A Markó utcai Mentőpalota történelmi falait a Szomszédok rajongói jól ismerik. Az épületben forgatták 12 éven keresztül a sorozat mentős jeleneteit. A siker emlékét őrzi Mágenheim doktor képe az oktatóteremben, ahol 1890 óta az új belépők oktatása zajlik. A Kulka János által kiválóan megformált karakter minden helyzetben méltó maradt az egyenruhához, ami a bajtársi közösség alapja. Utóbbit annak ellenére érezni az éppen üres a pihenőszobákban és a társalgókban, hogy minden egység úton van.

Az impozáns épületet Európában egyedülállóan eredetileg is mentőállomásnak szánták. Ez a kontinens első ilyen jellegű építménye. Létrehozását a szervezett magyarországi mentés megteremtője, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet 1887-ben alapító orvosigazgató, Kresz Géza kezdeményezte, és széles körű közadakozással valósította meg. A kivitelezés Quittner Zsigmond műépítész tervei alapján és szakmai irányítása mellett valósult meg. A XIX. századi falak között nemcsak mentőállomás és irányítóközpont működött, hanem a mentők felszereléseit, mentéstörténeti emlékeit bemutató múzeum is, amely ma is látogatható. A gyűjteményben láthatók orvosi és technikai felszerelések, egyenruhák és különböző rendeltetésű mentőjárművek. Kezdetben lovas kocsik siettek a betegek segítségére, és hosszú éveknek kellett eltelniük, mire eljutottunk a modern mentőautókig. A múzeumi látnivalók igazi különlegessége a Pincekórház 1956 emlékkiállítás, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc idején dolgozó mentők mindennapjait mutatja be, akik a Mentőpalota légoltalmi pincerendszerében kialakított ideiglenes kórházban ápolták a sebesülteket.

Az Országos Mentőszolgálat 256 állomása és hét légibázisa folyamatosan dolgozik, de a legnehezebb időszak a szilveszteréjszaka. Az év 365 napból áll, a karácsony előtti egy-két hétben emelkedik az esetszám, mivel az élénk forgalom, az emberek idegessége és az ajándékvásárlás okozta figyelmetlenség a balesetveszélyt is növeli. Karácsonykor megnyugszunk, csökken a hajsza, de december 27-től ismét többször hívják a mentőket: a vidéki rokonlátogatások az utakon okoznak veszélyhelyzeteket, a sok otthonlét háztartási balesetekkel jár, és ahogy szárad a fa, úgy nő a lakástüzek kockázata is.