Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo
December 8-án szentelik fel a Szent Anna réten felépült engesztelő kápolnát

Jézus előre megjövendölte a városmajori templom lebombázását

Bényei Adrienn
2023.11.30. 13:52 2023.11.30. 13:57
Jézus előre megjövendölte a városmajori templom lebombázását

Jó időben kirándulók ezrei fordulnak meg Budapesten, a Normafa közelében fekvő Szent Anna réten. Kevesen tudják, hogy itt van a Mária-zarándokutak találkozási pontja, és 1940 óta itt kellett volna felépülnie a Natália nővér látomásaiban megjelenő engesztelő kápolnának. Mikor válik egy misztikus élmény vallásilag elismertté?

Balázs Attila történésszel látogatunk el a Normafa körüli tájba illő kápolnához, amelynek utolsó simításait végzik a december 8-án történő felszentelése előtt. Az épület zárt állapotban tizenkét férőhelyes kápolnaként működik, míg a rét felé nyitva nagyobb létszámú szabadtéri mise megtartására is alkalmas. Mellette magasodik a harangtorony.

kápolna
Fotó: Salamin András

 

A kápolna építése

– 2012 óta foglalkozunk a kápolna ügyével – avat be Balázs Attila,  a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom Egyesület és Alapítvány vezetője,  hozzátéve, hogy először 1940-ben, majd 1947-ben és 1992-ben kísérelték meg felépíteni, de mindig elakadt a folyamat. – Hamarosan meglesz a felszentelt helye Szűz Máriának, így valóra válik Natália nővér látomása. Bár a végső terv nem egyezik meg teljesen Natália nővér égiektől kapott leírásával, mert jóval kisebb, ezért is döntöttünk úgy, hogy misézőhelynek fogjuk nevezni.

Natália nővér Kovacsics Mária Natália néven született 1901. január 31-én, a Felvidéken található Pozsonybesztercén. 

Már fiatalkorában mélyen hívő volt. Tizenhét évesen csatlakozott az Orsolya-rendhez, a belépésétől kezdve látomásai voltak. Ezekről elöljárói is tudtak, és ezek nyomán helyeztette magát Magyarországra. A Jó Pásztor Nővérek kecskeméti zárdájába került, ahol Gologi Lajos jezsuita atya lett a lelki vezetője. Ő foglalkozott először komolyan Natália látomásaival, amelyekben eleinte Szűz Mária, majd Jézus Krisztus szólt a nővérhez. A nagy magyar engesztelő mozgalom elindításáért cserébe úgy szólt az ígéret, hogy Magyarország mentesül a világháborútól, a mozgalom pedig az egész földön el fog terjedni, és békét hoz. Az engesztelés fizikai megvalósulása a Szent Anna réten épülő kápolna, amelynek Jézus a helyét is pontosan megjelölte a látomásokban. A legendában hívők szerint az építkezés késlekedése okozta Magyarország részvételét a II. világháborúban.

Balázs Attila forrásokra hivatkozva meséli, hogy 

Natália nővérnek Jézus például előre megjövendölte, hogy a világháború első fővárosi légitámadása során bomba fogja eltalálni a városmajori templomot, és ez valóban így történt. 

Kapott látomásokat az egyház megreformálásával kapcsolatban is. Gologi Lajos atya levelet írt XII. Piusz pápának a jelenésekről és az engesztelési mozgalomról. 1941–42-ben öt levél jutott el Rómába, amelyek alapján a pápa hitelesnek ismerte el Natália nővér látomásait, amelyekre hallgatott is, ezért amikor Piusz azt az üzenetet kapta, hogy a világháború alatt ne hagyja el a Vatikánt, mert azt nem fogják bombázni, így is tett. A Natália nővér mozgalma mellett a Szűz Mária, a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Leányai szerzetesrend vezetője lett, amelyet azonban később a többi szerzetesrenddel együtt feloszlattak. Ezt követően teljes visszavonultságban élt, a látomásait csak közvetlen környezetével osztotta meg. A rendszerváltozás idején még élt, de a kápolna sem valósult meg. Most civil és egyházi összefogás révén felépült, és december 8-án Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek szenteli fel az Engesztelő Kápolna miséző oltárát.

