tananyagból, és mást tanítani. A királyi családtól szokatlan módon Kamilla királyné is megszólalt az ügyben. 

A királyné egyik kedvenc szerzője Dahl, és ezért úgy gondolja, hogy az írók szólásszabadságának része, hogy úgy fejezzék ki gondolataikat, ahogy az nekik tetszik.

A Reddit- és Twitter-felhasználók már feltették a kérdést, hogy vajon lesz-e valaki, aki hasonló védőbeszédet mond az eredeti Poirot- és Miss Marple-szövegek mellett. Számos vélemény szerint valóban cenzúráról van szó, amely ráadásul csökkenti is a leírások gazdagságát. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben sokat változott a közönség környezet- vagy személyleírást illető befogadóképessége. Az olvasókat sokkal kevésbé érdekli a színes, minden részletre kiterjedő ábrázolás, inkább cselekménycentrikusak. Így a változtatások nemcsak a politikai korrektséget, de az olvasmányosságot is támogatják.

A kérdés azonban, hogy mi történik az írói örökséggel. A feltételezések szerint mélyebb szövegváltoztatás híján probléma sincs, hiszen Christie Tíz kicsi négere is hosszú évek óta És már egy sem maradt címmel jelenik meg, és ez teljesen elfogadottnak számít.

Borítókép: Agatha Christie berkshire-i otthonában 1950-ben (Fotó: Daily Mirror/Mirrorpix via Getty Images)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.