Mivel közeledik a jövő év novemberi amerikai elnökválasztás, a politika mindent ennek rendel alá. A Demokrata Párt Joe Biden elnök indulása mellett áll, a lakosság egyre nagyobb része érzi úgy azonban, hogy az elnök idős kora (elmúlt nyolcvanéves), szellemi állapota és fia korrupciós ügyei miatt alkalmatlan az újabb négyéves ciklusra. A párton belül viszont nincs indulásra alkalmas, sikerre esélyes fiatalabb fehér vagy színes bőrű férfi vagy nő. Kamala Harris alelnök népszerűsége még az elnöknél is alacsonyabban áll. A Republikánus Párton belül toronymagasan vezet Donald Trump volt elnök, kihívói országosan ismeretlenek. A két párt már elkezdte a másikkal való leszámolást. A republikánus többségű kongresszus alkalmatlanság miatt felmentetné a jelenlegi elnököt, a demokraták bűnvádi eljárásokat indítanak a korábbival szemben.

Az amerikai társadalom olyan megosztott, amilyen utoljára százötven éve, az Észak–Dél háború idején volt. A folyamat része, hogy leértékelődött az orosz–ukrán konfliktus. A republikánusok csak úgy hajlandók az ukránokat, Tajvant és Izraelt is támogatni, ha az elnök megerősíti az Államok déli határait, hogy csökkentse a bejövő migránsok számát. Ez Ukrajna esetében azt jelenti, hogy a csökkenő amerikai pénzügyi és fegyveres támogatást Európának kell pótolnia. A háború 22 hónapja alatt Európa jelentős teret vesztett a globális erőviszonyokban, fegyverkészletei drasztikusan csökkentek. Az első szankciós csomagot egy nappal a háború kezdete előtt hozta meg az unió, és azt várta el tőle, hogy Oroszország térdre kényszerül. Jelenleg számottevő eredmény nélkül tartunk a tizenkettedik szankciós csomagnál. Régi amerikai dilemma, hogy a sikeres német–orosz együttműködés perifériává tenné az USA-t. A szankciós politika és az Északi Áramlat felrobbantása nyomán gyakorlatilag minimumra csökkent a német–orosz kereskedelem. Oroszország főleg az ázsiai piacokon értékesíti nyersanyagait, ahonnan azok gyakran jóval magasabb áron kerülnek vissza Európába. Az amerikai palagáz az orosz ár többszörösébe kerül, így egyértelmű, hogy Európa versenyképessége csökken, míg az USA előnye nő.