A fiatalok mentális egészségére hivatkozva fogadta el februárban a floridai törvényhozás a 16 éven aluli felhasználók közösségi médiához való hozzáférését tiltó törvényjavaslatot. Ron DeSantis, kormányzó március 1-jén nem írta alá a szabályozást, arra hivatkozva, hogy a szülőket megfosztaná jogaiktól, sérülhet a szólásszabadság és az információhoz való jog, valamint az életkor-ellenőrzés is túlzott adminisztrációs terhet jelentene. Bejelentette, hogy készül a gyermekek közösségi média használatára vonatkozó csomag, amely megfelelő jogokat biztosít a szülőknek. A floridai szenátus három nappal később végül hasonló, de kevésbé átfogó korlátozásokat fogadott el.
Az eredeti törvényjavaslat szerint a korhatárnál fiatalabbak nem regisztrálhattak a közösségi média platformjaira, ha pedig már rendelkeztek fiókkal, azt a szolgálatónak meg kellett szüntetniük. A platformokat kötelezték, hogy a korábbi önbevallásos felhasználói kormegadás helyett harmadik féltől származó ellenőrző rendszerrel szűrjék a korhatár alattiak jelenlétét, a törölt fiókokról gyűjtött adatokat pedig semmisítsék meg.
A republikánus túlsúlyú képviselőház nagy többséggel döntött az elfogadás mellett. Az teljes tiltást szorgalmazók azt várták a javaslattól, hogy szorítsa vissza a túlzott használatból eredő káros hatásokat.
Miután DeSantis vétózott a floridai szenátus módosításokat fogadott el, amely fenntartja a „függőséget okozó” platformok tilalmát, de kivételt enged a 14 és 15 évesek esetében, ha van szülői engedélyük. A törvény nem határozza meg, hogy a platformok hogyan szerzik meg a hozzájárulást, és továbbra is felelőssé teszik őket az életkor ellenőrzéséért.
A szülők beperelhetik a cégeket a szabályok be nem tartása miatt. A rendelkezés nem említ konkrét közösségi médiumokat, hanem az addiktív funkcióktól, mint az adatgyűjtési algoritmusok és a végtelen görgetés igyekszik eltiltani a gyerekeket. Az X, a Facebook, az Instagram és a TikTok megfelelnek ennek. Nem véletlen, hogy az ellenzők – többek között a Facebookot és Instargramot tulajdonló Meta – a szólásszabadság és az információhoz való jog védelmében szólalnak fel, kritizálják a túlzott állami beavatkozást és hogy az állam átveszi a szülők szerepét.
Hibás a teljes tilalom
Forgács Mariann, közösségimédia-szakértő, a Be Social ügyvezetője, társalapítója a teljes tiltással nem ért egyet. A mértékletesség és a tudatosság többet segít. Véleménye szerint a törvény túlzottan korlátozná a gyermekeket.
Ha tiltanak valamit, akkor az rossz hatással van a fiatalokra, főleg a kamaszkorban, amikor próbálják a saját határaikat keresni, meddig lehet elmenni, és mi az, ami már túl sok. A legtöbb közösségimédia-platformon 13 éves kortól lehet regisztrálni a saját szabályozásuk szerint. Most 13 és 16 év között van három év, amikor intenzíven tartják a kapcsolatot a korosztályukkal, és nem jó megoldás kivenni a kezükből egy eszközt, amit eddig használtak
– mondja el Forgács Mariann, hozzátéve, hogy a fokozatosság és a példamutatás nagyon fontos. Éljen a szülő valamilyen korlátozással és beszélje meg gyermekével, hogy amit lát a gyönyörűen filterezett celebek és influenszerek posztjaiban, az nem a valóság.
