Jézus előre megjövendölte a városmajori templom lebombázását

Jó időben kirándulók ezrei fordulnak meg Budapesten, a Normafa közelében fekvő Szent Anna réten. Kevesen tudják, hogy itt van a Mária-zarándokutak találkozási pontja, és 1940 óta itt kellett volna felépülnie a Natália nővér látomásaiban megjelenő engesztelő kápolnának. Mikor válik egy misztikus élmény vallásilag elismertté?

Fotó: Salamin András

Jelenések, látomások

A katolikus egyház álláspontja szerint Szűz Mária, Jézus vagy valamelyik szent a történelem sorsdöntő pillanataiban olykor megjelent a híveknek, hogy az emberiség számára fontos üzeneteket küldjön, és imádkozásra szólítson fel. Az első elismert első jelenés mintegy kétezer évvel ezelőtt történt, a Pilari Miasszonyunk története szerint Szűz Mária Szent Jakab apostolnak jelent meg a mártírhalála előtt az Ibériai-félszigeten. A XVI. században élt Ávilai Szent Teréz számos misztikus élményének egyik az első nagyobb Jézus-jelenés. A középkori Magyarországon Szent László királyt látták többször halála után csodát tenni.

Heiter Robert Gottfried szepetneki plébános, egyházjogász, szentszéki bíró szerint vannak az egyház által elfogadott és el nem fogadott látomások. A legnagyobb Mária-jelenések esetén Lourdes-ban és Fatimában megvan a pápai elismerés, Medjugorje kapcsán még tart a vizsgálat. Az egyház kerekei lassabban őrölnek, de mert kell egyfajta távolság, hogy az ember összefüggéseiben lássa az eseményeket, ez nem feltétlen probléma. Az egyházmegyei szakasz után kerülhet egy-egy esemény a Szentszék elé, mindig szakértők bevonásával. 

Ami természettudományosan magyarázható, az nem csoda. Az advocatus diaboli, vagyis az ördög ügyvédje feladata, hogy tagadja az eset megtörténtét. Az egyház nem véletlenül óvatos, a szentírásban is olvashatjuk: Sokan jönnek majd az én nevemben

– figyelmeztet Gottfried atya. Máté-Tóth András teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének professzora úgy véli, a hívő embernek minden vallási hagyományban magától értetődő, hogy különleges alkalmakkor kapcsolatba léphet Istennel. A látomás személyre szabott isteni közlés, amelyet a transzcendens lény kezdeményez, és a célja, hogy a jó irányába emelje az embert és közösségét. A hívő információkat kap akár hétköznapi, akár a világ jövőjét érintő kérdésekről. Minden esetben dominál a konstruktív, biztató, felemelő elem, akkor is, ha a megjelenő szent, Mária vagy Jézus fenyegető dolgokat mond, mert a negatív közlések is a szeretetet szolgálják.

A valláslélektan sok kutatásban vizsgálta, mi történik az ember lelkében, amikor a látomásáról beszél. Kiderült, hogy szoros az összefüggés a misztikus élményekkel, ám ezek nem feltétlen vallási élmények. Bármely „aha” élmény misztikus, ami akkor válik vallásivá, ha az illető, az őt körülvevő közösség vagy a lelki vezető így értelmezi. A jelenést átélt emberekben nő az alázat, így nem tartják alkalmasnak magukat a látomásra. Tisztában vannak bűneikkel, saját kicsiségük tudata felerősödik, így nem a látnokok terjesztik a tapasztalásaikat, hanem a lelki vezetők. Elindul a nyilvánossági folyamat, ami párhuzamos az egyházi kontrollal. A püspök szakértők bevonásával vizsgálja, hogy a látomások forrása valóban Isten, Jézus Krisztus, Szűz Mária, esetleg valamelyik angyal.

A látnokokkal szemben a katolikus egyház nagyon gyanakvó, különösen mióta a pszichológiai kutatásokból tudjuk, hogy a lelki folyamatoknak lehetnek olyan tünetei, amelyek hasonlítanak a klasszikus jelenésekhez. A gyógyulásokkal szemben is így járnak el. Fatimában vagy Lourdes-ban orvosi ügyelet van, és hosszan vizsgálják, hogy orvosilag nem megmagyarázható gyógyulás történt-e

 – sorolja Máté-Tóth András.

Az emberek sokkal gyorsabban reagálnak, mint az egyház, futótűzként terjedhet a körükben a hír, így hajtja őket a vágy, hogy közvetlenül éljék meg az élményt. Ezért tömegesen zarándokolnak olyan helyekre, ahol valakinek látomása volt. A hivatalos elismeréshez viszont hosszú vizsgálati út vezet, amit előfordul, hogy nem mindenki vállal. Érdekes, hogy Natália nővér esetében fordítva történt, nála rövidebb volt az egyházi folyamat, ám a mozgalom a kezdeti sikerek után csak nyolcvan évvel ért célt.

Borítókép: Felépült a kápolna az Anna réten (Fotó: Salamin András)