Palvin Barbara a világhírig röpíti a menyecskeruhát

Palvin Barbara napjaink egyik legkeresettebb modellje, így nem meglepő, hogy a világsajtó kiemelten foglalkozott magyarországi esküvőjével. Az már inkább, hogy a modell ruhakölteményeit bemutató vaskos Vogue-cikkben a „menyecskeruha” kifejezés is szerepelt, méghozzá magyarul, mivel nincs angol megfelelője. A hungarikumnak tekinthető menyecskeruha tehát elindult világot látni. Honnan ered a tradíció, hogy piros az új asszony ruhája?

Palvin Barbara álmai ruhájának nevezte a MERO-darabot Forrás: Instagram

Palvin Barbara tradicionális, pörgős szoknyát álmodott meg a nagy napra (Forrás: Instagram)

A házasságkötés egyben avatás volt, melynek során a legényből férfi, a lányból asszony lett. Az avatási eljárás első szakaszát elhálásnak nevezték, a menyecskeruha piros színe is erre utal. A nászéjszaka jogi jelentőséggel is bírt, ez képezte ugyanis a házasság létrejöttének, érvényességének alapját. Az elhálás időpontja tájegységenként változott: valahol a menyasszonytáncot követően, máshol azt megelőzően került rá sor. A tánc forgatókönyve is különbözött a későbbi népi gyakorlattól: a XVI. századi Erdélyben például a menyasszony nem az egész násznéppel, hanem csak a násznaggyal, a vőféllyel és a nyoszolyóasszonyokkal táncolt. Ekkor még a fizetés vagy ajándékozás sem volt jellemző, múlt század végi, Fejér megyei lakodalmakról való feljegyzésekből viszont az derül ki, hogy ott már tányérokat helyeztek ki, hogy a násznép pénzt dobhasson bele az arának. A menyasszonytáncot az egyik násznagy kezdte, majd mindenki tett egy fordulót a menyasszonnyal.

Egyes tájakon gyertyás táncot jártak, máshol inkább a párnás tánc volt a jellemző. Előbbi egy lassú dallam- és táncmenettel bíró szertartás volt, melyben az égő gyertyák hordozása az igaz szerelem maradandóságát szimbolizálta. A párnás táncnál az egyik vendég a feje fölé egy párnát tartott, majd ledobta a szerelme elé, és térdre ereszkedve azon csókolta meg.
 

A népviselet mint inspiráció
 

A menyecsketáncot ma ugyanúgy a vőfély (vagy modern hangulatú esküvők esetén ceremóniamester) nyitja, és tánc közben „Eladó az új asszony!” vagy „Eladó a menyecske!” kiáltással invitálja a vendégeket. Ma is sokan tartják, hogy a táncoltatás után aprópénzt dobálnak a menyecskének, össze kell söpörnie, majd egy vödörbe gyűjtenie, amit az ifjú férj tart, ezzel szimbolizálva szerepeiket a házasságban. A modern, legtöbbször városi menyasszonytánc esetén a ceremóniamester jár körbe kezében a vödörrel vagy dobozzal, amelybe a násznép pénzt dob. Valahol bolond menyasszonytáncot is tartanak, ekkor a násznép egy férfi tagja terítőből menyasszonyi ruhát teker magára, így táncoltatja meg a násznépet.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Peter Mero Hivatalos (@peter_mero_official) által megosztott bejegyzés

Ma a menyecskeruha általában egy, a menyasszonyi ruha sugallta klasszikus, királynői megjelenést ellensúlyozó, könnyed, játékos ruhát jelent, amelyben az ara sokat és kényelmesen tud táncolni. Anyag és szabás tekintetében szinte bármi lehetséges, bár a piros szín és annak árnyalatai továbbra is irányadók a menyecskeruhatrendekben. Néphagyományaink továbbélését és újraalkotását illetően biztató és előremutató, hogy sok divattervező inspirálódik a népviseletből, használ fel tradicionális elemeket, motívumokat. Magyarország top haute couture esküvőiruha-szalonja például a magyar népművészetet ötvözi a kifinomultsággal a Folk nevű kollekciójában. Ebbe a megszokott csipke, tüll és organza mellett a pamut és a vászon anyagokat is beemeli – ezzel még autentikusabbá téve esküvőiruha-költeményeit –, és nem idegenkedik a buggyos ujjaktól, háromnegyedes rakott szoknyáktól sem. 

Borítókép: Palvin Barbara (Forrás: Instagram)