A jogkorlátozás ellenére vannak nőknek szóló tálib programok

Mintegy huszonkétmillió nőnek, a teljes afganisztáni lakosság közel felének változott meg az élete gyökerestül az elmúlt két évben. A tálibok a 2021. augusztusi hatalomátvételt követően egy sor olyan intézkedést vezettek be, amelyek a nők jogait korlátozzák, a napokban például közel száz nőt akadályoztak meg, hogy egyetemi ösztöndíjjal az Egyesült Arab Emírségekbe utazzanak.

Kabul, 2023. január 18. Segélycsomagok átvételére várnak afgán nõk Kabulban 2023. január 17-én. A Bashir Navid Group nevû afgán külkereskedelmi cég a tartós fagy miatt egy zsák szenet, 50 kilogramm lisztet és öt liter étolajat taltalmazó csomagokat utalt ki a rászorulóknak Kabulban, ahol helyenként mínusz 20 Celsius-fokot mértek. Az afgán fõváros vízvezetékrendszere több helyen befagyott, és az erõs havazás miatt számos fõút járhatatlanná vált. A zord idõjárás ezen a télen már hetven emberéletet követelt Afganisztánban. Az ENSZ jelentése szerint az ország számos részén több ezer haszonállat pusztult el a szélsõséges hideg miatt. MTI/EPA Fotó: -

– A nők szabadsága nem létezik – összegezi Mahbuba Szeradzs, a 2023-as Nobel-békedíjra is jelölt afgán aktivista az asszonyok és lányok helyzetét. Véleménye szerint az afgán nőket lassan kiirtják a társadalomból, az életből és mindenből.

Milyen korlátozásokat vezettek be a tálibok az afgán nőkkel szemben?

Nem járhatnak parkokba, csak hatodik osztályig tanulhatnak, nem léphetnek be az ország leglátogatottabb nemzeti parkjába, egyre jobban szűkül a munkavállalási lehetőségek köre, így nem, vagy csak korlátozottan vállalhatnak munkát egyebek mellett a közhivatalokban, az igazságszolgáltatásban és a civil szervezeteknél – csupán néhány azon szigorú intézkedés közül, melyeket a tálibok vezettek be a 2021. augusztusi hatalomátvételt követően. Legutóbb pedig mintegy száz nőnek megakadályozták, hogy egyetemi ösztöndíjjal az Egyesült Arab Emírségekbe utazzanak – számol be Kalaf Ahmad al-Habtúr dubaji milliárdos, aki a hallgatók tanulmányait finanszírozta volna, már kifizette a repülőgépet, megszervezte a szállást, oktatást, biztonságos szállítást.

Ám a tanulmányaikat folytatni kívánó nőket a repülőgépre sem engedték felszállni a hatóságok.

Afgán nők dari (a perzsa afgán változata) nyelven írt transzparensekkel követelik az oktatáshoz és munkához való jogukat az észak-afganisztáni Mazari Sarifban. Fotó: MTI/EPA

A sort még lehetne folytatni: a tálibok négy hónapra megtiltották a vidámparkokba, nyilvános fürdőkbe, edzőtermekbe való belépést. Az öltözködési szabályokat tavaly májusban szigorították, a nőknek tetőtől talpig el kell fedniük magukat, és az iszlám jognak megfelelően 75 kilométernél messzebb kizárólag férfi családtagjuk kíséretében utazhatnak. Júliusban az összes szépségszalon bezáratását rendelték el a tálibok, amelyek körülbelül hatvanezer asszonynak biztosítottak munkahelyet, továbbá az intézkedés következtében megszűnt az utolsó olyan hely, ahol a nők ellenőrzés nélkül összegyűlhettek. „A családomnak ez volt az egyetlen bevételi forrása. A férjemnek egészségügyi problémái vannak, és nem tud dolgozni. Hogyan etessem a gyermekeimet?” – nyilatkozta egy szépségszalon tulajdonosa a BBC brit közszolgálati médiának.

Hány nőt érintenek a tálibok korlátozásai?

