A Markó utcai Mentőpalota történelmi falait a Szomszédok rajongói jól ismerik. Az épületben forgatták 12 éven keresztül a sorozat mentős jeleneteit. A siker emlékét őrzi Mágenheim doktor képe az oktatóteremben, ahol 1890 óta az új belépők oktatása zajlik. A Kulka János által kiválóan megformált karakter minden helyzetben méltó maradt az egyenruhához, ami a bajtársi közösség alapja. Utóbbit annak ellenére érezni az éppen üres a pihenőszobákban és a társalgókban, hogy minden egység úton van.
Az impozáns épületet Európában egyedülállóan eredetileg is mentőállomásnak szánták. Ez a kontinens első ilyen jellegű építménye. Létrehozását a szervezett magyarországi mentés megteremtője, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet 1887-ben alapító orvosigazgató, Kresz Géza kezdeményezte, és széles körű közadakozással valósította meg. A kivitelezés Quittner Zsigmond műépítész tervei alapján és szakmai irányítása mellett valósult meg. A XIX. századi falak között nemcsak mentőállomás és irányítóközpont működött, hanem a mentők felszereléseit, mentéstörténeti emlékeit bemutató múzeum is, amely ma is látogatható. A gyűjteményben láthatók orvosi és technikai felszerelések, egyenruhák és különböző rendeltetésű mentőjárművek. Kezdetben lovas kocsik siettek a betegek segítségére, és hosszú éveknek kellett eltelniük, mire eljutottunk a modern mentőautókig. A múzeumi látnivalók igazi különlegessége a Pincekórház 1956 emlékkiállítás, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc idején dolgozó mentők mindennapjait mutatja be, akik a Mentőpalota légoltalmi pincerendszerében kialakított ideiglenes kórházban ápolták a sebesülteket.
Az Országos Mentőszolgálat 256 állomása és hét légibázisa folyamatosan dolgozik, de a legnehezebb időszak a szilveszteréjszaka. Az év 365 napból áll, a karácsony előtti egy-két hétben emelkedik az esetszám, mivel az élénk forgalom, az emberek idegessége és az ajándékvásárlás okozta figyelmetlenség a balesetveszélyt is növeli. Karácsonykor megnyugszunk, csökken a hajsza, de december 27-től ismét többször hívják a mentőket: a vidéki rokonlátogatások az utakon okoznak veszélyhelyzeteket, a sok otthonlét háztartási balesetekkel jár, és ahogy szárad a fa, úgy nő a lakástüzek kockázata is.
– A mentőknek egy évben körülbelül 1,3 millió esetük van, naponta 3500–3800 helyszínre vonulunk ki, húsz-harminc másodpercenként hívnak valahová mentőt Magyarországon. Ez óriási szám, és szinte folyamatos munkát jelent, hogy a betegekhez időben odaérjünk, különösen a nagyobb városokban és Budapesten – mondja el Győrfi Pál mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
Az év utolsó éjszakáján este tíz órától kezdődik a csúcs, ami inkább nagyvárosi jelenség.
A szilveszteri őrültekháza legalább hajnali ötig tart. Folyamatosan jönnek a segélyhívások, olykor egyszerre két-három címet is kapnak a mentők, mert egymás közelében történnek az esetek. A tipikus szilveszteri balesetek a pirotechnikai eszközökkel és az alkoholfogyasztással kapcsolatosak, illetve gyakoriak a pezsgősüvegnyitás okozta szemsérülések.
Huszonöt évig dolgoztam mentőápolóként, majd mentőtisztként
– emlékszik Győrfi Pál. – Itt, a Mentőpalotában ápolóként, rohamkocsin dolgozva éltem meg pályafutásom legizgalmasabb szolgálatát. Nemcsak azért, mert folyamatosan kaptuk a címeket és mentünk egyik esettől a másikig, hanem mert minden esetünk igazi életmentés volt. Egyébként sokszor van olyan esetünk is, ahol nem értjük, miért hívnak. Azon a szilveszteren akadt karambol, két gázolás, újraélesztés és lakástűz is, súlyos égett sérültekkel. Január elsején, holtfáradtan a szolgálat után, csak üldögéltem a társalgóban, amikor kaptuk a hírt, hogy kigyulladt egy kollégium Budapesten. Komoly tűzeset volt, több súlyos sérülttel, ami mentős szempontból is nagy kihívás. Hiába nem voltam szolgálatban, rögtön segítettem. Valamiféle furcsa disszonancia jellemző erre az éjszakára. Az autó körül, az utcákon mindenütt jó hangulat, vidámság, pezsgődurrogás hallatszik, odabenn pedig valakinek az életéért küzdenek. Vannak kevésbé súlyos esetek is, például valaki többet ivott a kelleténél és a mentőautóban énekelget, ilyenkor vele énekel a csapat is. Ha komoly baj van, akkor viszont nincs ok a vidámságra, tesszük a dolgunkat.
