Még a kommunista remeteállamként ismert Észak-Koreában sem elképzelhetetlen, hogy az elmúlt hetven évben igen béketűrőnek bizonyult lakosság sem bírja tovább a korlátozásokat, és a lázadáshoz közeli állapot alakul ki. Ez történt az orosz határhoz közeli Hjeszan városában 2020–21-ben, amikor a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások már kezdték meghaladni a helyiek tűrőképességét. A kétszázezres településen – kiszivárgott információk szerint – a piacokat bezárták, a lakosoknak rizs- és kukorica-fejadagokat osztottak, viszont az otthonaikat sem hagyhatták el. Ezért a komfort nélküli lakásokban élők például a kommunális mellékhelyiségekbe sem mehettek ki, vödrökbe végezték el a dolgukat. Az ellátási zavarok halálos áldozatokat is követeltek, volt, aki éhen is halt. Az emberek egymást akarták kirabolni, megugrott a bűncselekmények száma. 2021 februárjában, a második lezárás feloldásának másnapjára pedig a hjeszani cipőgyárban ünnepséget rendeztek Kim Dzsong Il, az előző pártfőtitkár – Kim Dzsong Un jelenlegi diktátor apja – születésnapjának alkalmából, de a munkások harminc százaléka annyira beteg volt, hogy nem tudott megjelenni az eseményen.

Pánikszerű elszigetelés
A horrorfilmbe illő hjeszani helyzetet Csoma Mózes Korea-kutató írja le Phenjani exodus címmel a L’Harmattan kiadónál most megjelent könyvében annak példájaként, hogyan vészelte át Észak-Korea drákói megszorításokkal, a fejlett államok egészségügyi rendszereinek lehetőségei nélkül a koronavírus-járványt. Amelyet ugyanakkor sokáig tagadott. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 2020 márciusában nyilvánította a Covid–19-et világjárvánnyá, de Phenjanban sokáig nem ismerték el, hogy jelen van a kór az országukban, noha a jelentésekből – óvintézkedések, kórházépítés, a gyaníthatóan Kínába átjáró külföldi diplomaták pánikszerű izolálása – közvetve kiderül, tisztában voltak a jelenlétével. 2021 júliusában Kim Dzsong Un szűk körben állítólag tett is erre utaló megjegyzést.
– Amikor 2022 májusában berobbant a járvány, már el is ismerték, igaz, akkor már egy gyengébb variánst kellett leküzdeniük. Ami az áldozatokat illeti, ezt nem lehet számszerűsíteni, mert nincsenek rá adatok. Mindenesetre az egész járvány óriási hatást gyakorolt az ország külkapcsolataira és külgazdaságára, csaknem az 1990-es évek éhínségének, a „nehéz menetelés” időszakának szintjére vetve vissza a rezsimet – mondja Csoma Mózes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docense, aki a világjárvány idején Szöulban képviselte hazánkat nagykövetként, de Észak-Koreába is akkreditálták. Ő volt az utolsó diplomata, akit a megbízólevele átadásakor Kim Jong Nam névleges államfő, veterán kommunista vezető a távozása előtt, 2019 áprilisában fogadott Phenjanban.