Az elitek törtetése nem vall érzelmi intelligenciára. Sir Isaiah Berlin filozófus (1909–97) többek között a biztonságot, az elismerésre való vágyat és a szeretetet sorolja fel alapvető emberi igényekként. Az európai és globális elitek értékrendje a feltétlen nyíltságra épül (lásd például Soros György nézeteit a „nyílt társadalomról”), valamint sok esetben a tudatos gyermektelenséggel párosuló karrierizmusra. Mára szélsőségesen elrugaszkodott a hétköznapi emberek gondolkodásától, a társadalom szövetei feslenek fel miatta. Goodhart egy későbbi könyvében, a magyarul még meg nem jelent Fej, kéz és szívben ír arról: a felvilágosodás nyomán a fej nagyon felértékelődött a kétkezi munkához és a „szívhez” képest. – A baj az a társadalmi légkör és törés, amelyben a sofőrt vagy a kőművest, a handet (kéz), vagy a nővért és a családanyát, a heartot (szív) alsóbbrendűnek, lúzernek tekintik, mert „tudatlan”. Pedig a kéz- és a szív-embert éppúgy megilletik az emberi jók, mint a fejet” – fogalmaz egy véleménycikkében Goodhart könyvére utalva Csák János kulturális miniszter, korábbi londoni nagykövet.
A brexit vezető nélküli lázadás volt, éveken át nagy fejetlenséget okozott emiatt.
A Trump-forradalom élén állt ugyan vezető, sőt meglehetősen karizmatikus, de botcsinálta politikus. A körülmények mégis úgy hozták, hogy nem lett békés az elnökségének négy éve. Európa egyre nagyobb része is konzervatív reneszánszát éli, noha – mint a francia migránspolitika csődje is mutatja – egyre nagyobb általános felfordulás közepette. A várakozások szerint a jövő évi EU-választásokra érhet be az elitekkel szemben sok éve fokozódó elégedetlenség. Tömegdemokráciában a többség nem csőcselék – ezt aknázzák ki világszerte a konzervatívok, ha ügyesen politizálnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!