 

Jelenések, látomások

A katolikus egyház álláspontja szerint Szűz Mária, Jézus vagy valamelyik szent a történelem sorsdöntő pillanataiban olykor megjelent a híveknek, hogy az emberiség számára fontos üzeneteket küldjön, és imádkozásra szólítson fel. Az első elismert első jelenés mintegy kétezer évvel ezelőtt történt, a Pilari Miasszonyunk története szerint Szűz Mária Szent Jakab apostolnak jelent meg a mártírhalála előtt az Ibériai-félszigeten. A XVI. században élt Ávilai Szent Teréz számos misztikus élményének egyik az első nagyobb Jézus-jelenés. A középkori Magyarországon Szent László királyt látták többször halála után csodát tenni.

Heiter Robert Gottfried szepetneki plébános, egyházjogász, szentszéki bíró szerint vannak az egyház által elfogadott és el nem fogadott látomások. A legnagyobb Mária-jelenések esetén Lourdes-ban és Fatimában megvan a pápai elismerés, Medjugorje kapcsán még tart a vizsgálat. Az egyház kerekei lassabban őrölnek, de mert kell egyfajta távolság, hogy az ember összefüggéseiben lássa az eseményeket, ez nem feltétlen probléma. Az egyházmegyei szakasz után kerülhet egy-egy esemény a Szentszék elé, mindig szakértők bevonásával. 

Ami természettudományosan magyarázható, az nem csoda. Az advocatus diaboli, vagyis az ördög ügyvédje feladata, hogy tagadja az eset megtörténtét. Az egyház nem véletlenül óvatos, a szentírásban is olvashatjuk: Sokan jönnek majd az én nevemben

– figyelmeztet Gottfried atya. Máté-Tóth András teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének professzora úgy véli, a hívő embernek minden vallási hagyományban magától értetődő, hogy különleges alkalmakkor kapcsolatba léphet Istennel. A látomás személyre szabott isteni közlés, amelyet a transzcendens lény kezdeményez, és a célja, hogy a jó irányába emelje az embert és közösségét. A hívő információkat kap akár hétköznapi, akár a világ jövőjét érintő kérdésekről. Minden esetben dominál a konstruktív, biztató, felemelő elem, akkor is, ha a megjelenő szent, Mária vagy Jézus fenyegető dolgokat mond, mert a negatív közlések is a szeretetet szolgálják.

A valláslélektan sok kutatásban vizsgálta, mi történik az ember lelkében, amikor a látomásáról beszél. Kiderült, hogy szoros az összefüggés a misztikus élményekkel, ám ezek nem feltétlen vallási élmények. Bármely „aha” élmény misztikus, ami akkor válik vallásivá, ha az illető, az őt körülvevő közösség vagy a lelki vezető így értelmezi. A jelenést átélt emberekben nő az alázat, így nem tartják alkalmasnak magukat a látomásra. Tisztában vannak bűneikkel, saját kicsiségük tudata felerősödik, így nem a látnokok terjesztik a tapasztalásaikat, hanem a lelki vezetők. Elindul a nyilvánossági folyamat, ami párhuzamos az egyházi kontrollal. A püspök szakértők bevonásával vizsgálja, hogy a látomások forrása valóban Isten, Jézus Krisztus, Szűz Mária, esetleg valamelyik angyal.

A látnokokkal szemben a katolikus egyház nagyon gyanakvó, különösen mióta a pszichológiai kutatásokból tudjuk, hogy a lelki folyamatoknak lehetnek olyan tünetei, amelyek hasonlítanak a klasszikus jelenésekhez. A gyógyulásokkal szemben is így járnak el. Fatimában vagy Lourdes-ban orvosi ügyelet van, és hosszan vizsgálják, hogy orvosilag nem megmagyarázható gyógyulás történt-e

 – sorolja Máté-Tóth András.

Az emberek sokkal gyorsabban reagálnak, mint az egyház, futótűzként terjedhet a körükben a hír, így hajtja őket a vágy, hogy közvetlenül éljék meg az élményt. Ezért tömegesen zarándokolnak olyan helyekre, ahol valakinek látomása volt. A hivatalos elismeréshez viszont hosszú vizsgálati út vezet, amit előfordul, hogy nem mindenki vállal. Érdekes, hogy Natália nővér esetében fordítva történt, nála rövidebb volt az egyházi folyamat, ám a mozgalom a kezdeti sikerek után csak nyolcvan évvel ért célt.

Borítókép: Felépült a kápolna az Anna réten (Fotó: Salamin András)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.