Afganisztánban becslések szerint mintegy 43 millióan élnek, a nők közel felét teszik ki a lakosságnak, létszámukat több mint 21 millióra becsülik. Nagy részük, azaz több mint nyolcmillióan 15 és 64 év közöttiek, jelentős részük a tálib uralmat megelőzően dolgozott. A fegyveresek hatalomra kerülésével azonban egyre kevesebb joguk van: az ENSZ szakértői arra hívták fel a figyelmet, az elmúlt két évben az asszonyok és lányok jogaival kapcsolatban elért húszévnyi munka gyakorlatilag a semmivé vált. Pedig olyan, mérföldkőnek tekinthető eseményekről is szóltak a hírek, mint például 2013-ban négy parkőrt neveztek ki a 2009-ben létrehozott első afganisztáni nemzeti parkba, a Band-e Amir Nemzeti Parkba.

Szintén az egész világon híre ment annak, hogy 2008 decemberében Hámid Karzai akkori afgán elnök kinevezte az első női polgármestert, Azra Dzsafarit Nili város élére. Hasonló pályafutása miatt vált ismertté Zarifa Ghafari is, aki mindössze 25 évesen került a Kabulhoz közeli Majdansar város élére. Tavaly angolul és magyarul is megjelent, Zarifa című önéletrajzi könyvében mesélte el történetét.

Folyamatosak a tiltakozások a nőket érintő korlátozások ellen

A nők nem hagyták szó nélkül az őket érintő megszorításokat: a mai napig tartanak tüntetéseket országszerte, többnyire munkát és szabadságot követelve. A szépségszalonok bezárása miatt is többen az utcákra vonultak, ám létszámuk meglehetősen kevés volt, a megmozdulásokat ugyanis a tálibok erőszakkal leverik. „Nem ugyanazok vagyunk, akiket a tálibok húsz évvel ezelőtt elnyomtak. Megváltoztunk, és el kell fogadniuk, még akkor is, ha az életünket kell feladnunk érte” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő nő a BBC-nek.

#Afghanistan | Since the Taliban takeover in August 2021, women and girls have been the most visible protest movement in Afghanistan.

Taliban decisions such as the refusal to reopen girls’ secondary schools, the introduction of face coverings for all women, and the ban of women… pic.twitter.com/jfxoc7Uxhe

— Afghan Witness (@afghan_witness) September 11, 2023

Noha a hatalomátvételt követően Afganisztán új vezetői azt mondták, nem hozzák vissza az 1996 és 2001 közötti uralmukat idéző rendelkezéseket, sokakban mégis azokat az éveket idézik fel az elmúlt két év intézkedései.

Nőknek szóló programok a tálibok politikájában

Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa ugyanakkor elmondja, a tálibok nem vágtak el minden lehetőséget a nők előtt, egyebek mellett különböző gazdaságfejlesztési programokat is indítottak számukra. Példaként említi a kizárólag nők által hozzáférhető piacokat, ahol lehetőségük van saját, otthon termesztett zöldségeiket és gyümölcseiket árulni, továbbá a tálibok támogatják az olyan otthon végezhető tevékenységeket is, mint a szőnyegszövés, valamint a táska- és cipőkészítés. A női vállalkozók száma az elmúlt évben hatvan-hetven százalékkal emelkedett. A tálib hatalomátvételt követően jelentős változások mentek végbe Afganisztánban: például az első hónapokban a fegyveresek még hazaküldték az embereket este az utcákról, mára viszont egyre többen kint maradnak akár este tíz óráig is, és az üzletek is nyitva tartanak.

Az Ökumenikus Segélyszervezet táska- és cipőkészítő tanfolyamain résztvevő nők. Forrás: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 

Bálint Gábor személyes tapasztalata, hogy bár a nőket kitiltották a parkokból, elvétve lehet látni egy-kettőt.

Ugyanígy bár a nyilvános zenehallgatást is megszüntették a tálibok, az autóban ülve az emberek továbbra is hallgatják, illetve a segélyszervezet munkatársa járt olyan étteremben, ahol muzsika szólt, emellett olyan szállodákat is látott, ahol női alkalmazottat foglalkoztattak. Az ország működését tovább bonyolítja, hogy a különböző tiltások állandóan változnak, területileg sem feltétlenül egységesek és több esetben „ideiglenes” intézkedésekről beszélnek.