A drogfogyasztás is jelen van ezen az éjszakán. Régebben mindenki tudta, mire kell vigyázni, melyek a veszélyes drogok, ezzel szemben tíz-tizenöt éve új drogkorszak köszöntött a világra. A dizájnerdrogok nagyon gyorsan kerülnek a piacra, a hatóanyagukat még az eladó, a terjesztő sem ismeri, így nem lehet tudni, milyen hatással van az emberi szervezetre. Ez néha nagy meglepetéseket okoz a mentőknek is.
Abból látjuk, hogy egy új drog van a piacon, hogy sok hasonló esethez hívnak minket
– magyarázza Győrfi Pál. – A fiatalok sokszor keverik az újdonságot energiaitallal, alkohollal, más droggal, amelyek hatása összeadódhat. Nehéz kihívás. Rendszerint csak a drogozás gyanúját vetjük fel, mert belgyógyászati betegségnek is lehet hasonló tünete. Az alkohol esetében is vigyázni kell, mert a részegség komoly problémákat fedhet el. A detoxikálás orvosi eljárása során alaposan megvizsgálják az illetőt, és kizárják a súlyos problémákat. A mentők szakmája az oxiológia, az életmentés, amelyben valamennyire mindenhez érteni kell az első ellátásig. Így néha a szülés, a mérgezés és az újraélesztés követi egymást a napi munkában.
– Kezdő koromban sorozatban voltam szilveszteréjszakára beosztva. Tipikus eseteket láttunk el, mint az alkoholfogyasztással vagy a pirotechnikai eszközökkel összefüggő baleseteket, amelyek extrém sérüléseket okoznak. Emlékezetes, amikor a saját kutyája harapta meg súlyosan a gazdáját, annyira félt a szomszéd folyamatos petárdázásától. Ilyenkor könnyelműbbek az emberek, így másfajta balesetek is hamarabb történnek. Valamikor tíz éve egy reménytelennek tűnő újraélesztést kezdtünk el egy lakásban. Fél órája mindent elkövettünk, hogy segítsünk a betegen, amikor éjfélkor megszólaltak a tűzijátékok, durrogtak a petárdák, és a beteg keringése hirtelen visszatért. Egy kollégám mesélte, hogy nála így fejeződött be egy szülés, pontban éjfélkor jött világra a kisbaba – teszi hozzá Fidel Enikő mentőorvos.
Szilvesztert a mentők igyekeznek a maguk módján ünnepelni, előkerül az alkoholmentes pezsgő, olykor különleges fejdíszt vagy szemüveget is viselnek, nem hétköznapi a hangulat, de ha a helyzet komolysága megköveteli, eltűnnek a vidám kellékek. Segítségükért cserébe többször kapnak ajándékot, előfordul, hogy sütemény várja a szolgálatból visszatérőket.
Az egyik évben a központban egy karton alkoholmentes pezsgő és egy csomag virsli várt minket egy szívhez szóló levél kíséretében. Ismeretlenek megköszönték, hogy ilyenkor is vigyázunk rájuk. Sok pozitív dolog ér minket munka közben, persze az ittas emberektől negatív is. Természetesen kellő empátiával igyekszünk feléjük is fordulni
– mondja el Fidel Enikő.
2017 óta dolgoznak nők is a mentőszolgálatnál, akik Győrfi Pál szerint sokszor lelkileg és fizikailag is többet bírnak a férfiaknál. A női habitusban a gondoskodás mélyen gyökeredzik, és ez nagyon fontos a mentőknél. Fidel Enikő úgy véli, a nőknek ki kell vívniuk a tiszteletet, hogy egyenrangúan kezeljék őket a férfiak. Nőként egységet vezetni különösen nem könnyű, ha a másik két tag férfi, de összeszokott csapatnál már nincs probléma, hiszen mindenki ismeri a másik képességeit és elvárásait. Munkahelyén, a Markó utcai központi rohamkocsin például nyoma sincs a nemek közötti megkülönböztetésnek, mert mindenki tudja, hogy csapatmunkáról van szó, ahol senki nem működik a másik nélkül.