– A szülő jobban ismeri a gyereket, mint a törvényalkotó. Ha sikerült a közösségi média tevékenységet jó alapokra helyezni, akkor nem okoz problémát, ha mondjuk 15 évesen elkezdi használni a platformokat úgy, hogy tisztában van a veszélyeivel. Ha valami olyat lát, amivel nem tud mit kezdeni, akkor megbeszéli a szülővel, egy jogszabály viszont mindenkire vonatkozik. Ez a korosztály tájékozott a kiskapukkal kapcsolatban, és lehet, hogy vannak olyan technikai megoldásaik, amelyekre nem is feltétlenül gondolunk. A legelterjedtebb és a legismertebb a VPN, vagy a hamis név és életkor megadása, ami alapján nem lehet kideríteni, hogy kiről van szó. Több negatívummal járna, ha teljesen eltiltanák a 16 éven aluliakat a közösségi médiahasználattól, mint amennyit a törvényalkotók gondolják, hogy nyerni lehet – teszi hozzá Forgács Mariann.
Tény, hogy a közösségi média pozitívuma: a tehetséges gyerekek bárhol a világon, el tudnak jutni célcsoportjukhoz, és hamarabb fedezik fel őket. Kapcsolatot tarthatnak másokkal, tanulhatnak hangszeren, idegen nyelveket gyakorolhatnak, de a mértékre oda kell figyelni. A vállalatok próbálják legalább látszólag felelősségteljesen kezelni a helyzetet, a jogi szabályozások miatt születnek korlátozások. Például a 18 éven aluliak posztolt tartalmai alapbeállításban csak az ismerősöknek érhetők el. Egyes platformok megnehezítik, hogy idegenek írjanak a tinédzsereknek, vagy jelzik, hogy este tíz után ideje aludni.
– A fiatalok közösségimédia-fókuszban élik az életüket, híreket innen fogyasztanak, itt tartják a kapcsolatot az ismerősökkel, ez továbbra is így lesz. Próbálnak olyan platformokat keresni, ahol csak a fiatalok kommunikálnak, és nem kell kerülgetni a szülők vagy nagyszülők posztjait. Nem olvasnak például hírcsatornákat, hanem a TikTokon meg az Instagramon szerzik be az információkat. Nem hiszem, hogy ez változna, és kevesebbet használnák a közösségi médiát – magyarázza Forgács Mariann.
Azoknál a gyerekeknél, akik függővé válnak vagy nehézségük van a közösségi média használatával, legtöbbször valamilyen pszichés zavar van a háttérben, ami részben lehet egy nem funkcionáló család okán, ahol nincsenek keretek. A szabályokat, ha vannak is, nem következetesen tartják a felnőttek vagy érzelmileg nincsenek jelen, például válás miatt. A közösségi média túlzott használata ilyenkor pótlékként szolgál.
A példamutatás szintén alapvető. Mivel a gyerekek utánzás útján tanulnak, a nevelés modelltanulás alapján történik, fontos, hogy mit látnak a szülőtől – mondja el Németh Adrienn gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, hozzátéve, hogy vannak olyan pszichés zavarok és olyan élethelyzetben lévő gyerekek, akiknek nem tesz jót a közösségi média, mert klasszikus értelemben vett függőséget okozhat. Ilyenkor a fiatal nem tudja szabályozni a mértéket, elvonási tünetei jelentkeznek a használat hiányában. Arra is van példa, hogy nem jár iskolába, hanem egész nap tiktokozik, instagramozik vagy facebookozik.
A közösségi média a zaklatásnak terepet ad. Amíg korábban az az iskolában történt és véget ért a tanítás után, ma egész nap folytatódhat. Ezek az esetek akár öngyilkossághoz is vezethetnek. Akadnak olyan mentalizációs problémájú gyerekek, akik egy vagy több álnéven írogatnak személyesen is ismert társaiknak, és így folytatják a szekálást. További veszélyforrás, ha egy gyerek ellenőrizetlenül használja a felületet, nem követi felnőtt, hogy kivel lép kapcsolatba. Lehetőséges, hogy valaki álprofillal leskelődik a gyerek után vagy kihasználja. Egy osztály vagy közösség csoportjában megosztott adatok, fényképek is nagyon könnyen kikerülhetnek a körből, ami személyiségi, jogi és adatvédelmi kérdéseket is felvet.
A közösségi média személyiségfejlődésre is hatással van, sok felületes kapcsolódás alakul ki, amit könnyebb fenntartani, így elértéktelenedhetnek esetleg a személyes kapcsolatok, és nem reális kép jelenik meg emberekről. Ez az énideállal kapcsolatos kép torzulásához vezethet.
