Nógrádi György: Kissinger forog a sírjában

Válságok sorozataként ért véget 2023. Az ukrán–orosz háború, a gázai összecsapások csak néhány a folyamatos problémák sorában. Az amerikai külügyminiszter, Kissinger nem így képzelhette el halálának évét.

1756484593 Fotó: Drew Angerer

Új viszonyok Ukrajnában és Izraelben

Mára egyre több politikus és katonai vezető hangoztatja, hogy a fennálló erőviszonyok alapján Ukrajna a háborút nem nyerheti meg. Pél­dául Harald Kujat német négycsillagos tábornok, a NATO Katonai Bizottságának korábbi vezetője is béketárgyalásokat javasol, miután a konfliktus második éve állóháborút, nyomort és mindkét oldalon növekvő veszteségeket hozott. Ukrajnán belül nő a feszültség, költségvetése még a katonai kiadások fedezésére sem elegendő. A nyugati technika nem képes az orosz mennyiségi fölény ellensúlyozására. Kijev ráadásul nem oldotta meg az uniós csatlakozáshoz szükséges hét feltétel mindegyikét. Bőven lenne feladat még a korrupció elleni fellépésen, az oligarchák rendszabályozásában és a nemzeti kisebbségek helyzetének a rendezésében.

Az évet nem csak Ukrajnában jellemezték a válságok és továbbgyűrűző háborúk. A Közel-Keleten az ötven évvel ezelőtti háború évfordulóján, október 7-én támadta és lepte meg a Ha­mász Izraelt. A palesztin szervezet szerint minderre azért volt szükség, mert a világ – benne az arab és muzulmán országok is – megfeledkeztek a palesztinügyről. A következmény az újabb gázai háború lett, amelyben az áldozatok nagy része civil.

A háború kezdetétől nyilvánvaló volt, hogy a világ Izrael melletti szimpátiája fordulni fog. Ez mindössze néhány hét alatt megtörtént. Az USA, Izrael egyetlen stratégiai szövetségese is elítéli a fegyverszünet meghosszabbításának hiányát, a palesztinokkal szembeni fellépést, így a zsidó lakosság túlkapásait Ciszjordániában. Washington nagy mennyiségű fegyverrel segítette a háború kezdetétől Izraelt, többek között száz bunkerromboló bombát adott, de nem szállította le a beígért kézifegyvereket, hogy azokat ne lehessen a palesztinokkal szemben használni. Izrael követeli, hogy a háború után ellenőrizhesse Gáza biztonságát, ami elfogadhatatlan Washington számára. Amerika kétállami megoldást sürget, amely viszont Izraelnek nem felel meg. Iz­rael eddig minden háborúját megnyerte és minden békéjét elveszítette. Most is hasonló a helyzet. Csak Amerika képes a térség békéjét kikényszeríteni, de kérdéses, hogy erre mikor kerül sor.

Kissinger és a válságok

A harmadik világban válság válságot követ. A Száhel-övezet feladata lenne a migránsok megállítása, de a térség a saját politikai problémáival küzd. Európa nagy késéssel próbálja kezelni a migránskérdést, így Olaszország Albániába, Nagy-Britannia Ruandába kívánja küldeni a menedéket kérőket ügyeik kivizsgálásáig, Németország pedig évi kétszázezer főre korlátozná az éves befogadási keretet. Sokszor kiderült már, hogy az Európai Unióba igyekvő migránsok 94 százaléka gazdasági menekült, és hat százalék körül van a politikai menekültek aránya. Hogy pontosan milyen változások várhatók, nagyban függ a jövő évi európai uniós választások eredményétől, ahol bár jobbra tolódás várható, de a mérték kérdéses. Új főtitkárt választ a NATO is. Ám nem tudni, hogy a jelölt (aki az eddigi gyakorlatnak megfelelően európai lesz) képes-e az öreg kontinens jobb érdekképviseletére.

Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter százévesen hunyt el nemrég. Életművének alapja volt az akkori szovjet és kínai vezetés egymás elleni kijátszása. Jelenleg az USA háborút folytat Ukrajnán keresztül Oroszországgal, és a fő ellenségének Kínát tekinti. Kissinger forog a sírjában. Válságok sorozataként ért tehát véget 2023, de az emberiség képes volt túlélni, és talán 2024 sikeresebb és békésebb lesz.

Borítókép: Amerika Izrael melletti kiállása ellen tüntető nő (Fotó: Getty Images)