Magyarország gyógyvizek tekintetében nagyhatalomnak számít, már a római korban virágzott Pannóniában a fürdőkultúra. Az írásos emlékek tanúsága szerint a honfoglalást követően az Árpád-korban is több helyen működtek fürdők. A középkor második felében a pestisjárványok miatt Európa-szerte hanyatlani kezdett a termálvizek népszerűsége, ám Magyarországon a török hódoltságnak köszönhetően ismét kedveltek lettek, a dualizmus pedig olyan lendületet adott a gyógyvízkultúrának, amiből az ország ma is profitál.
Gyógyfürdők a népszerűség csúcsán
Budapest az egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező főváros a világon, erre a sajátosságára már a harmincas években jelentős turizmus épült. 1930-ban kapott fürdőváros címet, 1937-ben pedig a Gellért Fürdő szecessziós épületeiben alakult meg a Nemzetközi Fürdőszövetség.
Ma Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után Magyarország a világ ötödik termálvíz-nagyhatalma.
A Parkdean Resorts listája alapján a Széchenyi és a Gellért a világ tíz legnépszerűbb fürdője közé tartozik. Tavaly a Széchenyi 1,3 millió vendéget vonzott, több mint háromszor annyit, mint a második helyezett Gellért (381 ezres vendég). A Mirror gyűjtése szerint a Hévízi Tófürdő és a Széchenyi Gyógyfürdő Európa hét legjobbjai között szerepel, előbbi a világ legnagyobb úszható termáltava, utóbbi Európa legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb gyógyfürdője.
A turistákat egyre jobban vonzzák a félreesőbb vidéki források is. Ezek gyakran egészen kicsi, négyezer fő alatti lélekszámú településeken találhatók, ami azért érdekes, mivel a fürdők adta munkahelyek a letelepedési folyamatokat is befolyásolják: egyre többen választják otthonukul ezeket a helyeket.
A Belügyminisztérium tavalyi adatai alapján az országban a nyugati határ, a Balaton környéke és Budapest vonzáskörzete mellett a gyógyfürdővel rendelkező települések, mint Egerszalók, Zalakaros vagy Bükkszék könyvelhettek el növekvő lakosságszámot.
Gyógyfürdő, gyógyvíz vagy gyógyhely?
Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években egyre több fürdő fordult az illetékes kormányhivatalhoz a gyógyfürdő minősítés érdekében. A különféle fogalmak között könnyű elveszni, a gyógyvíz ugyanis nem azonos a gyógyfürdővel vagy a gyógyhellyel.
A termálvíz nem jelent automatikusan gyógyhatást, és ha egy fürdő forrásának gyógyvíz minősítése van, az önmagában még nem elegendő a szigorúbb követelményeket igénylő gyógyfürdő titulus megszerzéséhez, amely például a gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó részleg működtetését is magába foglalja.
A gyógyhely minősítés megszerzése még körülményesebb, ez nem kötődik feltétlenül gyógyvízhez (a klimatikus viszonyok alapján is megkapható, mint például Lillafüred vagy a Kékestető esetén).