Hatalmas válság sújtja az afganisztáni egészségügyet

Az egyik legnagyobb kihívást az egészségügy jelenti, amely az ENSZ szerint nemcsak kritikusan alulfinanszírozott, de helyzete a nők munkától való eltiltásával még tovább súlyosbodhat. A legutóbbi intézkedések értelmében Afganisztánban női beteget csak női orvos vizsgálhat meg, ám kérdés, mi lesz, ha nem lesz orvos, hiszen a nők sok területen nem dolgozhatnak és felsőfokú oktatásban sem részesülhetnek. Bálint Gábor szerint vannak arra irányuló tálib törekvések, hogy például külföldről hozzanak be szakembereket, erre pénzügyi keret azonban aligha lesz. A spanyol származású Gala Melgar nőgyógyász az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet egy afganisztáni kórházában dolgozik a szülészeti osztályon.

Tavaly arról számolt be, havonta körülbelül 1650 komplikált szülés történik az intézményben, ami azt jelenti, naponta mintegy ötven cukorbeteg vagy magas vérnyomással küzdő kismama ad életet gyermekének. A példa is mutatja, női orvosokra, ápolókra és szülésznőkre szükség van Afganisztánban.

A nők ellátáshoz való hozzájutása is egyre nehezebbé válik. A Human Rights Watch civil szervezet arra mutatott rá, a lakosság közel tíz százalékának több mint két órát kell utaznia ahhoz, hogy eljusson egy egészségügyi intézménybe, és a lakosság csaknem felétől legalább félórányi útra van a legközelebbi rendelő vagy kórház. Az olyan szélsőséges esetek sem ritkák, amikor akár hét órát is gyalogolni kell az orvosi ellátásért. A nemzetközi sajtónak több nő számolt be arról, hogy férfi családtag kísérte nélkül nem kaptak ellátást, így a folyamatban lévő kezelések is elhúzódhatnak. „Előfordulhat, hogy egy terhes nőnél otthon megindul a szülés, megkezdődik a vajúdás, de ha a férje nincs a közelben, akkor nem mehet ki otthonról” – magyarázta Gala Melgar a PBS amerikai közszolgálati televíziónak.

Nemzetközi aktivisták szerint a nők helyzetét a 18 év alattiakat érintő kényszerházasságok is rontják. Az UNICEF a tálib hatalomátvétel után arról számolt be, a kiskorúak esetében egyre magasabb a házasságok száma, előfordult, hogy mindössze húsznapos gyermekeket ajánlották fel későbbi házasságra.

عقد اجباری ...!

Forced marriage is not legal..!
Marriage without the consent of both parties is not permissible in terms of human rights and everyone has the right to freely choose a spouse.#AfghanWomen#HumanRights pic.twitter.com/5iFLAQ8Eyi

— Ibrahim Ershadi (@ershadi22) September 10, 2023

Milyen jövő vár az afgán nőkre?

Szakértők úgy látják, az afganisztáni nők jogainak előmozdítása kizárólag kívülről, nemzetközi erővel lehetséges. Azonban patthelyzet alakult ki: a tálibok a hatalmuk elismerésére várnak, ám ezt a világ zöme vonakodik megtenni, és elemzők szerint nem is biztos, hogy megoldáshoz vezetne. A Foreign Policy amerikai hírlap azzal érvelt, hogy a tálib vezetés elismerése több jogot biztosítana a fegyvereseknek és kevesebb nemzetközi beleszólást eredményezne a humanitárius ügyekbe.

Olyan nemzetközi politikára van szükség, melyet az afganisztáni nők bevonásával alakítanak ki, és amelyben kiemelt helyen szerepel a tálibok elszámoltatása

– vélekednek szakértők.

Borítókép: Segélycsomagok átvételére várnak afgán nők Kabulban 2023. január 17-én (Fotó: MTI/EPA)