Észak-Korea: A remeteállam begubózik

Drákói szigorral vette elejét a koronavírus-járvány terjedésének Észak-Korea, miközben a külföldi diplomaták sorra hagyták el az országot. A különös ország különös kilábalásáról Csoma Mózes Korea-szakértőt kérdeztük, aki ekkoriban szöuli nagykövetként kísérte figyelemmel a történteket, most pedig Phenjani exodus címmel jelentetett meg könyvet a KNDK Covid-időszakáról.

This undated picture released from North Korea's official Korean Central News Agency on June 30, 2014 shows North Korean leader Kim Jong-Un (R) observing a tactical rocket launch by the Korean People's Army Strategic Force at an undisclosed place in North Korea. North Korea confirmed on June 30, 2014 its second missile test in recent days, with leader Kim Jong-Un overseeing the drill ahead of a visit by Chinese President Xi Jinping to South Korea. REPUBLIC OF KOREA OUT AFP PHOTO / KCNA via KNS THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP. ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS (Photo by KNS / KCNA / AFP) Fotó: AFP

Észak-Korea megbirkózása a Coviddal annak iskolapéldája lehet, hogy egy egyébként is messzemenően elzárkózó diktatúrában a társadalom nem kér számon olyan szabadságjogokat, amelyekkel egyébként sem rendelkezik. Nem kiált oltásfasizmust – különösen, hogy a vakcinázás nem is vált gyakorlattá –, a maszkviseléstől pedig nem ódzkodik, mert az a Koreai-félszigeten a Kína felől érkező szmog miatt a Covid előtt is megszokott volt. 

– Diktatúraként az észak-koreai rezsimnek mindig vannak tartalékai, a lakosságra nehezedő nyomás fokozható. A leghatékonyabb módszer az ország teljes, a fennállása, azaz 1953 óta, példátlan izolációja volt. Ennek a drasztikus beavatkozásnak vannak történelmi hagyományai: az 1700-as évek Koreája is elszigeteléssel tartotta távol magát a nagy járványoktól – magyarázza Csoma Mózes, hozzátéve, az észak-koreaiak, akiknek megfelelő hűtőkapacitásuk sem volt vakcinákra, a Covax nemzetközi segélyezési programból már a második fokozatnál kiszálltak, sem európai, sem pedig orosz vagy kínai oltóanyagra nem tartva igényt. Igaz, amerikait viszont szerettek volna, de ilyen felajánlás nem érkezett.

Kim Dzsong Un (Fotó: AFP)

 

Festett féklámpa

A külvilág ritkán lát bele ebbe a különleges, az 1950–53-as koreai háború óta elszigeteltségben élő országba. De hírforrások most koldusgyerekekről, prostituáltakról is beszámoltak – márpedig az ő jelenlétük azt is jelenti, hogy van fizetőképes réteg a társadalomban. 

– Külföldön szerkesztett lapok kínai, a határvidéken még működő mobiltelefonokat csempésznek be Észak-Koreába, és pénzért cserébe vannak észak-koreai megszólalóik, akiket idézhetnek. Egy további fontos forrást jelentenek a diplomáciai képviseletek, elsősorban az oroszok, akik egy városszerűen kiterjedt nagykövetséget tartanak fent Phenjanban. Az így nyert információk árnyalják a rendszer önmagáról alkotott képét. Az észak-koreai mindennapokat bemutató fotók például ha nem is jólétet, de vállalhatóan szerény életvitelt sugallnak tiszta ruhába öltözött járókelőkkel, nyírt sövényekkel és lakhatónak látszó épületekkel. 

Nem olyasvalakiket ábrázolnak, akik csak a láncaikat veszthetnék, ha meg akarnák dönteni a Kim dinasztia uralmát. A rendszer az erjedés, a késői Kádár-korszakra jellemző felpuhulás következtében omolhatna egyszer össze, ám ennek nem látszanak a jelei. Ezzel együtt a mai KNDK inkább hasonlatos Ceausescu egykori Romániájához, mint Pol Pot Kambodzsájához – állítja a volt nagykövet. Mint hozzáfűzi, a közölt képek csalókának bizonyulnak, ha elég közel megy az ember. – Így például az egyik phenjani bevásárlóközpontjuk az 1980-as évek Skála Metrójára emlékeztetett, de a mellékhelyiségbe betérve vályúval és egy kézmosó vödörrel találkoztunk. Azt is tapasztaltuk, hogy a phenjani autóbuszon a fék-, az index- és a tolatólámpa csak különböző színű felfestések voltak, valójában nem léteztek, csak illúziót keltettek. A kérdés, hogy ezek mégis kinek a becsapására szolgálnak.

A Covid hatásai

A Covidnak komoly, hosszú távú hatásai is lehettek. Az észak-koreai rendszer fő célja a saját uralmának fenntartása, valamint utódaira való átörökítése. Ezt minden megrázkódtatás mellett sikeresen megoldotta a járvány időszakában. Ehhez hozzájárult a nemzetközi környezet megváltozása, az amerikai–kínai feszültség és a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború is, ami rendkívül megerősítette nemcsak a kínai, de különösen az orosz kapcsolataikat. Oroszország számára igen fontossá vált Phenjan, így a donyecki és a luhanszki területek önálló államiságának észak-koreai elismerése. Több ezer észak-koreai munkavállaló dolgozik kínai és orosz területen, és várható, hogy Kelet-Ukrajnában is megjelennek majd.

A járvány idején a külföldi képviseletek munkatársai sorra hagyták el az észak-koreai fővárost, a nagykövetségek elhagyatottá váltak. Magyarország már 1999-ben felszámolta az érdemi diplomáciai kapcsolatait, az ottani külképviseleti épületünket két külföldi segélyszervezet bérli, de fizikailag már ők sincsenek jelen. Sőt ma már egyetlen európai uniós diplomata sem dolgozik Phenjanban, ahogyan általában külföldiek sem utazhatnak be jelenleg az országba. Nemrég az új kínai nagykövetet is csak kivételesen engedték be.

Borítókép: Kim Dzsong Un (Fotó: AFP)