Fennmarad a folyamatos visszajelzésre való igény, a vágy ránk való reakcióra. Ugyanakkor vannak gyerekek, akik a való életben nehezen tudnak kapcsolatot teremteni. Például az autizmussal élők, akiknek a realitásban kevesebb felületük vagy kevesebb készségük van a barátkozásra. Náluk pozitívum, hogy érdeklődési területük mentén tudnak barátokat gyűjteni, gyakorolhatják a társas készségeket. Sokszor látni, hogy a világ különböző pontjairól vannak ismeretségeik az internetes játékokon keresztül. A közös időben való csatlakozásért sokszor nagyon szélsőséges dolgokat tesznek, ami az iskola vagy az alvás rovására megy. A gyerekek, akik eddig használták a platformokat, sokkal jobban ellenállnának a teljes tiltásnak, mint azok, akik már az új szabályozásban nőnének fel – magyarázza Németh Adrienn.
Világszerte szükséges a közösségi média szabályozása
Az Egyesült Államokban van előzménye a korlátozásoknak. Az első állami szintű jogszabály Utahban született 2023 márciusában. Ez a törvény szülői hozzájáruláshoz köti a 18 éven aluliak TikTok-, Instagram- és a Facebook-regisztrációját. A szabályozás időkorlátot is bevezetett: reggel fél hét és este 11 között lehetnek aktívak a fiatalkorúak, bár ezt a szülők módosíthatják, illetve hozzáférhetnek a gyermekük által használt és alkotott tartalmakhoz. A platformok a 18 éven aluliakról nem gyűjthetnek információt és hirdetésekkel sem szolgálhatják ki őket.
Az állam vezetése tovább is ment, Salt Lake City bíróságán pert indított a TikTok ellen azért, mert „a vállalat függőséget okozó és egészségtelen közösségi média szokásokba csalogatja a gyerekeket”
– idézi az ügyet The Guardian. Az állam szerint a cég megtévesztette a fiatalokat, amikor azt állította, független az anyavállalattól és a biztonságot is hamisan tüntette fel.
Connecticut, Ohio, Arkansas, Texas és Indiana államok is hoztak hasonló törvényeket a szülői engedély és a gyermekeket érintő adatvédelem miatt, de azokat több helyen megtámadták a bíróságon. A republikánus politikusok egyöntetűen a közösségi média szabályozásáért és a vállalatokkal szembeni fellépés mellett foglalnak állást.
Európában a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály írja le az online platformok kötelezettségeit. A Metának és a TikToknak 2023 nyarától kell ezeknek megfelelnie. A szabályozás szerint a nagy technológiai cégeknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a megjelenő tartalmakért, ezért a rendelet akadályozza a káros tartalmak terjedését és védi a felhasználók online biztonságát, illetve gyermekek esetében tiltja a célzott vagy viselkedésalapú reklámozást. Ha a vállalatok nem tartják be a rendelkezéseket, nagyösszegű bírsággal számolhatnak. Az Európai Unió több vizsgálatot is indított például a TikTok ellen, arra hivatkozva, hogy nem tartja be a gyermekekre vonatkozó előírásokat. Decemberben az izraeli háború eseményeihez fűződő illegális és káros tartalomszolgáltatásával kapcsolatban vizsgálódott az X-nél.
Nem csak az amerikai és az európai kontinensen okoz problémát, hogy a fiatalkorúak túl sok időt töltenek a képernyők előtt. Kínában 2023 nyarán a helyi internetszabályozó hatóság, a Kínai Kibertér Adminisztráció (CAC) javasolta csökkenteni a korosztály telefonjukon eltöltött idejét. Ez a nyolc év alatti gyermekek esetében napi negyven perc, nyolc és 16 életév között egy óra, 18 éves korig pedig napi két óra – számol be a CNN. A CAC rendszeresen ellenőrzi a WeChatet, a Douyint és a Weibót, a Messenger, a WhatsApp és az X helyi megfelelőt, és törli a nem megfelelő fiókokat. Ami pedig egyes szakértők szerint példaként szolgálhat más országoknak is, hogy Kínában a TikTokra oktatóvideókat lehet feltenni.
Borítókép: Londoni influenszer MI-képekkel pózol (Fotó: Getty Images)
