Óceáni gömböcskék a csillagközi térből

Idegen technológia maradványait találhatta meg a Csendes-óceán fenekén Avi Loeb harvardi professzor. A meteorit 2014-ben csapódott a Pápua Új-Guinea környéki vizekbe. A kutató és csapata a Harvard Egyetemen elemzi tovább a különös leleteket.

1228690547 Fotó: Getty Images

Körülbelül egy héttel az expedíció indulása után a két kilométeres mélységben vontatott szán befogta az első gömb alakú fémgolyókat. (Az efféle gömbök meteorok és aszteroidák felrobbanásakor keletkeznek.) Az anyag úgy nézett ki, mint egy korrodált vasszilánk, de röntgensugárzással vizsgálva a kutatócsoport megállapította, hogy valószínűleg acél és titán ötvözet lehet.

Az arany, kék és barna színű gömböcskék további elemzése kimutatta, hogy 84 százalék vasból, nyolc százalék szilíciumból, négy százalék magnéziumból és két százalék titánból, valamint nyomelemekből állnak. Az anyag keményebb, mint az összes korábban látott és a NASA által katalogizált űrkőzet. Avi Loeb szerint az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy egy másik civilizációból származó űrszondáról vagy valamilyen technológiai eszköz maradványairól lehet szó.

Egy idegen civilizáció első nyomai

A harvardi professzor a helyzetet a NASA által 1977-ben indított Voyager űrszondákhoz hasonlítja, amelyek a Naprendszert elhagyva a csillagközi térben mozognak. Képzeljük el, hogy valamikor a távoli jövőben egy másik bolygóval ütköznek. A szokásosnál gyorsabban mozgó, különös összetételű meteorként csapódnak a felszínbe. Ez az anyag nem tudni, mennyi időt töltött az űrben, míg megérkezett hozzánk, de már itt van. A professzor azt reméli, találnak egy nagy darabot ebből az objektumból, amely túlélte a becsapódást, mert akkor meg tudják mondani, hogy ez egy kőzet vagy technológiai eredetű kütyü.

Avi Loeb két évvel ezelőtt már szerepelt ezeken a hasábokon. Egy hawaii obszervatórium kutatói 2017. október 19-én megpillantottak egy objektumot, amely amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott. A kutatók 11 napon keresztül gyűjthettek adatokat az első bizonyított csillagközi utazóról. Avi Loeb akkor azt állította, hogy az Oumuamua névre keresztelt valami – ami hawaii nyelven előőrsöt jelent – nem lehetett aszteroida: túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Szerinte az objektum földön kívüli civilizáció fejlett, de már működésképtelen eszköze. Az izraeli születésű kutató Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai című kötetének világpremierje 2021. január 26-án volt.

A harvardi kutató szerint galaxisunk kétszázmilliárd csillagának negyede körül kering a Földhöz hasonlóan lakható bolygó, amelyek felszíni körülményei lehetővé teszik a folyékony víz megjelenését és az általunk ismert élet kémiai feltételeinek kialakulását. Ha a Földön létrejött, máshol is létrejöhetett. Loeb szerint az Oumuamua pályája, az alakja és a fényvisszaverő képessége nem magyarázható aszteroidák vagy üstökösök tulajdonságaival.

Idegen űrszonda az óceán mélyén

Az élénk fantáziájú szerző mesterségesen létrehozott tárgyat lát az adatok mögé. A 2017-ben észlelt tárgy feltehetően fejlettebb volt, mint mi. Miért nem kerestek velünk kapcsolatot? – kérdeztük e-mail ben Avi Loeböt. „Az objektum olyan berendezés lehet, amely már nem működik, hasonlóan az általunk indított összes űrszondánkhoz, amelyek millió vagy milliárd éven át repülnek majd az univerzumban. Munkám tisztán tudományos volt, a csillagászok által összegyűjtött, az Oumuamuáról szóló bizonyítékokból indultam ki. Jó lenne tanulni más civilizációktól” – üzente a harvardi professzor, aki szerint bár az általunk ismert és nem ismert élet is számos más bolygón létezhet, nagyon valószínű, hogy előbb találunk rá a földönkívüli technológiák maradványaira, mint egy létező civilizációval kapcsolatba léphetnénk. Ha egy űrszemetet találunk, lesz több is, amelyeket érdemes begyűjteni és megvizsgálni. Azaz Loeb professzor megalapította az űrarcheológia tudományát. Avi Loeb azóta is azt kérdezi, készen áll-e az emberiség – tudósok és laikusok – szembenézni azzal a kézenfekvő következtetéssel, hogy a földi élet nem egyedi és különösképpen nem is lenyűgöző.

Az óceán mélyén idén júniusban gyűjtött objektumokat a Harvard College Obszervatóriumába viszik, ahol egy kutatócsoport elemzi azokat, összehasonlítva más meteorittörmelékekkel. Loeb professzor meg van győződve arról, hogy „csillagközi expedíciója” egy idegen életforma apró foltjait találta az óceán közepén. Avi Loeb arról beszélt a The Independentnek, hogy az óceán olyan, mint egy múzeum. Ha a meteorit a Szahara-sivatagba esik, mára a homok borította volna. Azok az apró cseppek azonban az óceán fenekére zuhanva kilenc és fél évig vártak, míg a mágnes magához vonzotta őket. Ez az egész történet egyszerűen csodálatos.

A kutatás és elemzés még csak most kezdődik. Avi Loeb arra keres választ, hogy a gömbök mesterséges vagy természetes eredetűek-e. Ha természetes, akkor betekintést kapnak abba, hogy milyen anyagok léteznek a Naprendszerünkön kívül. Ha mesterséges, akkor kezdődnek az igazán izgalmas kérdések.

Borítókép: Szent II. János Pál pápa varsói szobra, kezében meteorral, 2020 szeptemberében (Fotó: Getty Images)