A Royal Institute of British Achitects (RIBA) minden évben megválasztja az év házát. Az idén húsz épület került a szűkített listára, a Hayhurst & Co öthálószobás családi háza egyetlen londoniként. Tottenham Észak-London nem kifejezetten elegáns kerülete, amelynek egyik mellékutcájában újított fel egy házaspár a növekvő családjuknak egy régi, düledező, klasszikus cseréptéglás munkásotthont.
A tervezők kis költségvetésből dolgoztak, ám a zsűri szerint ez egyáltalán nem érződik az épületen, sőt inspiráló példája lett a kreatív és ambiciózus tervezésnek, amely praktikus, építészetileg izgalmas és fenntarthatósági szempontból is innovatív. A Green House, azaz a Zöld Ház koncepciója, hogy a belső és külső terek minél kevésbé váljanak el, illetve mindenhol megjelenjen a zöld. Ennek megfelelően parkosított, bambusszal beültetett udvar fogadja az érkezőt. Eltolható polikarbonát lemezek díszítik a ház homlokzatát, amelyek utalnak a környéken egykor állt üvegházra, illetve kiemelik az épületet a téglából épült szomszédai közül. A RIBA zsűrijét leginkább a belső tér nyűgözte le, mivel a ház egy átrium köré épül, így a természetes fény akadálytalanul jut le a földszintre. A nagy belmagasságú, tágas tereket térelválasztó függönyökkel lehet kisebb helységekre osztani akár főzési, étkezési vagy pihenési célból. A kertre nyíló kilátás is választhatóan elzárható.
A Green House rétegelt-ragasztott fa szerkezete, a természetes nappali megvilágítás, a passzív szellőztetés, a hűtést és árnyékolást biztosító biofil tervezés, a napelemek és a többi megújuló technológia mind a természetességet és a fenntarthatóságot hangsúlyozza. A neves brit építész, Dido Milne, a RIBA zsűrielnöke szerint így a Tottanham Riadként is ismert épület igazi oázis a városon belül, mert egyszerre levegős és barátságos, okosan kialakított, mégis tiszteletteljes a szomszédság iránt.
Az év háza nem mindenkinél siker
A netes vélemények nem ennyire egyértelműek. Ízlésről ugyan nem lehet vitatkozni, de tény, hogy a zsűrielnök által kiemelt környezetbe illőség számos hozzászóló szerint nem valósul meg, mivel sem a polikarbonát, sem a bambusz nem tekinthető az egyébként XIX. századi utcakép organikus részének. Kétségtelen, hogy a kortárs építészeti trendek inkább az eltérést preferálják, az eredeti tervek ismételt megvalósítását vagy újraértelmezését a legtöbb esetben felesleges giccsként értékelik. Persze nincs teljes egyetértés, Drezda belvárosának korhű újjáépítését például elfogadta a szakma, számos magyarországi vár megújulása azonban nem felel meg a modern elképzeléseknek.
